Helló december!


Végre elérkeztünk a kedvenc hónapomhoz! Kiskorom óta nagyon szeretem decembert, az egész karácsonyi hangulatot, a fényeket, zenét, havat, hogy az egész hónapot betölti a várakozás... 4 éve pedig még fontosabb lett ez a hónap számunkra, hisz december 9-én váltunk szülővé. Azóta december Panni hónapja. Ebben az évben még nem jött meg igazán a karácsonyi hangulatom, csak a zenék, a fényárban úszó bevásárlóközpontok, üzletek azok, amik arra emlékeztetnek, hogy hamarosan itt a karácsony. De miért is készülődnék, díszítgetném most a lakást, ha hétvégén költözünk?

Bizony, bizony. Ahogy az utóbbi pár hónap, november is legfőképpen a ház körül forgott. Peti derekasan helytállt, és állja a sarat még mindig, ami a ház körüli intéznivalókat illeti. Nekem csak a hónap elején volt egy kis dolgom, 4 napon keresztül takarítottam, hogy valamennyire elfogadható legyen a lakás az érdeklődők számára. Jöttek, láttak, vitték... Nem hittem volna, hogy ilyen gyorsan elkel a lakásunk, pedig régi, csak ablakokat cseréltünk, padlóztunk, és a gyerekszobát csináltuk meg. Egy háromgyermekes család vette meg (mi négyen alig férünk...). Itt hagyjuk nekik az emeletes ágyat is a gyerekszobában, a párnatartó része kihúzható, lehet bele tenni matracot, így akár három személyes is lehet. Hát, van mit csinálnia az anyukának, a legidősebb gyerek Pannival egyidős, nem jár oviba, a legkisebb pedig fél éves múlt... Aztán járt még nálunk a becslő is. Addig úgy nézett ki a lakás, mint amilyennek mindig is szerettem volna, minden a helyén volt, és oda is került vissza használat után. Aztán viszont elkezdtünk kicsit dobozolni, és máris elszabadult a pokol... De már csak ezt a hetet kell kibírni, aztán költözünk. A hónap utolsó napján aláírtuk a hitelszerződést is, így pozitívan zártuk a hónapot (azóta rákerült a plomba a tulajdonlapra, így már semmi akadálya, hogy a bank küldje a hitelt, aztán kapjuk a kulcsokat. Holnap már gondolom küldik, ha hétvégén még nem küldték el).

Kispeti végigbetegeskedte a hónapot, nehezen aludt éjjel, fárasztó hónap volt ilyen szempontból. Pannit viszont elvitték pár napra a nagyszülők, fura volt, hogy 8-kor már vége volt a napnak, sikerült filmet is néznünk normális időben. Viszont a betegeskedés miatt nem tudtunk részt venni Gábor unokatestvérem emléktúráján, amit nagyon sajnálok, de majd jövőre remélem pótoljuk.

Kreatív - Elég sokat kütyültem, bár nem sok látszatja van:) Befejeztem végre Fíhát, jó volt látni Panni örömét. Horgoltam egy manócskát is. Elkezdtem készítgetni a karácsonyi pici ajándékokat is, egyelőre 3 félkész dolog van a tervezett 8-ból. Bár már csak 7 a terv, mert az egyik hétvégére kellett volna, de egyszerűen nem készültem el vele. Beugrott ugyanis két megrendelés, az egyik sashe-n - egy békás könyvjelző, egy másik békás és egy egeres könyvjelzőt pedig volt osztály- és munkatársnőmnek készítettem. Amikor nem volt kedvem horgolni, akkor pedig a tigrises hímzést vettem elő. Azért ezt a hobbimat nem szeretném feladni, jól esik böködni az x-eket.





Egész sokat haladtam

Ilyen volt, amikor utoljára mutattam januárban
Molyolás - megint volt egy kis nyomozós játék moly-on, füstöltek az agytekervények... Ha jól emlékszem, csak a Zárt koporsót sikerült befejeznem, és azóta alig vettem könyvet a kezembe, mert egy kicsit olvasói válságban vagyok. Kicsit sok volt mostanában a krimi, de a millió könyvem közül nem tudok egyet sem választani, amit most szívesen olvasnék. Hiába, néha a sok az sokk.

Nade nézzük már, mi minden simogatta meg a lelkemet mostanában:
  • az első vevő megvette a lakást
  • szépen ki van (volt) takarítva, egy ideig úgy nézett ki a lakás, mint ahogy egy lakásban élni szeretnék
  • sikerült levakarnom a 4 éves zsírpettyeket a csempéről a sütő mellől - ha tudom, hogy a hideg zsíroldó ennyire jó, már hamarabb bevetem (és legközelebb kipróbálom pár serpenyőn)
  • van karácsonyi színezőm!
  • még mindig nem vettem újságot, már nyár óta mondok ellent ennek a szenvedélyemnek
  • éljen a leszarom nap!
  • Michael Bublé karácsonyi cd-jét hallgatni a ködös, szürke napokon
  • megvettem az első filofax-szerű (persze, tudom, hogy nem az...) 2017-18-as naptáramat, jövőre sokkal szervezettebb leszek

  • 5 Agatha Christie-vel bővült a gyűjteményem
  • kaptunk képeket a szeptemberi esküvőről, amin részt vettünk, és a gyerekeink gyönyörűek:)

  • Panni nagyon örült Fíhának - "Anyuci, kilenc napig fogok vele játszani!" - persze nem játszik vele, de néha együtt nézik az interneten a dalokat, és ott üldögél Panni fejénél az ágy melletti polcon
  • beszélgetéseink Peti unokatestvéreivel és oldalbordáival a Facebookon
  • újabb rendelés sashe-n
  • több napi hörgés, köhögés után Peti békésen szuszog
  • beindult a házvásárlás, már nem egészen egy hét, és költözünk!
  • ködben sétálni



Hogy mit hoz december? Ahogy már említettem párszor, nem egészen egy hét, és költözünk! Az oviban már bejelentettük, hogy pénteken kivesszük Pannit, én személy szerint nagyon bánom, és legszívesebben átköltöztetném az egész ovit Katinénistül, Fannistul, Lindusostul, Botondostul és Nonóstul, többi gyerekestül, Évike-angyalkástul Szencre, de nem lehet:( Bízok benne, hogy ott is jó lesz a kollektíva, és hogy Panni gyorsan beilleszkedik majd, már ha egyáltalán felveszik még ebben a tanévben. 

Ezen a héten vár ránk kétszer a Mikulás (ma délelőtt az oviban, délután pedig Peti munkahelyén lesz Mikulás-buli), sok-sok dobozolás, hétvégén költözés (tényleg, mondtam már?:) Még a héten el kell készülnie két manócskának az ovónénik ajándékaként, egy egeres könyvjelzőnek, amit egy régi barátnak ígértem, és jó lenne még Pozsonyban személyesen átadni, valamint a molyos húzottamnak is manócskát akartam küldeni. 

Pénteken Panni 4 éves lesz, de ovi után visszük a gyerkőcöket Eperjesre a keresztszülőkhöz, ahol már a nagyszülők is várni fogják őket, ők ott vészelik át a költözést. Szeretnék tortát készíteni, hisz a díszítés már megvan hozzá. A héten még ágyat is kell nézni (és venni) Panninak, és egy új kanapé is elkelne, bár egyelőre nem létszükséglet. Szeretném, ha elvinnénk Pannit egy "utolsó" ugrizásra is, és az utolsó karácsonyi ajándékokat is be szeretném szerezni.

Ez így egyelőre az első hét teendői... A következő hetekben ki kell még csomagolni, elkezdeni otthonossá tenni az új házunkat, karácsonyi díszekbe öltöztetni. Közben folynak az adventi naptáras kreatívkodások is (mindjárt másodikán volt egy naptáras mélypontom, mert mikor, ha nem az utolsó utáni pillanatban állok neki a meséknek, amiket egyszerűen nem tudtam formátozni, aztán elfogyott a türelmem. Így mesék nincsenek...). Vár még a kolaudáció, ha az megvan, akkor a sok-sok intézkedés, személyes iratok, házzal kapcsolatos dolgok intézése, orvosok keresése. Kispetinek valószínűleg bőrorvost is kell keresni. Aztán itt van még a lakás, gondolom ezen a héten itt is sor kerül az adásvételi szerződés aláírására, valamint jó lenne még a költözés után kitakarítani. És végül karácsony, ajándékcsomagolás, sütés-főzés, utazgatás. Jó hónap lesz:)


{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Blogmas 2016 - Karácsonyi MIXTAPE


A VKP-s bloggerek egészen karácsonyig 9 témában ragadnak billentyűzetet, így hetente kétszer örvendeztetjük meg magunkat és olvasóinkat az ünnepi hangulattal. Nem ígérem, hogy minden témáról írni fogok, hisz az időm (és a mobil internet) is véges, valamint a közös karácsonyi ajándékozásban sem vettem részt, amiről szintén fognak írni a többiek, de azért igyekezni fogok.

A szerdai témát kihagytam, mert már igazán nem fogott az agyam, pedig jó téma volt - téli kiegészítők, amik nélkül nem tudok élni. Egyszerűen nem tudtam összeszedni a gondolataimat... Ez van, vannak holtpontok, amikor nem megy az írás, az olvasás, a kreatívkodás, semmi.

Igazat megvallva én már az első ködös őszi napon be szoktam kapcsolni Michael Bublé karácsonyi CD-jét. Az ilyen hideg, ködös, szeles, esős napon jólesik egy kis léleksimogató zene, mindjárt jobb kedvre derülök, és Kispeti is szereti, ha közben táncolgatunk, pörgünk, riszáljuk a popsit. Igen, kitaláltátok, a mai kis karácsonyi témázgatás a karácsonyi zenékről szól!

Régebben, amikor még keresztszüleimnél vacsoráztunk Szentestén, mindig be volt kapcsolva náluk a rádió, ahol csak karácsonyi zenéket sugároztak. Nagyon szerettem azt a hangulatot, még vacsora közben is halkan szólt a zene. Van, aki csöndben, nyugalomban szereti elkölteni a karácsonyi vacsorát, én viszont szeretném, ha ez nálunk is hagyománnyá válna majd. Létezik egy online rádió is, ahol egész évben mennek a karácsonyi zenék, ha fel akarok töltődni, pár órára bekapcsolom:) 

Életem harmincvalahány éve alatt rengeteg karácsonyi zene, feldolgozás készült már. Nekem is van pár cd-m, mégis mindig visszatérek ugyanazokhoz a kedvencekhez, amik nélkül nem karácsony a karácsony. Összeállítottam most a top 10-et, fogadjátok szeretettel, hangolódjatok velem együtt a karácsonyra!

1. Chris Rea: Driving Home for Christmas


2. Mariah Carey: All I want for Christmas is You


 3. Wham! - Last Christmas


4. Band Aid - Do They Know it's Christmas Time


5. Katona Klári: Legyen ünnep


6. Michael Bublé: Christmas Album - az egész albumot imádom


7. Hallelujah


8. John Lennon & Yoko Ono: Happy Xmas


9. Faith Hill: Where are you Christmas?


10. Neoton Família: Ha elmúlik karácsony


Ha még több karácsonyi zenére vágytok, olvassátok el a többiek írását is:

Már 10 hónaposak vagyunk

Az előbb elolvastam a blogbejegyzést arról, mi mindent tudott Panni 10 hónaposan. Érdekes, szinte ugyanazokat csinálja Peti is, nem is kellene ma írnom... Még az első (olvasós) kép is készülhetett volna akár Petiről is.

Mindig vigyorog
De ha már olyan szépen írtam ebben a hónapban Peti összes mozzanatát, akkor ide is levésem, hogy meglegyen majd, amikor kell a babanaplóba.

Körivel a szeptemberi lagzin
Érdekes, de a két hónap alatt, míg nem voltunk tanácsadáson, Peti alig hízott 300 grammot. Bár a nővérke szerint előre ledolgozta már, akkora, mint egy egy éves gyerek. Múlt hét kedden 10 400 gramm volt (+260g), nőni egy centit sem nőtt, továbbra is 74,5 cm. A hónap közepén végre kibukkant a 3. foga is, a felső középső metszőfoga. Valószínűleg kint van a második középső, sőt még a két oldalsó metszőfoga is, de nem engedi meg, hogy benézzünk a szájába. Ha nincsenek is kint, már csak pár nap lehet hátra (remélem). A fogzást nagyon megszenvedi szegényke, folyik az orra, éjjel nagyon köhög, szinte hányásig, nyűgös, lázas, hasmenése van... Volt pár hét, amikor alig aludtunk valamit, mert fél-egy óránként fent volt, de már csak 17 fog van hátra, ez éltet... Végül már antibiotikumot is kapott a köhögésre, doki szerint felszedett valami vírust azzal, hogy mindent a szájába szed. Egy ideig segített is, ma kapta a 6. napon, de már megint elkezdett taknyolni.



Sikerült nála is nagyon jó alvási rendszert kialakítani, beállítani. Igaz, hogy napközben csak egyszer alszik, ami szerintem egy 10 hónapos babánál kevés, de összességében 24 óra alatt eleget alszik a korához képest. Reggel általában ő ébreszt fél hét körül, amikor amúgy is ébredni szoktunk az ovi miatt, 11 körül elálmosodik, másfél-két órát alszik (amikor Peti itthon van, akkor 3-at is, így biztos azt hiszi, minden nap így megy...) Este fél 7 - 7 között megy fürödni, általában fél 8-kor már alszik is. Délben ringatnom kell, és énekelgetek neki, este pedig addig köröz a nagy ágyban, míg el nem alszik. Viszont éjjel van, hogy másfél órán keresztül fent van és mászkál az ágyban... Autózni viszont nem szeret. Míg Panni azonnal bealudt, amint elindult az autó, Peti másfél órás utazáskor képes az utolsó pár kilométerben bealudni, addig pedig nyöszörög, bőg, hisztizik.


Na de hogy a fejlődéséről is essen egy kevés szó... Ezeket írtam fel ebben a hónapban:

- két ujjal veszi fel a kisebb dolgokat a földről
- Bárány bárány bucc-kor lefejel
- kádban tapos - nagyon szeret fürödni, mostanában az a pár percem, amikor nyugton olvashatok vagy horgolhatok a kád mellett. Olvasgat, tanulmányozza a játékokat, ha lefektetem, akkor pedig tapos a kezeivel és a lábaival. Medencében is szeret fürödni, ő is imádja a vizet, mint Panni
- egy kézzel kapaszkodik a bútorban, sétálgat mellette, majd óvatosan leül, és játszik tovább 




- ha elfeledkezik magáról, a bútort elengedve már egyedül megáll jó ideig, játszik is közben
- tologatja az autókat maga előtt, szeret úgy is mászkálni, hogy valami van a kezében, és azt tologatja
- sokat beszél, magyaráz, prüszköl, a nyálával játszik a szájában. Onnan tudtam, hogy kint a harmadik foga, hogy elkezdett csikorgatni:(
- integet
- fekve táncol - amikor sétálni indulunk, muszáj bekapcsolnom valami zenés műsort, amíg felöltöztetem (általában Fíhát, azt nagyon szereti). Olyankor fekszik, és közben riszálja, fel-le emelgeti a seggét, nagyon muris
- maga előtt tolja Panni székét, és úgy sétálgat


Volt már pár mutogatásra utaló jel is, hamarosan itt van már annak is az ideje. Nagyon óvatos még, addig meg nem mozdul, míg nem fogjuk meg mindkét kezét, egy kézzel nem szeret járni. Lépcsőzni mostanában nem nagyon volt lehetősége, de amikor játszóházban voltunk, már felmászott egy gumijátékra. Majd most gyakorolhat a házban:) Ő nyugodtan eljátszogat a játékaival, de a legjobb játékok mégis azok, amivel épp Panni játszik. Megy is a harc néha, de gondolom ez így természetes:)

Segít dobozolni


{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Blogmas 2016 - Karácsonyi kívánságlista


Advent első vasárnapján mi is lehet jobb ráhangolódás az ünnepekre, mint egy kis karácsonyi sorozat?:) A VKP-s bloggerek egészen karácsonyig 9 témában ragadnak billentyűzetet, így hetente kétszer örvendeztetjük meg magunkat és olvasóinkat az ünnepi hangulattal. Nem ígérem, hogy minden témáról írni fogok, hisz az időm (és a mobil internet) is véges, valamint a közös karácsonyi ajándékozásban sem vettem részt, amiről szintén fognak írni a többiek, de azért igyekezni fogok. Szóval Michael Bublé karácsonyi CD-je bekapcs, forró tea, egy kis keksz, és induluuunk! (És én ebben a pillanatban lelépek Pannit altatni).

Mivel is lehetne kezdeni a karácsonyi készülődést, mint egy levéllel Jézuskának? Bár én nagyon szeretem a meglepi ajándékokat, mostanában mégis elég ritka az, hogy ne tudjam előre, kitől mit kapok. Már pár hónapja bombáznak minket a "mit kérsz karácsonyra" kérdéssel. A ház és a lakás körüli stressz, az ovikezdés, Kispeti betegsége majd fogzása, nem-alvása után egyet értettünk Petivel abban, hogy most leginkább egy kis kikapcsolódásra lenne szükségünk, természetesen kettesben. Ezért szüleitől egy kis hozzájárulást és gyerekfelügyeletet kértünk egy wellnesz hétvégéhez. Még nem néztük ki magunknak a megfelelő helyet, de valószínűleg a Tátrába, esetleg Oravára megyünk valamikor januárban.

Az utóbbi években mindig olyan ajándékot kértem, ami valamilyen módon kapcsolódott a gyerekekhez vagy a háztartáshoz. Úgy döntöttem, ebben az évben önző leszek, és csak olyan dolgokat kérek, ami a pihenéssel, kényelemmel, hobbimmal vagy velem kapcsolatos. Egyszer megtehetem, nem? Peti nevében pl. vastag zoknikat és egy pizsamát vettem, amihez tartozik egy pihepuha rövid hálóköntös is, jó lesz belebújni esténként, altatás után. Ezen kívül szeretek mindent, ami a karácsonnyal kapcsolatos. Gyönyörű ágyneműk, pokrócok, párnák jönnek mindenhol velem szembe, hogy a bögrékről, gyertyákról ne is beszéljünk:)

És persze nem maradhatnak ki a könyvek sem! Amikre most a leginkább fáj a fogam, az Agatha Christie december elsején megjelenő karácsonyi novelláskötete, a Karácsonyi krimik, egy inspiráló színező, a 365 lépés önmagunk felé, valamint Jojo Moyes könyvei, a Mielőtt megismertelek, valamint a Miután elvesztettelek. A teljes könyves kívánságlistám itt elérhető egyébként:) Hamarosan megjelenik Kristína Farkašová új könyve is, a Som mama 2, az első részről már áradoztam eleget, mint a legjobb anyukás-gyerekes könyvről. Ezt valószínűleg saját magamnak szerzem be, még úgyis van pár euróm egy ajándékutalványon, amit december végéig el kell költeni...

Valamint szeretnék egy új tokot is a könyvölvasómra, de amíg csak uncsi egyszínűek vannak az ebay-en, addig nem váltok:)

És mivel a képszerkesztő ma nem a barátom, így a képeket most kihagyom, éljenek a linkek!

Jó olvasgatni mások kívánságlistáját, érdekes, hogy mind mások vagyunk, mégis hasonló az ízlésünk sok emberrel. Másrészt inspirációnak is jók a listák:

Mi kerül idén az adventi naptárba?

A héten a facebookon "barangolva" láttam, hogy vasárnap már advent első vasárnapja lesz. Mi??? Mikor telt el ilyen gyorsan november? Most, hogy nem csináltam semmilyen karácsonyi készülődést, hisz volt egyéb dolgom is, nagyon összecsaptak fejem fölött a karácsonyi hullámok. Persze, észrevettem, hogy egyre több a karácsonyi dísz, a játék, csoki az üzletek polcain, a bevásárlóközpontok is fényárban úsznak már, de engem ez most elkerült. Én pl. azt sem tudom már, milyen állapotban van a tavalyi adventi koszorúnk, és igazság szerint nem is merem megmondani Petinek, hozza föl a pincéből a karácsonyi dobozt, hisz abban vannak a kiscsizmák is, amiket tavaly varrtam adventi naptár gyanánt. Azt hittem, december elején már bőven a házban fogunk lakni... Szóval Szivem, lééégyszi... 

De! Becsületünkre legyen mondva, hogy szinte mindenkinek megvan már a karácsonyi ajándéka, illetve tudom, ki mit fog kapni. Kivétel ez alól Kispeti, neki egyszerűen nem tudom eldönteni, mit vegyünk. Panninak a ruha is ajándék, sőt, a ruha a nagybetűs AJÁNDÉK, ritkán láttam ilyen gyereket. De Kispeti... bár ő még az ajándékozás fogalmát sem érti, de valamit azért illene neki is adni... De van még egy kis idő ezen gondolkodni. Nem vettem még mikulásajándékot, remélem nem maradok le róla, mint tavaly:) Azt hittem, pár nappal mikulás előtt még lesznek cuki kis csomagok, de egy darab mikulás figurát sem találtam már.

Ennyit szövegelek, pedig nem is ez volt a bejegyzésem témája... Akkor térjünk is rá. Úgy érzem, tavaly túlságosan elvetettem a sulykot az adventi naptárral. Minden napra egy kis ajándék, édesség... Sok volt ahhoz, hogy volt még pár Mikulás-buli is, Panni szülinapja, mikulás a rokonoktól, karácsony... Már akkor tudtam, hogy ebben az évben más lesz a kis csizmákban, inkább valami élmény, kreatívkodás, mint ajándékok. Persze lesz édesség, de abból is a legapróbbakat vettem, két csomag Kinder mixet, amiben max 1 centis csoki vagy bombon van. És a többi?

Ami minden csizmában lesz a pici édesség mellett, az egy karácsonyi vagy téli mese. Nem nehéz ilyeneket találni a neten, de van egy oldal, ahol mindjárt 24 téli mesét találtam egy bejegyzésben, én most ezt fogom használni. Ugyanitt 24 téli vers is található, azok is nagyon tetszenek. Sajnos még nem volt időm átolvasni őket, így nekem vagy Petinek is meglepetés lesz az esti meseolvasás. A5-ös formában nyomtatom majd őket, összesodrom, kötök rá egy szalagot, és mehet is a kis csizmákba. Később pedig kis könyvecskét csinálunk majd belőle karácsonyi képekkel, kifestőkkel teletűzdelve.

A meséken kívül minden napra lesz egy kis papírka, rajta feladatokkal:

1. Írjunk levelet a Jézuskának/Télapónak! (nálunk Jézuska hozza az ajándékokat, és bár a miénk már letétbe helyezte nálunk őket, azért a nagyszülőknek, dédinek még jól jöhet majd a lista). Itt található sok-sok minta, ötlet. Nekem ez a kedvencem, színezhető:) Peti kiveszi az angol szöveget és a vízjelet, nyomtatok, színezek, és mehet a postára:)

Forrás

2. Csináljunk világító mécsesből hóembert - az ötletet itt találtam, szerintem aranyos


3. Tanuljunk meg egy verset Mikulásról - épp a napokban gyűjtött össze Virág is a Gyereketető blogon 18 verset és dalt. Panni szereti közben mutogatni azt, amit mond, sok ilyen verset tanultak már az oviban, így erre esett a választásom (de több kedvencem is van):

Az erdőben van egy ház, /mutatja a “háztetőt”/

abban lakik a Mikulás. /mutatja a fején a csúcsos sapkát/
A bajusza hófehér, /mutatja a bajuszt/
a szakálla térdig ér, /mutatja, milyen hosszú a szakálla/
a puttonya sokat ér, /mutat a vállára vagy a válla mögé/
sok ajándék belefér. /maga előtt “tartja a nehéz” puttonyt/.


4. Ma többször találkozunk a Mikulással:) - december 5-én délelőtt az oviban, délután pedig Peti munkahelyén fog járni 

5. Tisztítsd meg a csizmádat, ma jön a Mikulás! - december 6-án. Esetleg még rakodj össze a szobádban:) 

6. Ma tartjuk a szülinapi bulidat - december 10-én vagy 17-én, attól függően, mikor fogunk már az új házban lakni, vagy ha nagyon belálthatatlan időn belül, akkor még itt a lakásban megtartjuk a dobozok között...

7. Dekorgumiból készítsünk karácsonyfát - ez az én saját ötletem, és nagyon büszke vagyok magamra:)) Még szeptemberben, amikor én jártam Panniért az oviba, azon gondolkodtam, mit csináljak azzal a pár dekorgumival, amit még a Montessori játékokhoz vettem tavaly, és hirtelen kipattant az ötlet, hogy a sötétzöldből kivágok egy fenyőfát, a színesekből köröket, csillagokat, ezeket pedig Panni felragaszthatja a fenyőfára, pompomokkal, farkasfoggal és bármivel, amit a kreatív dobozban találunk majd.

8. Készítsünk karácsonyi fényképet Kispetivel együtt - ehhez kapnak még egy-egy manó sapkát, csak legyen időm meghorgolni őket. Remélem Panni partner lesz a fényképezésben, mert a képpel tervem is van még, de azt majd karácsony után mutatom;)

9. Készítsünk narancshéjból füzért - szintén pinteresten láttam régebben. Szegfűszeggel is lehet díszíteni.



10. Csináljunk hóembert a hűtőből!


11. Készítsünk régi kulcsokból hóembert! - Kifli és levendula blogján láttam nemrég az ötletet, már gyűjtöm a régi kulcsokat, amiknek már úgysem tudjuk a funkcióját. Gyűjtöm - volt egy darab, amit nem tudom, hova tettem:(


12. Készítsünk porcelángyurmából díszeket - ez sokszor, sok helyen előfordult már, én is szeretném kipróbálni Pannival, száradás után a díszeket festeni is lehet. Nyomhatunk bele tujaágat, díszithetjük faerezettel, szaggathatjuk sütipecséttel, valamint régebben vettem az Orionban olyan betűket, amivel feliratokat lehet sütikbe nyomni, azt is fel lehet majd használni.


Nagyon cukik
13. Készítsünk műhósprayjel díszeket az ablakba - a google-n sok sablon közül lehet választani, csak kinyírjuk, és már fújhatjuk is az ablakot.

14. Süssünk mézeskalácsot! - én régóta mamám receptjét használom, és ez most sem lesz másképp, elronthatatlan, sokáig puha marad, fél adagból is rengeteg készül, és ami a lényeg, Panni megeszi:)

15. Süssünk sütit a szülinapi bulidra! - persze lesz torta is, de arról ő még nem tud, eddig minden éven készítettem sk tortát, és a tervem, hogy a 18-asra már egész pofás finom tortát kap majd. Még nem tudom, milyen sütit készítünk együtt, de lesz.

16. Készítsünk házikót orvosi pálcikákból - egy újabb ötlet a Kifli és levendula blogról, nagyon megtetszettek ezek a házikók.



17. Süssünk karácsonyi pecsétes kekszet - tavaly sógoréktól karácsonyi sütipecsétet kaptam a Tescomából, ugyanezek (csak a gyerekes pecsétek) voltak Panninak az adventi kiscsizmákban. Persze azóta sem használtuk őket, jó lenne már kipróbálni. Úgy olvastam, az a titka, hogy nem "deformálódik" el a pecsételt minta, hogy nem használunk sütőport. Találtam karácsonyi ízesítésű és sima kekszreceptet is.

18. Készítsünk ajándékot a nagyszülőknek és a dédinek - ezt - érthető okokból - nem fogom most itt részletezni:)

19. Süssünk mézeskalács-betűket - karácsonyi fotózáshoz gondoltam, meglátjuk, bevetem-e

20. Készítsünk egy finom forró csokit, és kuckózzunk be a tévé elé, nézzünk meg egy rövid karácsonyi mesét! - elég sajtkukac egyébként a Panni, nálunk a Jégvarázs is csak addig megy, míg Annát eltalálja Elza varázslata, onnan már ezt-azt csinálni kell.

21. Készítsünk bolondos képeket nyomtatott fotókellékekkel - megintcsak kérdéses, Panni mennyire lesz partner ebben, mindenesetre a Pinteresten rengeteg ingyenes aranyos karácsonyi kellék van. 



22. Havas kalandok - ehhez az alapfeltétel persze, hogy legyen hó:) Legjobb lenne már a saját udvarunkban hóember(eke)t építeni, hógolyócsatázni, és mivel még nincs elegyengetve a föld, van egy (vagy két?) dombocska is, amiről élvezet lehet szánkón vagy reklámszatyron lecsúszni:)

23. Készítsünk ujjfestékkel téli képeket - megintcsak a Pinterest... Panni imád festékkel pacsmagolni, és egy kis irányított kreatívkodás sosem árt meg. Egy kép a kedvencek közül:



24. Mit hozott a Jézuska? - ezt is tudnám ragozni, pl. elrejteni valahova az ajándékot, lehet kincses térképen mutatni a hozzá vezető utat, vagy találós kérdésekkel, aminek a megfejtése pl. gyerekszoba, szekrény, stb... Nálunk egyszerűen a fa alatt lesz szerintem:)

Nem írtam most sorrendben az ötleteket, nem tudom még, mikor fogunk költözni, majd az élet hozza, melyik napra mit rakok a kiscsizmákba, ebben a lakásban pl. már nem fogunk ablakdíszeket készíteni, nyilván... Igyekeztem olyan kreatív feladatokat találni, amihez szinte minden itthon van, színes papírok, dekorgumi, filc, festékek. Jövő héten összerakom a kreatív adventi dobozt is, a patikában még beszerzem a fa spatulákat, egy-két akril festéket kell még venni, valamint régi kulcsokat szerezni a rokonságtól. Függ még a dolog attól is, mikor lesznek esetleg a gyerekek a nagyszülőknél, míg költözködünk, mennyi ideig tart egy móka, itthon lesz-e Panni vagy oviban, Kispeti komálja-e a dolgokat, vagy esetleg besegít:) Nem szentírás a lista, inkább csak ötletelés gyanánt osztottam meg most veletek.

Remélem, jó móka lesz majd elvégezni ezeket a feladatokat, és minél többet meg is tudunk majd csinálni. Természetesen jövök majd bejegyzésekkel, ha valamit sikerült - publikusan - véghez vinnünk. Jövőre pedig még nyáron be kell szereznem az anyagot Kispeti csizmácskáihoz is, hogy decemberig elkészüljenek:)

Fíha Tralala #7 - KÉSZ!

A napokban kedvem támadt elszöszmötölni Fíhával. Pannit nagyszülei elvitték Lévára - soha jobbkor, már egy ideje nem tudunk aludni Peti fogzása miatt -, péntektől ott van, holnap jön csak haza. Nekiálltam, befejeztem. Ennél többet akartam eredetileg írni, pl. hogy miért nem tökéletes, mit csinálnék máshogy, ha még egyet kéne horgolnom, de most valahogy nincs kedvem...

Szóval ő itt Fíha Tralala, kissé vékonybélű, nagyszemű, épp mint Panni. Megvan legalább 30 cm. Egyébként valószínűleg hasonlít, mert amikor Kispetinek megmutattam, széles vigyort nyomott:) 



{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Kapcsolatok



Mi is az a VKP? - A VKP egy kéthetente jelentkező kihívás, amit Szilvi, a Pillecukor blog írója keltett életre. Ebben a kihívásban több blogger egyidőben fogalmazza meg véleményét ugyanarról a témáról.

Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék erről a témáról, mert egyáltalán nem vagyok az a kimondottan társas lény (pedig épp így terveztem megírni a bevezetőt: Az ember társas lény, szüksége van a kapcsolatokra). Körülvettem magamat azokkal az emberekkel, akiket nagyon szeretek, megvan a saját érdeklődési köröm, hobbim, az otthon, ahol jól érzem magamat, nem szeretek kimozdulni az én kis komfortzónámból. Van egy-két nagyon jó barátom, akikkel mindent megbeszélhetek, van akivel a gyerkőcöket, egy másikkal a kreatívkodást, van akivel mindkét dolgot, és van olyan is, akivel lelkiekben segítjük egymást. És ez nekem elég. Nincs szükségem arra, hogy társaságba járjak, új emberekkel ismerkedjek meg, mert én ezekkel az emberekkel érzem jól magam, és remélem ez sokáig így is marad.

Van, akivel teljesen normálisnak, jónak érzem a kapcsolatomat, amin nem kell változtatni. Ilyenek pl. anyu, mamám, Peti szülei, sógorék, barátnőim.

Van, akivel kicsit rá kéne gyúrnunk a kapcsolatunkra. Ilyenek Peti és a gyerkőcök. Lesz, akinek most felszalad a szemöldöke és elképzeli a legrosszabb helyzetet, de én most nem épp erre gondoltam:) Szerintem normális, hogy egy gyerek születésével megváltozik a kapcsolat a házastársak és a gyerekek között, a kistesó születésével pedig még inkább. A napot végülis a gyerekek körüli apróbb-nagyobb teendők teszik ki, amihez hozzájárul a munka, a háztartás, és a velejáró stressz, idegeskedés. A kommunikációnk Petivel is sokszor kimerül abban, épp mit vitt véghez Panni, miben ügyeskedett Kispeti. Sokszor idegesek vagyunk, rámordulunk Pannira, mert túl hangos, túlontúl felpörgött, nem akar elaludni. Pedig nem ezek a legnagyobb problémák a világon. Szeretnék újra lenyugodni, figyelni Pannira, foglalkozni Kispetivel, és Petivel is igazi felnőtt, minőségi időt tölteni - csendesen beszélgetni, martinizgatni, összebújva filmet nézni.

Van, akivel a kapcsolattartás milyenségén szeretnék változtatni. Több emberrel beszélgetek nap mint nap, de csak telefonon, Hangoutson. Pedig milyen jó lenne többször találkozni személyesen Zsuzsival! Milyen jó is volt régen, amikor suli után átmentem hozzájuk, bekuckóztunk a szobájába, anyukája hozott valami finom kenyeret, és mi csak mondtuk, mondtuk a magunkét. Szeretném valahogy visszahozni azokat az időket. Aztán meg Hajnival jó lenne néha gyerekmentes kreatívkodós délutánt tartani.

És sajnos vannak kapcsolatok, amiket tudni kéne elengedni, menni hagyni. Van, aki azt mondja, hogy nem kell feladni, nem kell elmenekülni, de nekem őszintén elegem van az olyan emberekből, akik eleve úgy vannak beállítva, hogy az ember minden egyes mondatát lefordítják úgy, hogy az ellenük szóljon, másrészt viszont nem veszik észre, hogy ők szintén minden egyes szavukkal megbántják a másikat. Nem tudok velük megmaradni egy szobában, mert szinte érzem bennük a mérget, a haragot, a savanyúságot. Szeretném, ha már eljönne az az idő, amikor nem szakadnak fel a régi sebek, nem érzem magam rosszul minden találkozás után, de tudom, hogy a mi kapcsolatunk már sosem lesz jó, mert megbocsátani nem tudok. Még ha a bátyámról is van szó...


Karácsonyi manó

Nem egész két hete megláttam ezt a kis karácsonyi manót a Pinteresten, és mindjárt elkezdtek zsibongani az ujjaim, hogy nekem ezt meg kell csinálnom. Akkor persze más volt a prioritás, csütörtöktől egészen hétfő délelőttig takarítottam, pakoltam (aminek meg is lett az eredménye, egyrészt azóta szép rendet tudunk tartani a lakásban, másrészt mindjárt az első vevő lefoglalta a lakást), de péntek este nekiláttam, és meg is horgoltam a manócska fejét és a sapkáját.

Persze a nagy munka a díszítés volt. Ez már nem ment olyan könnyen. Múlt héten nem igazán akaródzott kézimunkázni, de amikor eldöntöttem, hogy Peti barátja anyukájának adom, aki kölcsönadott pár szlovák mesekönyvet Panninak, akkor már gyorsan ment a munka. Felkerült a fodor a sapkára, a gyöngyök, a virágszárak hímzése, az arcot is pikk-pakk meghímeztem, valamint egy pici csöngettyű a sapkára, amit még a Lidl-ben sikerült vennem pár hete, mintha éreztem volna, hogy hamarosan feladatot is kap.

A fonal a szokásos Jeans, 2,5-es horgolótűvel, a gyöngyök egyszerű kásagyöngyök, csöngettyű Lidl-ből, arca pirosítóval készült, a fodrot pedig láthatatlan fonallal (monofil) varrtam a sapihoz. A minta itt található, spanyol, de könnyen értelmezhető, és még videó is van hozzá. 6 cm tenyérbemászó kis darab lett, karácsonyfadíszként is el tudom képzelni. Biztosan nem ez volt az utolsó darab, amit készítettem.



Itt kapott már egy kis arcpírt is

Jónás Anna: Kicsivel - könnyebben

Kisgyerekes mindennapok praktikusan

Ma egy olyan könyvet szeretnék bemutatni, amit még augusztusban olvastam, de azóta is itt motoszkál a gondolataimban, mert nagyon sok hasznos információ lapult meg benne.

Fülszöveg
Ha a reggeli kávédat délben találod meg a mikróban, ha ringatod a bevásárlókocsit, ha a lépcső helyett kapásból a rámpát választod, ha kabátzsebedben újratermelődnek a nyálas-homokos kiflicsücskök, ha automatikusan a hátsó lángra teszed a fazekat, még ha a gyerekek a nagyinál vannak is - akkor hasznodra lehet ez a kötet. Mert a jelek szerint kisgyerekes szülő vagy.
Európa Könyvkiadó, 2015
317 oldal




Mint több hasonló anyukás-háztartási-életmódos könyvet, ezt is Évi, az Anyu tervez blog írójának ajánlására vettem és olvastam el. Nem csalódtam benne, tényleg sok hasznos dolgot olvastam benne, amiket majd a házunkban ki is próbálok majd, de haladjunk sorjában, miről is szól ez a könyv.

Bár az első fejezetek már nem nekem szólnak, mivel "tapasztalt" kétgyerekes anyuka vagyok (azért engem is érnek meglepetések), mégis találtam itt pár dolgot, amit berakhatnék én is a felkerekedős listámra. Pl. azt a bizonyos S-kampót, amit ha felakasztunk a babakocsi tolókájára, mindenfélét ráakaszthatunk: bevásárlótáskát, gondosan becsomagolt nukleáris fegyvert (kakis pelust a következő kukáig), stb. Ez amolyan harmadik kézként szolgáló eszköz. Vagy egy kis lámpácskát, amit rá lehet kapcsolni a kocsira, hogy a gyerek olvasgathasson útközben, ha már korán sötétedik, és elkezd nyűgösködni, mert nem lát ki az utcára.
Az első fejezetek tehát hasznos tippekkel látja el a kezdő anyukákat, mint pl. mi tartozik az anyakelengyébe, milyen, az irónőnek bevált dolgokat érdemes beszerezni, mit vigyünk magunkkal, ha útra kelünk. Én meg csak bólógattam, hogy igen, bizony, ez tényleg kell, nem ír hülyeségeket ez az író. Szó sincs pl. a peluskukáról, ami mint tapasztalatból rájöttem, teljesen felesleges dolog. Talán az első hetekben jól jön, amikor még annyit pisil a gyerek, hogy kétnaponta úgyis ki kell vinni a szemetet, később viszont nincs értelme használni, főleg nem kakis pelust beledobni, mert attól éjjel aludni nem lehet...

Szó van még aztán a hordozásról, és ötletel arról is, hogyan pihenjen az anyuka, még akkor is, ha a gyerekek fent vannak.

A következő fejezetek voltak igazán hasznosak számomra. Végre valaki praktikus tanácsokkal látta ez az anyukákat, hogyan tartsuk rendbe a háztartást és főzzünk kicsi gyerekek mellett. Persze a takarítást mindenhol a lomtalanítás előzi meg, Egyáltalán nem törődik azzal, hogy minden csillogó-villogó legyen, nem flyladyzik. Ezt a rendszert, bár megpróbáltam többször is a zónázást, egyszerűen nem tudtam bevinni az életembe, ha látom, hogy indul a gyerekszoba, nem várhatok vele még három hétig, mert akkor következik majd a gyerekszoba zónája. Inkább megmutatta, hogyan szabta testre a saját takarítási rendszerét, és ez alapján bárki meg tudja csinálni a sajátját. Az alapok, az elképzelés nálam már megvannak, már csak arra várok, hogy saját házunkba költözhessünk, és gyakorlatba vigyem a dolgot.

Ami még nekem nagyon tetszett, az a főzésről, fagyasztásról szóló fejezetek voltak. Persze az alap a menütervezés, írt menüket minden hétre évszakok szerint is. Olvasva olyan könnyűnek tűnik az egész... Mi itthon nem szeretjük a kész lefagyasztott ételt, de rengeteg praktika volt az alapanyagok fagyasztásához, pl. a felaprított hagyma vagy kolbászkarikák a mélyhűtőből, a fagyasztott tészta nagyon nagy kincs tud lenni egy rohanós napon.

Végül még saját játékötleteket is ír, ebből szeretnék majd egyet én is kipróbálni.

Akartam még írni a könyv stílusáról is. Összességében nagyon tetszett, de az írónő stílusa nekem baromi nehéz:) Nem "agyhalott" anyukáknak szól, az biztos. Nagyon humoros akart lenni, de közben túl intelligens is, így olyan kacifántos féloldalas mondatokat is olvastam, hogy muszáj volt elolvasnom újra az első pár sort, hogy tudjam, miről is volt szó. Viccesek a férj kommentárjai is, aki minden fejezet után odabiggyesztette a mondanivalóját, érdekes volt olvasni kicsit a másik szemszögből is.

Kedvenc idézeteim a könyvből:

"Meg különben is: már csak elvi alapon is nevetséges lenne szabadidőruhát viselnie annak, aki egy-két-három gyereket nevel, háztartást vezet, netán még távmunkában dolgozik is."

"Némi rutinnal az ember csaknem mindenre talál gyógyírt. Ha pedig mégsem, még mindig vigaszt meríthetünk a gyerekes létezés - fentebb már emlegetett - alapszabályából: ki kell élvezni a jót, amíg lehet, s ki kell bírni a kellemetlent, amíg muszáj - egyik sem fog túl sokáig tartani".

Nagyon jól megírt kis könyvecske ez, nagyon ajánlom minden kezdő vagy középhaladó anyukának:) Én az év elején biztosan újraolvasom a takarítós fejezetet!

Panni


Panniról rég írtam már... Pár napja törölgettem a telefonomból a jegyzeteket, mert úgy érzem, a telefonom hamarosan beadja a kulcsot (nem is értem, miért...). Akkor olvasgattam újra Panni mondásait, és gondoltam, még mielőtt elveszne minden a telefonomból, kiírom ide őket, egyszer majdcsak belekerülnek a babanaplókba.

Én: Panni, milyen hideg van a szobádban, remélem nem attól vagy beteg?
Panni: Attól tartok, igen:)

Tudod, mit mondtam, amikor még nem tudtam kimondani, hogy holalky? Tlubicskiszelű! (horalky, trubicskiszerű - nem is tudom, mi ez magyarul, olyan henger alakú ostya csokis vagy nugátos töltelékkel. Mindegy, köze sincs egymáshoz, és még most sem tudja kimondani, hogy horalky:)

Panni: Anya, kivel beszéltél?
Én: Főnökömmel.
Panni: Apucival?

Én: Panni, mondd: fehér-fehér-fehér... sokszor!
Panni: Fehér, fehér, fehér, sokszor!
(gondolom ezt nem kell magyarázni, fehér-fehér-fehér-fehér... mit iszik a tehén? Tejet!)


Panni, amikor valamit elfelejtettem: Te kis szenilla!

Anyuci, a focisták pólóján olyan számok vannak, ahány évesek?

Föld alatt nem pukizhatok, mert akkor reccsen a tető?


Én: Panni, mi van itt az orrodon?
Panni: Talán pattanás?

Anya, ebben a családban nekem van a legnagyobb szám? (Naja...)



A kirántott sajt így néz ki: Sajt van a kirántott sajtban és kirántott van rajta.

Jobb lett volna, ha nem megyek el veletek, de akkor nem kaptam volna kifestőt.

Én vagy apa altatáskor: Szeretlek!
Panni: Azt nem kell mondani, én sohase felejtem el, hogy szerettek engem!


Ez egyébként a 700. bejegyzésem, majd este iszunk rá egy kis kávélikőrt, ne kelljen majd azt is elcsomagolnunk költözködéskor.
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon