Heti boldogságmorzsák (1)

Én alapvetően abba a kategóriába tartozom, akik saját magukat képesek mély önsajnálatba kergetni, holott erre semmi szükség, ráadásul nem is olyan sz@r az élet:) Via csütörtöki rovatát, a Things I Love Thursday-t nagyon szeretem olvasni, olyan jó, hogy a hozzászólók teljesen kis dolgoknak is tudnak örülni. Remélem nem baj, ha "ellopom" Via ötletét, bár én igyekszem majd hétfőnként összecsipegetni az elmúlt heti boldogságmorzsákat.

ősz - imádom éjjel az eső hangját az ablakon ♥ Kiss Ádám ♥ kispocok rúgkapálása, holott ha fekszem, jócskán belerúg a bordáimba ♥ összeraktuk a kiságyat ♥ mosógép teljesen kitakarítva, babaágynemű kimosva ♥ finom babamosószer-illat a lakásban ♥ babaruhákat pakolgatni ♥ majdnem rendben van a lakásunk ♥ első zónázós hét teljesítve, a hálószobában immár semmi sincs, ami nem odavaló (bár néha egy nyuszi belóg az ágy alá, szinte lesben várja, mikor nyitom ki a szobaajtót) ♥ átlátszós Pickwick-bögre, amiben látom a tea szííínét!!! ♥ Éles kések, vidám könnyek ♥ Pinterest ♥ ötletek anyaságira, project-plan "készítése" félálomban éjjel kettőig ♥ "Ha meg tudod álmodni, meg is tudod csinálni" (Walt Disney)

Jajj, hát majdnem kifelejtettem, pedig a legjobb dolog volt a héten, megszületett a barátnőm kisfia:))) Isten hozott!!!
(Hajni, amikor nézegettem a képeket, a Panni totál beindult, azt hiszem, itt még lesz valami:)) 

Nora Corbett: Lilly (4)

Igen, még mindig Lilly:) Egy kicsit én is unom már, de mindenképpen meg akartam mutatni a gyöngyözött végeredményt, mielőtt beviszem a keretezőhöz. Ami kicsit várat magára, mert a Bistróval együtt akarom bevinni, amit egyszerűen nem találok... Lehet mégis túl sok ez a három szoba? Remélem hétvégén előkerül már, de így sem vagyok benne biztos, hogy tudok hímezni, az egyik "majdnemtörött" ujjam egyfolytában beakad reggelre, és jócskán fáj is. Remélem szülés után elmúlik...

Szóval a Lilly még csak kontúrozva:



És gyöngyözve:



Már második hete vagyok itthon, és bevallom, nagyon hiányzik a munka. Nem konkrétan a vállalat, ahol eddig dolgoztam, hanem magában a MUNKA, a könyvelés, a papírok, a gondolkodás, a mailek, az emberek körülöttem. Minden nap nézem az állásajánlatokat, és azt hiszem, ha találnék egy otthon végezhető könyvelői munkát, nem teketóriáznék és azonnal küldeném a jelentkezésemet... Tudom, sokan megrökönyödnek ezen, de ez az én életem. Én így szeretném csinálni. És bírni is fogom...

Nora Corbett: Lilly (3)

Lassan-lassan, nagyon lassan készült ez az tündér. Most már legkésőbb Katalin-napra azért tényleg szeretném befejezni, bekereteztetni. Múlt hétvégén elkészültem a hímzés részével, ma körbeszegtem az anyagot, az X-faktor alatt pedig szeretném kikontúrozni, szerencsére nincs most sok a kontúrból. A héten vennem kell még kétfajta gyöngyöt is hozzá, nem emlékszem, hogy lenne még otthon valamilyen gyöngyöm.

Még pár x hiányzik a képből, de a mintában található pirosat nem tudtam átváltani DMC-ről Anchorra, úgyhogy majd a gyöngy színétől függően fogom a fonalat is választani. A gyöngyök sem lesznek eredetiek, de megpróbálom legalább a formát és nagyjából a színt eltalálni.


Tegnap a párom és bátyja szülinapját ünnepeltük nagycsaládosan. Valahogy az az érzésem, hogy Panni járt most a legjobban:) Vagyis én is, annyira tudok örülni ezeknek a kis ajándékoknak, mint egy kisgyerek. Szinte az egész Avonos babakelengyéje meglett, bár nem tudom, hogy a magyar Avonban ugyanaz van-e mint a szlovákban. Pelenkázós táskát, pelenkázós utazós alátétet, egy kis fürdőcuccokhoz való tartót, 2 kis törülközőt, hajkefét, fésűt és körömvágót is kapott. Mindezt szuper zöld színben. Ma Peti unokatestvérétől pedig elhoztunk egy nagy rakás babás újságot, úgyhogy lesz mit olvasnom az elkövetkező hetekben:)

Csak úgy

Mielőtt még bárki azt hinné az utolsó bejegyzés óta eltelt idő miatt, hogy immár két hónapos csöppségemmel vagyok otthon, gondoltam írok egy bejegyzést. Nem, Panni még nem érkezett meg, remélhetőleg két hónapig még pocaklakó is marad. És mivel egy kicsit mütyürebb a kelleténél is, ráhúz még odabent két hetet, a mostani előrejelzések szerint csak december 16.-a körül várható az érkezése. Azaz az ezévi karácsonyi tervekből sem lesz semmi, de cserébe a világ legszebb karácsonyi ajándéka nekünk jut majd. Ámen.

A két hét "ráhúzás"-ban csak az a rossz, hogy két héttel később mehetek szabira is. Jól gazdálkodtam (?) ebben az évben a szabadságokkal (mondja ezt egy workoholic), a 20-ból 15 napom megmaradt még. November 4-től leszek anyaságin, de előtte kiveszem mind a 15 nap szabimat, úgyhogy már csak 4,5 nap munkában, és 10 év stresszes munka után végre pihenek egy kicsit. Legalább egy hónapot. Remélem. 

Sokat gondolkodtam azon, hogy elég lenne nekem egy gyerkőc is, de mivel ezt a terhességemet egyáltalán nem tudtam kiélvezni, talán bevállalnék még egyet (csak a terhesség miatt:) Bár talán egy kisgyerek mellett sem lehet annyira nyugis egy második terhesség:) Najó, erre még aludnom kell jó sokat.

2 hónapja megfeszített tempóban dolgozunk a lakáson és a munkában is. Petinek is nagyon sok a munkája, alig tudunk otthon a festésre és takarításra időt szakítani. Bár már csak az előszoba festése van hátra, hogy legalább lakható legyen a lakás, de most vagyok azon a ponton, hogy muszáj minél gyorsabban befejezni, mert az előszoba mostani elrendezése egyáltalán nem felel meg PocakPanninak, konkrétan SEHOGY sem férek át a bútorok között. Persze a két nyurga festőmnek ez eszébe sem jutott, ők bármilyen kis helyen átférnek:) Amint befejeződnek a festési munkálatok, és még bírni fogom, belefogok a FlyLady-programba is. 

Sok tervem van még az anyasági szabadság gyermektelen napjaira. Eddig csak úgy eszembeötlöttek a dolgok, de nem "mertem" velük komolyabban foglalkozni, olyan sok volt még hátra a szabadságomig. De most már egyre többet foglalkozok azzal, mi mindent KELL, és mit SZERETNÉK még csinálni. Nem éppen fontossági sorrendben most ezek járnak a fejemben:
  1. Átiratni az állandó lakhelyemet (és minden vele járó hivatalos papírt, okmányt), hogy Panni is pozsonyi lakos lehessen, ezen kívül Petinek még apasági nyilatkozatot is kell tennie minél hamarabb. Ezek az intéznivalók fognak valószínűleg legtovább tartani.
  2. Összepakolni a kórházi táskát. Áááá, nagyon félek amúgy a szüléstől, tegnapig még azon imádkoztam, ne forduljon át Pannikám, mert a császártól nem félek annyira (igaz, a kontrola előtti este olvastam egy babás újságban, hogy a császár még rosszabb is, mint a hagyományos szülés), de a kis huncutkám az utóbbi két hét alatt megfordult. Azt nem tudom, mikor, azelőtt is és azóta is egyfolytában erősen rugdos, nem éreztem konkrétan azt a pillanatot... Gyermekem szerintem épp fordítottja a babás-mamás oldalakon leírtaknak, a nap 95%-át nem átalussza, hanem átvirrasztja... Vagy éppenséggel éjjel alszik, amikor én is, nem szoktam rá felébredni szerencsére.
  3. Elkészíteni az első babakelengyéjét. Kis ruha már sok van, bár télit még venni kéne. Amennyire irtóztam a rózsaszíntől, az első két body, amit megvettem - rózsaszín és fehér. Cumit is rózsaszínt vettem. Meg az összes ajándékba kapott babaruha is rózsaszín. Ja, és a kiskád is. Na az nagyon:))) Megvan már a kiságy is baldachinnal, ágyneművel, pelenkázó "izével" - na ezek krémszínűek, de legalább zsiráfos mind. Mert a Panni kedvenc állata a zsiráf (lesz). A szobája még eléggé bordeles... Konkrétan mindent, ami nem fért a többi szobába, ide zsúfoltam be, szóval a negyedik pont:
  4. Gyerekszoba berendezése. Egyelőre sima szoba lesz, a kiságy a hálóban lesz összerakva, de aztán majd szeretnék valami szép festést-berendezést.
  5. Muszáj megnéznem a Rómeó és Júlia musicalt!
  6. Olvasni-olvasni-olvasni. Nagyon zavar, hogy két hónap alatt sikerül csak kiolvasnom egy olyan könyvet, amit mindig is szerettem volna elolvasni. Mire újra kezembe veszem az adott könyvet, már el is felejtem, mi történt eddig.
  7. Legalább a Lilly-t befejezni, már csak a gyöngyök vannak hátra, meg némi kontúr.
2-3 hónapja hímzést is alig vettem a kezembe. Sok mindent szerettem volna Panninak is készíteni, de ezzel már nem stresszelem magam.

Most már tényleg igyekszem rendszeresebben jelentkezni, ha hamarabb nem, hát akkor pénteken, amikor már otthon leszek (és gondolom unni fogom magam:)

Szép hétvégét mindenkinek!!

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon