Panni 2 hónapos (és 3 napos)

Nem tervezem, hogy babablogot csinálok a "kreatív" blogomból, de mostanában ez az egyetlen elfoglaltság, amire időm van. Illetve ez az, ami miatt időm nincs:) 

Panni lányunk igazi nagylánnyá cseperedett az elmúlt egy hónapban. Igaz, én minden nap vele vagyok, és jó ideig fel sem tűnt, mennyit nőtt már, amíg valamelyik nagyija kezébe nem vette. El is keseredtem, hogy olyan gyorsan felnő és lassan majd nem tutujgathatom, ölelgethetem magamhoz... Gyorsan-gyorsan, csináljunk még egy gyereket:)

Szóval kicsi lányunk elmúlt két hónapos. Hihetetlen, mennyit fejlődött egy hónap alatt. Rengeteget beszél, gügyög, mérgelődik (mint most is, hogy nem vele foglalkozom). Állandóan vigyorog, imádom, amikor mosolyra húzza kicsi száját. Már az első hetekben meg tudta tartani magát, ebben a hónapban ezt próbálta tökélyre fejleszteni. Azért még van hova fejlődnie, de már egyenesen megül a kezemben, ha tartom, áll a lábán, fektéből pedig fel tudja húzni magát. Játékok iránt egyelőre nem érdeklődik, de épp ma vettem észre, hogy már tudatosan nyúl a hintáján lógó csillag iránt, de mindig megijed, ha hozzáér, és visszarántja a kezét. Egyelőre csak a bal kezét használja. Jó erősen tud markolni. Jó mozgékony gyerek, nehéz róla nem elmosódott képet készíteni. Hason nem szeret feküdni, de azért minden nap teszek vele kétszer is próbát, én, a szörnyű anya. Mérgelődik rendesen, de azért felemeli a fejét. Nem is tudom, van-e még valami... 

 

2 hónapos szülinapi süti

 

 

 Piszkálódunk, piszkálódunk?:)

Minden képén szerepel vagy a vasalódeszka, vagy a koszos papucsom, de az előke az biztosan elmaradhatatlan. Elég sokszor bukik ugyanis, úgyhogy az előkét csak alváskor vesszük le. Napközben egyébként nem alszik sokat, 30 percet délelőtt, 30-at pedig estefelé, és kb. egy órát az ebéd utáni séta alatt. Ennek 3 következménye van:

1. napközben szinte semmire sincs időm,

2. sokat kell foglalkozni vele, de így legalább szépen fejlődik,

3. este 9-kor bedugom az ágyba, és mindenféle risza nélkül alszik 2-4 között valameddig, majd jó esetben még fél nyolcig. Éjjel sem kell szórakozni az elalvással, ilyenkor csak tápszert kap, peluscsere, és már dugom is vissza az ágyba.

Útlevelet is csináltattunk neki, szombaton irány Győr. Jó lesz végre mászkálni valami üzletközpontban. Az OBI-t szeretném megnézni, meg egy kis kreatív boltot az Árkádtól nem messze. Remélem árulnak ott hímzővásznakat vagy Aidát is. Petinek ígértem egy fehér tigrist, de ahhoz szükségem lenne fekete Aidára. Panni egyébként nagyon aranyos volt a fotózáson, engem beöltöztettek háttérnek, ő az ölemben ült, egy csörgőt ráztak neki, ő meg csak nézett azzal a hatalmas szemeivel, mint egy kisborjú. Csini lett a képen szerintem:)

És hogy én hogy vagyok? Fáradtan, de rettentő boldogan. Semmivel sem cserélném le ezt az állapotot. Próbálom úgy átszervezni a teendőimet, főleg a háztartást, hogy napközben a kicsivel foglalkozhassak, de azért a lakás se nézzen ki úgy, mint egy fiúk lakta koleszszoba pár hónap után. Azalatt a kétszer 30 perc alatt megpróbálok minél többet megcsinálni, de nagyjából csak a sterilizálásig és max az ebédig jutok. Annyit sikerült már könnyítenem, hogy este szétválogatom a mosatlant és bedobom a gépbe, másnap reggel, míg felöltözök, bekapcsolom a gépet. Ez sokat segít, nem kell egy üvöltő gyerek mellett 10 percet szortíroznom. Panni cuccait hétfőn mosom, keddenként pedig megpróbálom kivasalni - de ez még egyszer sem jött össze:) Tegnap kiváltottam egy sétát azzal, hogy kitettem a babakocsit az erkélyre, Panni 2 órát durmolt a jó levegőn. Úgyhogy ezentúl minden héten legalább egy sétát lecserélek majd passzív sétára. Egyébként zónáznék, csak nem sok mindent sikerül megcsinálnom egy hét alatt:)

Könyvtárba sem járok most, Pozsony másik végében lakunk. Fura, de olyan megkönnyebbülést érzek emiatt... Végre nem kell időre olvasnom, és olvashatom azt, amihez kedvem van (már ha hozzá tudok jutni), mert nem kell görcsölni azon, hogy egy hét múlva vissza kell vinnem a könyveket. Molyon is lejelentkeztem egy csomó kihívásról. Most pl. kedvem van a Harry Potterhez, még csak egyszer olvastam őket. Igaz, csak a fürdőkádban olvasok, de az a fél-egy óra csak az enyém. Arra az időre minden nap szükségem van.

Azért itt-ott hímzek is egy kicsit. Főképp akkor, amikor valamelyik nagyszülő átveszi a gyerek felügyeletét egy félórára. Bár nem kell tőlem nagy dolgokat várni, egyelőre csak az elkezdett dolgaimat fejezem be. Mostanában a biscornut hímezgetem, hetente egy-két kis részt, de lassan már befejezem. Van pár dolog, amit szeretnék ebben az évben megcsinálni, több dolgot nem vállalok. Nemsokára készítek listát belőle, mert a listákat imádom. Pipálni meg főleg:)

U.i.: Ezt a bejegyzést reggel 10-től írom:)