Autósuli

Mostanában eléggé elhanyagoltam a blogjaimat, de gondolom ezt már más is észrevette:) Nem azért, mintha nem alkotnék, csak valahogy sosincs kedvem írni... Munkában egyáltalán nincs időm. Mintha meghülyültek volna a kliensek, mindenki egyszerre akar mindent, és ha lehet, minél hamarabb. Arra sincs időm, hogy összeírjam, mi a legfontosabb, mit kell először elvégeznem.
Ráadásul most még az autósuli vezetés-része is elkezdődött... Egy hetembe került, mire sikerült felhívnom az instruktoromat, mikor is mehetek a bemutatkozó órára. Amikor végre felkapta a telefont, úgy megijedtem, hogy azt sem tudtam, mit akarok mondani. Az óra egész normálisan telt, végülis csak megmutatta, mi hol van az autón.
Aznap voltam elsősegély-tanfolyamon is, remélem sohasem kell használnom, mert annyi fajta balesetről tanultunk, hogy már a felénél össze voltam zavarodva. Sajnos a füzetem nem lesz mindig nálam, hogy tudjam, mi a teendő...

Aztán tegnap volt az első igazi vezetés órám... Úgy be voltam ..., hogy csak na. Nem is értem, hogyan történhetett annyi minden az alatt az egy óra alatt, de az biztos, hogy egy másodpercet sem unatkoztam. Egy Pozsonyhoz közeli faluba kellett vezetnem, aztán vissza - szerencsére ünnep lévén egyáltalán nem volt nagy a forgalom. Ahogy találkoztunk az instruktorral, kedvenc helyemre, az anyósülésre akartam ülni, de mindjárt leállított, hogy nem-nem, te fogsz vezetni. Hát vicces. Még csak az indulást sem gyakoroltuk, és mindjárt bevisz a mély vízbe. Szerencsére Petimmel már gyakoroltunk jó sokat előtte. Az első kereszteződésen fogalmam sincs, hogy jutottunk át, belenyúlkált a kormányomba, és a pedáljaimat is nyomogatta... vagyis a sajátjait, nem az ölében ültem:) Megmondtam neki, aztán saját maga is tapasztalta, hogy annyira figyelek a lábaimra és a váltóra, hogy nem bírok megmaradni a saját sávomban. Elég sokszor húzkálta is a kormányomat:) Aztán a jobbra-balra indexekkel vannak elég nagy hiányosságaim:) Vagy csak szlovákul keverem össze mindig őket? Mire nagy nehezen tudtam a sávomra is koncentrálni, akkor rájöttem, hogy egyáltalán nem figyelem a közlekedési táblákat. Pl. az egyirányú úton kígyózva kerülgettem az autókat:) Mire a közlekedési táblák is meglettek, rájöttem, hogy a visszapillantó tükörbe még csak bele sem néztem, pedig már egy órája vezettem. Szóval mire visszajutottunk a parkolóba, vagy 2 kilót leizzadtam és begörcsölt a lábam:) De legalább már éreztem, hogy most már nagy baj nem lehet. Tévedtem:)) Még mindig nem volt vége a megpróbáltatásaimnak:D

Az instruktorom bejelentette, hogy nagyon szuper, hogy a párom megtanított indítani és váltani, de ő bebizonyítja, hogy nem tudok elindulni. És lám, igaza volt:) Játszottunk egy kicsit, várnom kellett a zöldre és akkor indulni. Vártam, vártam, vártam... Sárga, zöld, még mindig vártam:) Aztán kerülgetni kellett a gumioszlopokat. 8-ból 6-odikba frontálisan ütköztem. Szégyelltem magam mint ááállat, mert mögöttem jött már egy másik autósulis. Mire az instruktorom újra felpakolta a gumikat, addigra a másik autósulis csaj ledöntötte az utolsót. Akkor megnyugodtam, hogy nincs is akkora gáz. És végre mehettem haza!!!:)

A következő órám csak 27-én lesz, addig van időm lelkileg felkészülni. Ami a legjobb: már csak 13x 1,5 órát kell vezetnem:)

Este hozok pár képet, hogy mivel foglalkoztam mostanában. Úgy döntöttem, hogy mivel amúgy sincs időm, már csak a megkezdetteket fejezem be, bár tudom, hogy úgyis elcsábulok... Ja, tegnap amikor megérkeztem a vezetésből, a lakótársnőm kötött:o Kicsit elámultam rajta, eddig mindig úgy néztek rám, amikor kötögettem-hímezgettem, mintha hüle lennék...

