A row of Love - Mama Maci

A hétvégén egyedül maradtam Pozsonyban, annyira sok a munkám, hogy úgy gondoltam, hétvégén is dolgozni fogok, hogy behozzam magamat. Az utóbbi időben jócskán elhanyagoltam a munkát az autósuli miatt. Most pedig rájöttem, hogy nem egész egy hónap, és már az Ikeában leszek, és addig annyi, de annyi a tennivalóm... Tegnap még jókislány voltam, és tényleg be is mentem, nagyon jól haladtam, de mivel éjjel egy órakor jött rám itthon a takarítási mánia, már láttam, hogy ma sokáig alvás és további takarítás vár rám:)

Azért reggel az első dolgom az volt, hogy nyomban nekiültem Mama Macinak és befejeztem, így most már ő is kilát a fejéből. Jó ébresztő volt a fekete tea helyett. Talán ha minden nap így kezdeném a napot és kihagynám a teát, nem sárgulnának a fogaim:D Najó, mindjárt a második dolgom a tea volt...


Aztán komolyan nekiálltam a takarításnak. Mostanra minden csillog-villog, a szekrényemet pár hónap után végre újra be lehet csukni, a WC kagyló is patyolattiszta, bár azt nem terveztem takarítani. Bárcsak lenne már egy saját lakásom, amiben akkor szöszmötölök, amikor csak akarok...

Még van két-három órám, mire páromék megjönnek, úgyhogy húzok a kádba, veszek egy jó pihentető forró fürdőt - természetesen teával és egy jó könyvvel. Ja tényleg, tuti recept a depire: nézd meg délután a Halálsoron című filmet (Tom Hanks-szel, csodás film), olvasd ki utána Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatát, majd másnap kezdd el az 1984-et...

Még egy csomó vasalnivaló vár rám, csak még nem tudom, hogy Született feleségeket vagy Anne-t a Zöld oromból nézzem-e közben... Előbb egy pillanatra kinéztem az ablakon, és már megint szakad a hó. Pedig azt hittem, most már kitavaszodik... Ezen a részen, ahol mi lakunk, annyi hó van, amit már régen láttam. Simán 20-30 cm...