Január

Hát ide is jó régen nem írtam már... De olyan zagyvaság volt ez az egész hónap... Meg hát a blogom külalakjával sem vagyok teljesen jóban, de ez majd alakulgat. Szóval a zagyva rész:

1. Először is munkában az első három hónap néha elviselhetetlen. Rengeteg cégem van, és naná hogy mindenki a lehető leghamarabb akarja az eredményeket, a zárásokat. Így egész januárt az irodában töltöttem, volt hogy este 9-ig is, szombat-vasárnap. Néha már gondolkodni sem tudtam a fáradtságtól. Most két és fél cég zárásán vagyok túl, még hátra van az az egy fél, plusz 5...
Volt egy olyan cégem is, amelyik még a zárás mellé összesen 26 táblázatot kért kitölteni, természetesen zéró manuállal. Tegnap fejeztem be őket, és szerintem ma egész nap hívogatni fognak miatta. Van egy olyan érzésem, hogy minden német eredetiségű cégben van egy (rossz esetben 2) pasika, akik csak bugyuta táblázatok kitalálásával foglalkozik, és jól megfizetik azért, hogy másokat cseszegessen. Főbe lőni az összeset. (bocsi, ha valaki közületek ezzel foglalkozik:)

2. Totál megzakkantam ettől az egésztől, holott már majdnem 4 éve itt dolgozom, és ez már a 4. zárási időszakom, és minden évben ugyanaz megy. Már megszámolni sem tudom, hányszor kerestem új munkát, hányszor voltam állásinterjún. Nyáron is voltam kettőn, mindkét helyre felvettek volna, de mindig lebeszéltek vagy meggondoltam magam.
Két hete az IKEÁban jártam, könyvelőt kerestek. Pénteki napon voltam állásinterjún, következő héten hívtak volna fel, hogy mehetek-e a következő körre, de még vissza sem értem az irodába, már hívtak, hogy annyira tetszettem nekik, hogy meghívnak a következő körre. Voltam is a másikon, múlt hét szerdán. Nahát, jól megszivattak:) Semmi felkészültség, mert hát ugye ha nem vesznek fel, az sem baj, van munkám:) Mondjuk ilyen kérdésekre az ember nem is tud igazából felkészülni, mert eszembe sem jutottak volna olyanok, mint hogy hogyan jellemezném magamat a barátaim helyében, hogyan látom magam 5 év múlva (a blogos körkérdések ennek a megválaszolásában sokat segítettek:) és hasonlók. A könyvelési tesztet seperc alatt segítség nélkül megoldottam. Nade az angolom érdekes volt:) Gondoltam nem is vesznek fel.
Aztán mégis... Nade itt jön az én hülye-bolond-stb. természetem. Mert szerintem nálam jobban befolyásolható embert még nem láttatok. Hétfőn felmondtam (volna) a főnökömnek. Már láttam a szemében a könnyeket. Hogy gondoljam meg, biztos el akarok-e menni, milyen jó itt nekem (ja, persze, főleg most...), kinek adja a cégeimet, van-e más megoldás. Nincs. Ok, meggondolom magam.
Kedd... Átadtam egyik cégemet egy új kolleganőmnek (igazság szerint olyan arcot vágott hozzá, mint aki másnap felmondással jön - hát igen, nekem sem volt könnyű ez a cég). Egy újabb látogatás a főnöknél teljesen összezavart. Felmondani akartam megint, de ő nekemállt azzal, hogy ok, elmehetsz, de ne az IKEÁba... mert ez egy hatalmas cég, ahol a könyvelésnek csak egy részét csinálnám, nyelvekkel kontaktusba sem kerülnék, stbstb... Hogy csak hülyülnék ott. Persze tudom, hogy egy részben igaza van, de én egyrészt már nem akarok sokáig a könyveléssel foglalkozni, és nem csak egyvalamit könyvelnék, és kisebb projektek is lennének, amit angol nyelven kell majd elvégezni. Meg aztán ugyanannyi fizetést kapnék egy cégért. De azért megígértem, hogy újra átgondolom.
Szerda... Tegnap hívtam az IKEÁba, hogy megyek:) De még mostanáig azon gondolkodom, hogy jól tettem-e, nem fogom-e megbánni... Szóval nálam ez van. Hülye vagyok. Mit tegyek?

3. Autósuli. Na erről nem érdemes szót ejteni, mert felidegeskedem megint. Kb 10 vezetésen vagyok túl, de még mindig nem megy. Alig tudok elindulni zöldnél, és néha sok hülyeséget csinálok. Meg az is közbejátszik, hogy ahányszor megyek vezetni, akkor pont aznap leesik egy rakás hó, aznap volt az a nagy jég is (Magyarországon is). Az utolsó vezetésemkor pedig asszem tönkretettem az autót. Azért gondolom nem az én hibám volt, hisz ezeknek az autósulis autóknak a kuplungja hamar tönkremegy, ez meg már a 308ezredik kilométert húzza. Most 17-én lesz vizsgám, elég sokat tanulok. A tesztektől annyira nem félek, csak vezetéskor ne húzzanak meg... Addig még lesz 4 vezetésem a vizsga előtti héten (4 nap egymás után, brrr), remélem azalatt behozom magamat. Alig várom már, hogy túl legyek rajta, olyan gyomorgörcsökkel járok órákra. Ráadásul február elsejétől új törvény lépett nálunk érvénybe, még azt sem tudjuk, melyik szerint fogunk vizsgázni, úgyhogy az újat és a régit is olvasnom kell. Viszont nem hajthatok 60-nal a városban, mert akkor elúsztam. De legalább nem lesz 2 év gyakorlóidőm:)

4. Ezeknek fényében alig kreatívkodok. Elkészült ugyan egy fejnélküli mamamaci a Row of Love-ból, majd hozom megmutatni. De most egy PIF ajándékon dolgozom már, elég jól haladok. Persze azt nem mutatom. Ezeken kívül már csak tervek vannak a fejemben, hogy mit fogok csinálni 17-e után. Először is, jól leiszom magam:)))

Szeretném megköszönni Soleil-Évinek és Delfikének a kedvességét, hogy blogbarátnak tart. Én is nagyon szeretlek mindkettőtöket, és egy hatalmas ölelést küldök!!! Delfikének pedig még kitartást, és itt is boldog tegnapi szülinapot:)
Katicának pedig, hogy gondol rám:) Neked is egy nagy ölelés!!!
Persze attól, hogy ide nem írok, még olvasgatlak titeket, sőt néha otthagyom a kezem nyomát is. Remélem, ezek után többet jövök majd, ha nem is mutogatással, de szövegeléssel legalább. Itt úgyis történnek dolgok, minden nap:)

Most megyek és újra belehúzok a munkába, hogy márciusban nyugodt szívvel léphessek az IKEÁba. Persze ha addig meg nem gondolom magam (szégyenlős smiley...)

3 comments:

helen povedal(a)...

Az idő megmondja a megoldást, hogy jól döntöttél-e. Viszont az ikea nagyon szívem csücske... Nagyon irigyellek :D minden nap ikeás cuccok közt lenni (gondolom, saját bútraikkal rendezik az irodákat). Hú..

claudius povedal(a)...

Nem lehet könnyű, de az írásod alapján szerintem jól döntöttél :)

majonez povedal(a)...

Jó rólad hallani, tényleg már régen írtál. Biztos, hogy jól választottál, hiszen valószínűleg azért kezdtél állást keresni, mert a mostani helyeden nem érzed jól magad. Más területeket megismersz, más munkamódszerekkel találkozol, új tapasztalatokat szerzel, ez csak javadra lehet. És ha nem? Még mindig van egy csomó más lehetőséged.
Hát, az autóvezetés nem szerencsés ilyen fáradtan. Ha elmúlik a hajtás, meglátod az is menni fog. Én drukkolok neked! ;-)

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon