Pár perc kontúr, tegnap pedig másfél rész Élet sava és borsa kellett ahhoz, hogy befejezzem végre a Bistrot. Hihetetlenül örülök neki, nagyon tetszik még mindig. Ez volt a legnagyobb munkám, és az utolsó kanyarban adtam fel, és tettem félre nagyon hosszú időre... De úgy néz ki, ez az év kedvez a befejezéseknek, ez már majdnem a második dolog, amit elkészítettem:) Úgy döntöttem, hogy a harmincadik szülinapomra kapom meg - valakitől, kiválasztom a keretet, de az eredményt már csak szülinapomkor nézem meg. Jöjjön tehát pár fázisfotó, és a kész kép.
Ez a részlet azért tetszik, mert itt látszik, hogy a kontúrtól szinte három dimenziós lett a kép, kinyíltak a belső terek:
És a többi:
.png)
.png)
9 comments:
Igen szuper! Büszke lehetsz! Én sosem kezdtem el ilyen nagy képet, mert sosem fejezném be! Ügyes vagy!
Hát nálam is érett a "sosem fejezem be":) nem is merem megnézni, mikor kezdtem el.
Ez a kép valami csodaszép! :) Gyönyörűek a színei is. Kár lett volna befejezetlenül hagyni! :)))
Áááááááááááááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!! Csodálatos-csodálatos-csodálatos!!!!
Köszönöm! Örülök, hogy megcsináltam, nagyon tetszik még mindig:)
Gyönyörű! Én is elővehetném újra! Szerintem nekem nem lesz kész sosem :-D
De lehet hogy most emiatt majd otthon újra előveszem :) Csak olyan kevés időm van tényleg mostanában... szörnyű.
Gyönyörű! Akármeddig el tudnám nézegetni!
Dora, szerintem vedd elő újra:) Majd hímzed, amikor lesz egy szusszanásnyi időd. Megéri. Gyönyörű kép. Én ma viszem kereteztetni, még gondolkodom, milyen legyen a keret, remélem nem bénázom el a választást...
Zverejnenie komentára