7 comments:

nöné povedal(a)...

Szia!
Meglásd, hamar belejössz. Annak idején én azt nem tudtam elképzelni, hogyan lehet egyszerre kuplungolni, sebességet váltani, egyenesen haladni, táblákat figyelni meg hasonlók. Aztán az első vezetés órámon egész jól sikerültek a dolgok. Forgalmi vezetéskor engem is belevittek a sűrűjébe, midenféle előzetes instrukciók nélkül. Hát, mit ne mondjak, én is izzadtam. A vizsgám sem volt piskóta, azt hittem, meghúznak egy bonyolult forgalmi helyzetben, de ügyesen oldottam meg, még dícséretet is kaptam. Én, aki azt hitte, soha nem lesz jogsija, elsőre minden vizsgán túljutottam, aztán 10 évig nem vezettem, most 3 éve pedig állandóan vezetnék, imádom!
Nagyon várom a kötögetéseid eredményét. A kézmelegítő végül sikerült? Én is meg fogom próbálni hamarosan, csak jó fonal kellene hozzá. Kitartást a vezetéshez!

Katica povedal(a)...

Ne izgulj, ahogy itt leirod, mèg nagyon ugyes is voltàl. En àllandòan lefullasztottam az autòt, nyomtam a gàzt ès elfelejtettem vàltani, befordultam a szembe jovo sàvba, szòval èn voltam a bènasàg csùcsa! Es nem èn voltam a legrosszabb a csoportban! Volt egy fiù (!) nàlunk, aki mindig osszekeverte a balt a jobbal, ùgyhogy a vègèn az oktatò ràirta a bal kèzfejère golyòstollal, hogy bal, a jobbra pedig hogy jobb.
Remènykedtem, hogy elmentetek valami szèp utazàsra, azèrt nem irsz, pedig csak sok volt a munkàd sajnos. A kesztyut èn is szivesen làtnàm kèszen, majd megmutatod? En is szeretnèk valami hasonlòt kotni.

helen povedal(a)...

Hát, bennem is élénkek az emlékek, júliusban kezdtem az elméletet, augusztusban vezettem... vagy valahogy így. Én is sokszor leizzadtam, és nem feltétlenül a melegtől.
Most már egyedül vezetem az autót :D Persze, nem mondom, hogy csúcs vagyok, de igyekszem és megnyugtatom magam, hogy ha nem kapkodok, nem csinálhatok nagy hülyeséget :D

Christine povedal(a)...

Lányok, köszönöm a biztatást:) Remélem lassan előjön belőlem is a "NŐ", és tudok majd egyszerre több dologra is koncentrálni:))

Kézmelegítő párja készülget, már jobban tartom a tűket is, ma este már feltétlenül fotózok, csak tegnap inkább a takarításláz jött rám, mint a kreatívkodás...

nöné povedal(a)...

Azt sem árt néha, mert az ember lánya, amint elmerül az alkotásban, igyekszik hanyagolni egyéb ügyeit. Ezzel sajna én is így vagyok.

Delfike povedal(a)...

A végén mikor kezedben lesz a jogsi már nem az fog számítani,hogy milyenek voltak az órák.Az elején én pl. bénázgattam,de most,hogy lassan nagykorú lesz a jogsim semmi balesetem nem volt(kopp-kopp),pedig több ezer km-t vezettem.
Várom a képeket!

Detti povedal(a)...

Engem is bevittek a sűrűbe mikor vezetni tanultam... a jogsit pedig harmadszorra tudtam letenni. Azóta balesetmentesen vezetek... leszámítva a tavalyi fejreállást... de az meg a jégrefutás miatt történt! Ne izgulj, lassan ellazulsz és mindenre tudsz figyelni, különösebb megerőltetés nélkül. :)

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon