Peti 9 hónapos

... avagy ugyanannyit töltött kint, mint bent. És már el sem tudom képzelni, hogy valamikor belefért a pocakomba, és már azt sem, hogy valamikor nélküle éltünk.



Ez egy kicsit nehezebb hónap volt mind a kicsinek, mind nekünk. Panni hazahozott egy kis ovis vírust, ő is itthon volt egy hétig, nagyon nehéz volt visszaszoknia az oviba. Kispetit jobban megviselte ez az egész, valószínűleg azért is, mert közben a fogai miatt is elég nyugtalan volt. Októbert nehezen nevezhetném az alvás hónapjának:) Éjjel rengetegszer felkelt, nagyon köhögött, sokszor tejet is hányt (egyébként pont mint a Panni, ha beteg... visszacsurog a váladék a torkára és fullad). Jó két hétig tartott ez az állapot, és miután hozzászoktunk újra az alváshoz, tegnap megint elkezdett köhögni... Ebben a hónapban már háromszor voltunk dokinál, csütörtökön megint megyünk ellenőrzésre, és valószínűleg bőrorvoshoz is el kell majd mennünk, mert elég csúnya kiütései vannak a könyökein és a hátán. Nagyon remélem, hogy nem ekcémás szegénykém. Ráadásul még 10 hónapos ellenőrzése is lesz, kiváncsi vagyok, mennyit nőtt már.

Na de elég a panaszkodásból, lássuk mi történt ebben a hónapban.

Az első után elég gyorsan kijött a második fogacska is, így már párosban harapja le az orromat csupa szeretetből. Még a felső 4 fognál van teljesen kifehéredve az ínye, de biztos vagyok benne, hogy ő is megtréfál majd minket, mint Panni, és az alsót növeszti ki előbb (az is látszik már).


Ügyesen mászik már, Pannival néha versenyt másznak, de Peti hamarabb feladja, mert általában valami érdekes az útjába kerül. Otthon gyakran hagy engem a nappali szőnyegén, ő pedig felfedezőútra indul, és a szemközti gyerekszobában táborozik le. Elég hamar megtanult felállni a bútorokban, most már mindig a nyomában kell lenni, mert lépten-nyomon felkapaszkodik valamiben. Főleg a ruhaszárítót szereti, én nem annyira... Egyszer sajnos azt is kipróbálta, meddig lehet elmászni a hálószobai ágyon, egy szép kis púp emlékeztetett a kalandjára pár napig.



Szereti, ha buborékokat fújunk, szereti a Fíha Tralalát (ha bekapcsolom neki, mielőtt megyünk valahova, úgy fel tudom öltöztetni pár réteg ruhába, hogy észre sem veszi), ha táncolunk neki, a szlovák altatódalt, és még mindig nagyon szereti, ha Panni bolondozik neki. Pannit néha inkább idegesíti, alig várja már, hogy lehessen vele valamit játszani, de azért vannak gyenge pillanatai, amikor megállunk az autóval, kikapcsolja az övét és odamászik hozzá, hogy "Jajjdecuki kisgyerek vagy te már":)

A pocakját is szereti, szinte mindent megeszik, amit főzök neki (továbbra is csak a házi kosztot, de azért az jó...). Ha épp nem beteg, akkor néha az éjszakát is átalussza, általában picivel korábban kel, mint mi szeretnénk, de épp csak egy picivel az óvodába készülődés előtt. De inkább egyszer még felkel éjjel egy kis tejcire. Ha szerencsénk van, pelusozás után elalszik, de sokszor volt ebben a hónapban, hogy egy-két órákat is tekergett és nyögdécselt és beszélgetett éjjel... Viszont rájöttem, hogy csak el kell ringatni, mert napközben sem lehet már csak úgy letenni és melléfeküdni, túl sok minden érdekli már. 

Imádom, ahogy szégyenlősködik, és ha valaki incselkedik vele, akkor belebújik a nyakamba. Egyébként pedig nagyon nyugodt, jó baba, egy rossz szavam sem lehet róla. Csak az az alvás:))



Újabb horgolt hóemberek

Amikor múlt héten közzé tettem a 101-es listámat, nem is gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan teljesítek egy pontot (egyébként muszáj lesz aktualizálnom a listát, mert visszaolvasva nem túl egyértelmű az összes pont, esetleg teljesíthetetlen). Szombaton moziban jártunk Petivel, és mikor éjjel hazaértünk, egy üzenet fogadott a Sashe-ről, hogy rendelésem van:) Nagyon megörültem, és gyorsan átfutottam rajta gondolatban, mi mindent raktam fel oda eddig, reménykedtem benne, hogy nem valami nagy képet kell kihímeznem karácsonyig...

Csak egy kis dologról volt szó, négy kis hóember-díszt rendeltek, amiket tavaly készítettem a rokonság arra fogékonyabb tagjainak karácsonyra. Mivel ugye nincsenek itthon maradékok, így Jeans fonalból készítettem. A szemei és a kezei is horgolófonalból készültek, így a szemei kicsit ijesztőek lettek, de nem annyira, különben is élőben sokkal szebbek, mint képen. A minta itt található. A négy hóember meghorgolása kb. 2 óra tiszta időt vett igénybe, így ajánlom mindenkinek, aki saját készítésű díszekkel szeretné díszíteni a karácsonyfát. Én jövőre mindenképpen készítek még párat, a lépcső korlátját szeretném majd decemberben feldobni fenyőágakkal, kis díszekkel, és az adventi naptárak is ott kapnak majd helyet.


101/1001


Még nyáron többször szembejött velem egy kihívás, aminek az a lényege, hogy 101 dolgot kell megcsinálni a bakancslistánkról 1001 nap alatt, ami kb. 2 és háromnegyed év. Nagyon megtetszett ez az ötlet, akkor még nekem is kb. ennyi időm volt hátra az anyaságiból, csak egy picivel kevesebb. Össze is írtam 101 dolgot, amit meg szeretnék addig csinálni, míg újra munkába állok. A kihívás lényege, hogy elérhető, reális, pontosan megfogalmazott célokat állítsunk fel. Egy éjjel alatt a felét tudtam összehozni, a másik fele már egy kicsit nehezebben ment. Most, hogy átnéztem a pontokat, többet ki is cseréltem, mert vagy aktualitását vesztette, vagy már teljesítettem a pontokat. Anna unokatestvéremet is rávettem akkor a mókára, kiváncsi lennék, befejezte-e, és hogy néz ki az ő bakancslistája. Érdekes volt olvasni mások listáját is, találtam pl. olyan embereket, akiknek szinte azonos az érdeklődési körük, mint az enyém. Pinteresten "101 in 1001" címszó alatt sok listát lehet olvasni. Reményeim szerint sok pontot tudok majd teljesíteni.

És hogy miért van pár pont mellett az, hogy "...21 napig"? Tanulmányok kimutatták, hogy ha valamit 21 napon keresztül megszakítás nélkül csinálunk, akkor az rutinná válik.

Tehát, kihívás indul!
Teljesítés kezdete: 2016. október 21.
Kihívás vége: 2019. július 19.


  1. Megszakítás nélkül letornázni Jillian Michaels 30 Day's Shred programját
  2. Megtanulni 10 jógapózt
  3. Heti 3-szor fél 11-kor aludni menni
  4. 21 napon keresztül nem telefonozni az ágyban
  5. Heti háromszor gerinctornát végezni
  6. Napi 2-2,5 liter vizet inni 21 napon keresztül
  7. Lefényképezni a gyerekeket pipacsok/napraforgó/búza közt vagy szénaboglyáknál
  8. Családi fotózásra menni
  9. Megtanulni vezetni
  10. Megcsinálni az egy éves könyvkihívást 1001 nap alatt, és minden könyvről ajánlást írni
  11. Nem költeni újságokra 1001 napig
  12. Moziesteket tartani Petivel havonta legalább 2-szer
  13. Nem enni kekszet 21 napig
  14. Egész éjjel kint maradni és megnézni a csillaghullást
  15. Eljutni Párizsba
  16. Elvinni a gyerekeket a tengerpartra
  17. Megtanulni (végre) tökéletesen szlovákul
  18. A német/angol tudásomat elsősorban az összeharácsolt kinyomtatott papírokból fejleszteni
  19. Megtanulni sminkelni
  20. Megtalálni a saját hajstílusomat
  21. Kialakítani a ruhatáramat
  22. Megtanulni a bérelszámolást
  23. Folyamatosan vezetni az Évről évre naplót
  24. Többet találkozni Zsuzsi barátnőmmel (mondjuk elsőre kéthavonta egyszer - már az is sokkal több, mint amennyit most találkozunk...)
  25. Elolvasni a Bibliát
  26. Családi krónikát készíteni
  27. Babanaplókat készíteni
  28. Igazi vendégséget csinálni
  29. Kiolvasni/meghallgatni a Katedrális folytatását
  30. Hetente egyszer smoothiet inni
  31. Megtanulni egészségesen/változatosan főzni
  32. Megtanulni magassarkúban járni
  33. Mutogatós/interaktív mondókákat tanítani Kispetivel, Pannival
  34. Szlovákul tanítani a gyerekeket
  35. Megszervezni a takarítási rendszert
  36. Megszervezni a főzős/bevásárlós rendszer
  37. Mézeskalács-házat készíteni
  38. Erősíteni a szemeimet (tornával)
  39. Arcjógát folyamatosan csinálni
  40. Új pénztárcát venni magamnak
  41. Havonta egy dolgot kipróbálni a Pinterestről
  42. Minden teljesített feladatért 5 eurót bedobni a spórolásba
  43. Saját készítésű ajándékot készíteni 60-asokra
  44. Tervezőnaplót készíteni
  45. Kiszínezni 2 teljes oldalt 
  46. Kitakarítani a laptopot
  47. Elolvasni az Anna Kareninát
  48. Házat venni
  49. Eladni a használaton kívüli kreatív dolgokat
  50. Részt venni 3 Vigyázz! Kész! Főzz!-ön
  51. Összegyűjteni Panninak a Neveletlen hercegnő sorozatot
  52. Játszóteret csinálni a gyerekeknek az udvaron
  53. Telefont kitakarítani
  54. Összerakni a kisruhákat anyu padlásán
  55. Beszerezni az összes Agatha Christiet
  56. Tetoválást csináltatni
  57. Lefényképezni egy gyönyörű napnyugtát
  58. 20 hagyományos receptet kipróbálni
  59. Végignézni a Sherlock sorozatot
  60. Eladni egy dolgot Sashe-n 2016.10.26.
  61. Filc névtáblát készíteni
  62. Elolvasni 10 bíbor pöttyös könyvet
  63. 20 receptet kipróbálni a Nagymama receptjei könyvből
  64. Végigszortírozni a lakást
  65. Gyakrabban járni kultúrális programra (színház, előadás, fesztivál)
  66. Leiratkozni minden kéretlen e-mailről
  67. Internet/telefonmentes hétvégét tartani minden hónapban
  68. Befejezni a félbehagyott/megcsinálásra váró dolgokat (kis hátizsák, Panni nadrágai, szakácssapka, karácsonyi díszek)
  69. Kispetinek is készíteni adventi naptárat
  70. Adventkor minden napra kitalálni egy feladatot Panninak
  71. Elolvasni az Anne Shirley sorozatot
  72. Virágokat, fákat ültetni
  73. Végigcsinálni az ugrókötelezős kihívást
  74. Szelektálni az újsághalmomat
  75. Összeállítani egy reggeli zenés CD-t
  76. Írni egy levelet magamnak akkorra, amikor befejezem ezt a kihívást
  77. Gyertyafényes vacsorát csinálni
  78. Új 101-es listát írni a következő 1001 napra
  79. Legalább kéthavonta kreatív napot tartani barátnőkkel
  80. Fogyni 10 kg-t
  81. Ha megszegem az újságvásárlást, kétszer annyit rakni spórolásba, mint amennyibe az újság került
  82. Minden nap legalább negyed órát olvasni az ágyban 21 napon keresztül
  83. Új edényeket beszerezni
  84. Orchideákat rendbe rakni
  85. Végignézni a Gilmore Girls-öt
  86. Meghorgolni Smejko és Tanculienkát, mintát írni hozzá
  87. Pumuklit horgolni
  88. Részt venni egy börzén
  89. Venni egy kis autót:)
  90. Új munkát találni
  91. Saját készítésű díszekkel dekorálni a karácsonyfát
  92. Meghorgolni Peppát és barátait, mintát írni hozzá
  93. Hangos mesés CD-t készíteni Panniéknak
  94. Elmenni a Family Parkba Ausztriába a gyerekekkel
  95. Quietbookot készíteni
  96. Hálanaplót írni
  97. Valakit inspirálni arra, hogy szintén írjon egy listát és belekezdjen a teljesítésébe
  98. Megtanulni a fényképezés csínját-bínját
  99. Igazi marcipános tortát készíteni a gyerekek szülinapjára
  100. Farsangi jelmezt készíteni Panninak
  101. Elmenni Londonba

Fíha Tralala #6

Avagy kezdődhet a móka:) Nehéz feladat vár rám este, ezt az egész mindenséget egy babává varázsolni. Az irányérzékemhez híven szerintem a legnagyobb gondot az fogja jelenteni, melyik kéz illetve szem melyik oldalra kerüljön. Remélem nem lesz kancsal kétbalkezes az eredmény...



A legjobban a kezektől, arcától és a rasztáitól féltem. Nem igazolódott be egyik félelmem sem, a tizedik ujjnál pl. már rájöttem, hogyan a legegyszerűbb horgolni (egyébként a kezéhez 2-es, azaz egyel kisebb horgolótűt használtam). A legjobban pedig azt szerettem bennük, hogy a fonalvégeket egyszerűen csak begyömöszöltem az ujjakba illetve a tenyérbe, így nem kellett eldolgoznom őket.




Az arca sem volt nagyon nehéz, bár az igazi formája akkor alakul majd ki, ha rávarrom a szemeket és kihímzem a száját. A szemeket egyébként Anchor fonalból készítettem 1,5-es horgolótűvel. Hatalmas szemei lettek, de az 1-es horgolótűhöz vastag volt a fonal. A raszták is egyszerűek voltak ahhoz képest, mennyien panaszkodtak a leírásban, hogy az nekik nem megy. Gyorsan belejöttem, és egy este alatt akár két-három rasztát is meg tudtam csinálni. 

Nyár óta készül már ez a baba, de ha összeszámolom, mennyi munkaidő van benne, azért nem olyan elrettentő. Inkább a kezdetek voltak nehezek. Remélem, Panninak tetszeni fog és nem végzi majd a polcon porosodva. De addig még:

  • fel kell varrnom a kezeket - lehetőleg ne fordítva!!! ha jól nézem, most is fordítva van a képen... na mindegy
  • ki kell tömni a testét és a karjait, valamint egy pálcával (DM-es lufiról vettem le) kitámasztani a fejét, hogy ne konyuljon majd le
  • a mellényét körbe kell horgolni rövidpálcákkal, és egy szép kis gombocska is megy a hajtókájára
  • fel kell varrni a szemét, kihímezni a száját, esetleg egy kis szemöldököt is varrni, arcát pedig kipirosítani
  • a rasztákat sapkává kell összevarrni, majd rávarrni a fejére, csíkos rasztát felkunkorítani, lyukat fejtetőn befoltozni, a gumit (az a narancssárga kör alakú) rárakni, rávarrni. Remélhetőleg nem lett túl nagy, nincs kedvem újra horgolni
  • végezetül cipőfűzőket befűzni.
Valahogy úgy érzem, megint nem egy estés feladat vár rám... Csak lennék már meg vele...

Fíha Tralala #5

A napokban újra elővettem Fíhát. Panni egész héten itthon volt, kicsit benáthásodott (bár ma btegebb, mint hétfőn volt...). Hogy ne pörögjön annyit, hagytam tvzni - bár ez egyáltalán nem segített, nem tudom, honnan van betegen is ennyi energiája -, és többet nézte Fíhát is, így nekem is megjött hozzá a kedvem.

Fíha tehát kapott a héten egy nadrágot két nagy zsebbel. Eddig ez a rész sikerült a legkevésbé szerintem, de ez van, a leendő tulajdonosnak még mindig tetszik, és ez a lényeg.


Kispeti sapkája

Múlt héten beköszöntött az igazi őszi idő, és ahogy átnéztem Kispeti ruháit, rá kellett jönnöm, hogy egy vékony és egy igazán téli sapkán kívül semmi átmeneti sapija nincs a kis csibésznek. Egyébként is akartam neki horgolni egy aviator-sapit, még tavaly vettem hozzá a sötétkék Himalaya Dolphin Baby fonalat (és hol volt még akkor Kispeti...:))

Húúú, de azért ez nagy meló volt! A két órás munkát elhúztam 5 napra, annyit horgoltam-fejtettem (volt, hogy az utolsó sortól...). Peti már a fejét sem csóválta, ő már ismeri ezt a mániámat:) Még mindig nem tudom magamban elrendezni a dolgot - tényleg ennyire atipikus Kispeti feje, vagy én féltem annyira, hogy nem fog nyúlni a kész sapka? Nem tudom. Bevallom, csütörtökön majdnem elcsábultam inkább egy Lidlis sapka iránt, hogy hagyom a fenébe az egészet, csak az volt a "szerencse" (?), hogy az ő méretében nem volt sapka. Egyébként fura, az összes gyerek a környéken vagy akkora, mint Panni, vagy annyi idős, mint Kispeti, a Tescoban és a Lidlben is nehéz rájuk ruhát venni.

Egyébként pedig kicsit büszke is vagyok magamra, mert ezt a sapit teljesen a magam feje szerint csináltam. Persze, átolvastam ezt a mintát, de szinte mindent saját magam szerint méretre próbáltam alakítani. Szépen ül a gyerek fején (a gyerek viszont már nem ül meg, ezért nincs is normális kép róla...). Persze Panni is rendelt egy új sapkát, fehéret, színes virággal, de nem ilyen megkötőset. Vicces, hogy minden paramétert így megad. Már csak neki kell állni.





{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Sziasztok, Kriszti vagyok, függő



Mi is az a VKP? - A VKP egy kéthetente jelentkező kihívás, amit Szilvi, a Pillecukor blog írója keltett életre. Ebben a kihívásban több blogger egyidőben fogalmazza meg véleményét ugyanarról a témáról.


A mai témát a hónap bloggere, Hanna, a Szelencetitkok blog írója ötlötte ki, blogját itt érhetitek el. Már a profilleírása is szimpatikus, olvassátok csak:

Csacskaságok, apró boldogságbuborékok, gurgulázó nevetés, a lelkem mélyéről jövő álmok, vágyak, mosolyok, parányi szeretetmorzsák, összeroppantó ölelések, hálalista.

Tehát a mai téma a függőség... Sokáig magamnak sem tudtam bevallani, hogy függő vagyok. Nem, nem kell semmi rossz dologra gondolni, talán még a környezetemnek sem ártok vele, mert úgy érzem, mostanában sikerül felülkerekedni magamon:) Nem is inkább függőség, hanem gyűjtögetés, hörcsögölés az én problémám.

Fogalmam sincs, mivel kezdődött az egész. Az a legfőbb bajom szerintem, hogy mindent birtokolni, és mindent tudni akarok. Aztán a sok információ, papírhalom között elveszik az értelem. Talán az angol- és német nyelvleckékkel kezdődött az egész. A nyelvek valahogy mindig érdekeltek, könnyen is tanultam középiskolában, és ment is elég jól a német, angol (szlovákról még máig nem tudnék így nyilatkozni...). Aztán egyre több és több leckét, tudnivalót, cikket nyomtattam ki magamnak, vettem jópár nyelvkönyvet is. Most van kb. 3 polcnyi anyagom fele német, fele angol arányban, valamint naponta jönnek az angol leckék Nóritól, és jól tudom, hogy ha végre belevágnám a fejszémet, akkor egész komoly nyelvvizsgát tehetnék le mindkét nyelvből...

Aztán jött a keresztszemezés. Persze az összes mintát le kellett mentenem, ami csak szembe jött velem, pedig tudtam, hogy az életben nem fogom kihímezni azt, ami nem tetszik, az összes tetszőt pedig pláne nem. De kellettek.

Valahogy aztán becsusszantak az életembe az újságok. Havi szinten 5-6 fajta magazint vettem, volt ami hetente jött ki (pl. a Nők lapja, na erről az újságról még ma sem tudok lemondani, mert nagyon jó, értelmes cikkek vannak benne, de legalább már nem vásárlom őket, hanem néha elhozok egyet-kettőt anyóskámtól). Ha összeraknám az egész kupac újságot, amit eddig felhalmoztam, szerintem 3-4 méter magasságú is lehet. Mert kidobni nincs szivem őket, míg át nem lapoztam, olvastam mind, viszont havonta ha egy újságot van időm átböngészni, már akkor örülök, mint majom a farkának. Nyár óta sikerül féken tartanom ezt a függőségemet, tényleg egy darab újságot nem vettem július óta. Persze sokszor az újságos állvány felé húz a szívem, átlapozgatom őket, szagolgatom, de azóta talán egy újságot vettem, és azt is Panninak. Tegnap sikerült kiszelektálnom 11 centinyi újságkupacot - egy házkatalógust, mivel már építkezni tuti nem fogunk, a többi pedig Peti autós újságjai voltak:) Azért javulófélben vagyok...

Most a legújabb mániám a horgolás. Persze megint gyűjtök minden mintát, leírást, tutorialt, segítséget, stb... De ez most igazán foglalkoztat, és szeretném, ha a "termékeim" a lehető legprecízebbek legyenek, úgyhogy tanulok...

Gyűjtögetem még a linkeket is... Ó igen, a telefonomban vagy 200 link van most elmentve, amit majd egyszer szeretnék végigböngészni (mert egyébként nagyon érdekelnek engem azok a dolgok), és közben elveszik az a 3-4 link közöttük, amiket minden nap elolvasok. A számítógépemen ugyanígy... De ott már legalább kategóriánként nyitottam új foldereket a linkeknek. Egyébként a gépem munkalapjára sem tudnék több ikont kirakni (még jó, hogy csak kis gépem van...).

Van még valaki, aki ilyen adatfüggő?

Sziasztok, Kriszti voltam, függő...

A többiek függőségeit itt nézhetitek meg:


Lomtalanítás - 1. rész

Végre sikerült összeszednem a bátorságomat, és megmutatni pár képet, hogyan is lomtalanítottam az utóbbi időben. Nagyon-nagyon hosszú még a lista, alig húzhatok ki pár dolgot, de már ez is boldogsággal tölt el, hogy pár nehéz dolgon túl vagyok. A lista itt található, a kihúzott dolgokon már szerencsésen átestem, a vastagon szedett pedig már folyamatban van. Így utánanézve sok mindenbe belevágtam már a fejszémet. A legnehezebb az egészben az az elhatározás, hogy a kicsi alvásidejében a főzés után nem magammal fogok foglalkozni, hanem nekiállok a szelektálásnak. De gondolom más is így van vele. Az viszont segít, ha arra gondolok, hogy a házban erre már nem lesz szükségem.

4. Orvosságok
Néhány lomtalanított "áldozatcsoport" kilétét az élet hozza. Mint pl. az orvosságokét is. Két hete a dokinál jártunk Kispetivel az aktuális tanácsadáson, és ha már arra jártunk, gondoltam beviszem a lejárt gyógyszereket is, ne álljanak a szekrényben egy táskában. A lakás összes pontjáról összeszedtem a fellelhető orvosságokat. Gyakorlatilag csak a wcben és a gyerekszobában nem találtam semmit... 2-3 dobozban és néhány polcon találtam meg őket. Ez végülis a KonMari lényege, összeszedni az azonos kategóriájú dolgokat, szelektálni, majd helyet találni a maradéknak. Készítettem egy utazós orvosságos táskát, amiben helyet kapott kétféle fájdalomcsillapító a gyerekeknek (Kispetinek kúp, Panninak szirup), mindkettőjüknek orrcsöppök, Fenistil gél csípésekre, Kispetinek gél az ínyére, a komplex vitaminom és fájdalomcsillapító nekem. Ha egész hétre megyünk Lévára vagy az anyuhoz, egyszerűen csak kapom a kis táskát, és a legfontosabb gyógyszerek megvannak. A lejárt gyógyszereket megszabadítottam a dobozuktól, használati utasításoktól, és visszavittem őket a gyógyszertárba. Maradt egy rendezett doboz gyógyszer (szinte csak gombára és hasmenésre, hányásra...), egy dobozka kötszer és ragasztó, valamint az utazós táska.



Amit visszavittem a patikába, és a dobozok
5. Kispeti ruhái
Ehhez nem sok hozzáfűznivalóm van. Azért álltam gyorsan neki, mert épp mentünk anyuhoz (a padlásán vannak a kisrucik), már rég voltunk, és legközelebb csak 3 hét múlva megyünk, gyorsan felpakoltam hát a padlásravalót (az már egy másik dolog, hogy mindent bátyám szobájában hagytunk...) Költözéskor ha maradna nagyobb dobozunk, szeretném majd méret szerint összepakolni a rucikat, mert így nagyon rendezetlennek tűnik az egész, hogy megjelöletlen kis dobozkákban vannak a ruhák. Hazakerült egy doboz kinőtt ruci, valamint barátnőmnek is bepakoltam már egy doboznyit a kölcsönkapott ruhákból. Arra is jó volt a szelektálás, hogy most legalább tudom, mit kell még vennem őszre a kicsinek.

7. Horgoló- és kötőfonalak
Ettől a kategóriától nagyon féltem, egyszerűen ragaszkodom a fonalaimhoz, ki tudja, mire lesznek még jók. De rá kellett jönnöm, hogy csak kétféle fonalat használok a projektjeimhez, a Jeans-t és a Himalaya Dolphin Babyt. Miután összeszedtem a sok-sok fonalat a hálószobából és a nappaliból, az beterítette a fél nappalit... Az is jó ebben a KonMarizásban, hogy ha már egyszer egy helyre gyűjtöttük a sok holmit, muszáj vele valamit kezdeni, nem maradhat a nappali közepén... Egy nagy zsák fonalat sajnos kidobtam, mert szúrósak, csúnyák, készült valami belőle, amit már nem lehet lefejteni, teljesen összegabalyodott, stb. 3 táskával anyuhoz vittem, ott már úgyis tornyosulnak a fonalak, valami majdcsak lesz velük (egyébként szeretnék velük valamit kezdeni, de az még a jövő zenéje). Itthon csak az említett két fajta fonal maradt, az egyik Kispeti komódjának egy egész fiókját elfoglalja, a másik ikeás tárolóban van a polcos szekrényen. Egy táska fonal pedig bazárba kerül majd, ha lesz rá időm.



Jó, hogy senki sem volt itthon:)

Jeans, amiből a játékokat horgolom

Himalaya Dolphin Baby őszi sapiknak

10. Panni ceruzái, tollai és kisasztala
Panni mostanában szinte csak kifestőzik. Persze minden új kifestőhöz új ceruzákat kell venni, lehetőleg 24 darabosat, rokonoktól is sok kreatív dolgot kap. Ezeket Pannival együtt néztük át. Külön válogattuk a ceruzákat, filctollakat és zsírkrétákat. A ceruzákat kihegyeztük, a nem fogó filctollakat kidobtuk, az asztalt szépen letakarítottuk, a kifestők és írószerek külön polcot kaptak, így már van hely alkotni.

Így nézett ki előtte Panni asztala




Most már van hely az alkotásra:)
Pluszban ma tartottam egy rögtönzött facebookos lomtalanítást is. Kiléptem két bolhapiacos csoportból, mert egyrészt a kutya se vitte el azt a két-három holmit, amit felraktam két hónapja (frissíteni pedig nem szabad a bejegyzést), másrészt tele volt a facebookos hírfolyamom eladással, amik amúgy sem érdekeltek. Azt a két percet, amit facen töltök alkalomadtán, nem autókat nézve akarom tölteni. Rejtettem egy ismerősöm bejegyzéseit is. Mivel ő kamionos, könnyen behatárolható szókincse van, ami nekem nagyon de nagyon nem tetszik, és úgy döntöttem, nem vagyok rá kiváncsi többet. Az ilyen embereket is ki kell szelektálni, konmarizni az életünkből, akik negatív energiát sugároznak csak felénk.

Már csak 31 tétel van a listámon:)

Helló október!


Húú, hogy elrepült ez a szeptember! Nagyon tartalmas és kissé fárasztó is volt, de valahogy jobban is éreztem magamat így, hogy mindig volt tennivalóm. 

Szeptember ötödikén Panni megkezdte az óvodát. Az első hét nagyon stresszes volt mindannyiunk számára, de a kezdeti nehézségek után Panni egész szépen beilleszkedett, már csak az evéssel vannak problémáink, de remélhetőleg ez is kialakul majd.

Így mentünk első nap az oviba
Szeptember 17-én egy szuper lagziban is részt vettünk, Peti unokatestvére ment férjhez. Kispeti közben kinövesztette az első fogát, és mászni is megtanult, mára már egész nagy távolságokat megtesz, átmászik az egyik szobából a másikba utánunk.

Mi is volt még? Ja igen. A hónap végén elhívtuk Peti szüleit, és az anyukájával elmentünk a Florence - A tökéletlen hang című Meryl Streep filmre, amire még nyáron nyertem jegyeket. Nagyon jól szórakoztunk, a teremben pedig összesen négyen ültünk, de így is megvolt a film hangulata. Másnap pedig megnéztük a Cosmos című kiállítást az űrkutatásról. 

A hónap végén megtettünk egy nagyon nagy, fontos lépést - letettük a foglalót egy házra Pozsonytól nem messze egy kisvárosban. Tényleg nagy lépés ez, a ház nagy (5 szobás), ott van ugye a rendezetlen udvar is, de az egész egy hatalmas kihívás, és én azokat nagyon szeretem. Alig várom már, hogy költözhessünk, csak sajnos minden lassacskán megy... Addig pedig belevetettem magam a Nagy Lomtalanítós Kihívásomba, már egész szép halom holmitól szabadultam meg.

Végre olvastam is egy kicsit, életmód kategóriában egy könyvet be is fejeztem: Jónás Anna - Kicsivel könnyebben - jön majd róla egy bejegyzés, ha végre rábírom magam a megírására:) Annyit mondhatok csak előre, hogy egy új kedvencet avattam rendszerezés, tervezés témában, nagyon jól megírt könyv kisgyermekes anyukáknak. Hiányzott már a jó öreg Agatha Christie is, így kezembe vettem az életműve következő kötetét, a Chimneys titkát. Nagyon izgalmas, de túl sok benne a szereplő ahhoz, hogy egyszerre egy-két oldalt tudok csak elolvasni, néha vissza is kell lapoznom, mert tudom, hogy már olvastam arról a szereplőről, de foglamam sincs, mi történt vele...

Kicsit kreatívkodtam is, barátnőm jóvoltából szert tettem az első megrendelésekre, készítettem két békás és egy patkányos könyvjelzőt. Az esküvőre is saját készítésű ajándékkal mentünk. 

Bejelentkeztem a Vigyázz, kész, posztolj! című kezdeményezésbe is, és már két témában is írtam bejegyzést, jó volt egy kicsit megmozgatni az agytekervényeket. A következő (szerdai) forduló számomra igazán izgalmas les, már várom, hogy megírhassam a bejegyzést.

A legnagyobb kihívás számomra pedig szeptemberben a Konyhapénz-verseny volt. Többször gondoltam már rá, hogy inkább feladom az egészet, nehéz volt betartani a határidőket, főleg amikor bármi mást szívesebben csináltam volna helyette, de így visszanézve rengeteget tanultam az egészből. És fejlődtem is. Másfél hét alatt már a harmadik olyan ebédet készítettem ma, amit eddig nem nagyon szoktam... A verseny tovább folytatódik, ráadásul bekerültem a 8 szerencsés közé, akik plusz feladatot kapnak, szóval lesz még mit csinálnom.


Most nem is írtam össze boldog pillanatokat, egészében véve a szeptember elég stresszes, de boldog, vidám, és szerintem eredményes is volt. Október is szuper dolgokat tartogat számunkra, ebben biztos vagyok. Főleg, hogy már itt az ősz, jönnek a hidegebb, esős, szeles napok. Jó volt éjjel is hallgatni az eső kopogását az ablakpárkányon... Remélhetőleg a hónap végéig el is költözünk, bár inkább november közepére látszik a dolog... Addig is szeretném végigcsinálni a lomtalanítós listámat, tovább csinálni a konyhapénzes versenyt (és fejlődni-fejlődni-fejlődni), megírni egy-két VKP!-s bejegyzést, újra hímzőtűt venni a kezembe (Peti ma kinyomtatja a tigrises mintát, így valószínűleg egyszerűbb lesz követni, hol is tartok), őszi-téli sapkát horgolni Kispetinek, és a Fíhát is szeretném már befejezni. Valamint rengeteg jó olvasnivaló vár rám:)

Drága férjem pedig ma ünnepli a 30. szülinapját, buli a láthatáron:) Remélhetőleg már az új házban.

Boldog szülinapot Szivem:))


 
christine blogja Blog Design by Ipietoon