Hévíz, 2011.4.15-17.

A nagy évzáró "projekt" után jól jött egy kis pihenés. Anyu még tavaly kapott egy csomó üdülési csekket, amit ránk sózott, mert ő nem tudta felhasználni. Április végéig kellett elhasználni őket, szinte az utolsó pillanatokra rendeltünk szállást. Nem tudtuk eldönteni, hova mennénk szívesebben... Végül Hévíz mellett döntöttünk, és nem bántuk meg:)

Én egyébként amolyan "önbecsináló" alkat vagyok, pénteken indultunk, csütörtökön olvastam el az üdülési csekk hátulját - csak az használhatja fel, akinek a nevére ki lett állítva. 3 napig paráztam emiatt, mert csak az elutazás napján kellett fizetni. Aztán meg persze kirándulásokon valamiért nem tudok enni, nagy nehezen tudtam csak lenyomni azt a pár falatot a torkomon. De céklából rengeteget ettem:) De végülis jobban bírtam, mint Rómában.

Na de az utazás... Ahogy átléptünk a magyar határon, Peti felsóhajtott: ááá, azok a jókis magyar utak, érzed ezt a különbséget? Nem sokáig áradozhatott róla, pár kilométer múlva feltúrták az utat, és csak egy sávban lehetett haladni, majdnem egészen Hévízig. Ugyanúgy a visszaúton:) Hévízre érve megnéztük, hol lesz a szállásunk, majd elmentünk ebédelni. Anyu kölcsönadta a magyar bankkártyáját is, az autóból kiszállva jöttünk rá, hogy nem hoztuk magunkkal:) Semmi baj, van az én bankkártyám, kicsit drágább lesz, de túléljük. Ebéd után elmentünk a szállodába: hááát, sajnos ilyen névre nincs szoba foglalva... Önbecsináló énem kicsit önbecsinált, egy ebéd miatt jöttünk át Hévízre? Végül kiderült, hogy két hasonló nevű szálloda van a városban. Mi ebben szálltunk meg. Bár a másik jobban tetszett, de itt is nagyon szépek voltak a szobák, a vacsora és a reggeli is finom volt. Kondiztunk, a meleg vizes gyógyfürdőben áztattuk magunkat, jacuzziztunk, még szaunáztunk is. Szombatra egy-egy masszázs, és aromafürdő volt előírva.

Az aromafürdő isteni volt, sötétben, illatos gyertyáknál, fürdőhabbal - két kádban. Ahogy gondoljuk, lehet fürdőruhában vagy meztelenül is kádazni - mi az utóbbit választottuk, ki hallott már olyat, hogy fürdőruhában üljünk a kádban? A masszőr néni 20 perc után viszont bejött, hogy mehetünk masszázsra, addigra a fürdőhab már eltűnt, alig bírtuk magunkat eltakarni:) Én a masszázst egyébként nem szeretem, még azokból az időkből, amikor csont-bőr voltam, nagyon fájt, ha hozzámértek. Most végignevettem az egészet, annyira csiklandozott. Igaz is, el is felejtettem, úgy mentem Hévízre, hogy 3 percet tornáztam Rubint Rékára és rettentő izomláz volt a lábamban, alig bírtam menni. Masszírozásra szerencsére már kibicikliztem az izomlázamat, mert összepisiltem volna magamat, amikor hozzányúltak a lábamhoz.

Szombaton délelőtt a Festetics kastélyt néztük meg Keszthelyen, sajnos csak kívülről (de így is megmaradt bennem a kép, vasárnap mindjárt megállapítottam, hogy az RTL-klubos reklámok elején ezt a kastélyt mutatják), ültünk egy órácskát a Balaton partján. Sétálgattunk még Hévízen, este pedig Toy Story 2-t és 3-at néztünk, valamit Csillag születik-et. Nagyon-nagyon jól éreztem magamat, sikerült kipihennem a sok stresszt...











Ez itt a hévízi tófürdőnél található park.

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon