Beköltöztünk...

... végre:) Igaz, kicsit nagy a por, büdösek vagyunk, mert a fürdőszoba sincs még teljesen kész (alig várom a hétvégét), vacsizni járunk, mert még konyhabútor sincs, DE: van ágyunk, és az a legjobb, hogy nem kell hajnalban felkelnünk, hogy feljussunk Pozsonyba. Sok takarítanivaló lenne, de szerintem most már ráér addig, amíg teljesen el nem készül a lakás. Csak az bánt, hogy tegnap voltunk bútorüzletben szekrényt és ebédlőszoba-bútort nézni, de semmi jót nem találtunk. Senki sem gondol rám, aki egy csomó (felesleges) ruhát képes vagyok elhozni magammal, és az összes szekrényben szinte csak akasztó rész van, rendes polcok alig. Szóval hétvégén bútorüzletezünk... De annyira jóóóó érzés....

Persze kézimunkázni nem igazán tudok... Még az égők sincsenek a helyén, csak 3 pontlámpa az ajtó mellett, ott tudnék böködni, de nincs min ülnöm. Így is két hétre csak az utcámat hoztam el és Peti karkötőjét, amik már majdnem készen vannak, ha gyorsan befejezném őket, mit csinálnék jövő héten?:) Még ebben a hónapban meg szeretném csinálni a két PIF-elmaradásomat, ötletek már vannak, minden megvan hozzájuk, csakhogy otthon:) Majd egyszer, ha teljesen elkészülünk a beköltözéssel, fényképezgetek, remélem addigra sok minden elkészül.

Párom meg annyit sziporkázik mostanában...:) Kitaláltam, hogy legyen ez az évünk jobb, mint az előző, amit teljesen áttunyultunk, és hogy most utazgassunk és kiránduljunk, mozizzunk, múzeumozzunk jó sokat. Végülis már autónk is van, nem vagyunk semmihez-senkihez sem kötve. Erre ő, hogy ad nekem egy naptárt, írjam be, melyik nap, hétvégén hova akarok menni. Persze tudom, hogy ő nem igazán szereti, ha tervezgetek (főleg ha természetesen nem tudjuk teljesíteni), erre azt mondja, hogy év végén csinálhatok belőle statisztikákat, hogy mi sikerült, mi nem, és hogy ezek alapján sikeres volt-e az évünk. Kinyírnivaló!!!

De azért tud meglepetéseket is okozni: tegnap pl. megkaptam tőle az első Harry Potter-könyvet - amit persze már olvastam, de össze akarom gyűjteni az összeset. Csak úgy, semmi különleges alkalmunk sem volt. Vagy megfeledkeztem volna valamiről? Hmm...

Aztán meghallgatáson is voltam hétfőn. Ahhoz képest, hogy még angolul is kérdeztek - én meg alapvetően németes vagyok - elég jól sikerült, úgy mondták, hogy az első körön biztosan túljutottam. Így aztán be kellett vallanom a főnöknek, hogy el akarok menni, hát nem volt nagyon meglepve. Vagy tudta, vagy érezte már... Szóval változások egész héten. És ez nekem most jó...