Csak úgy

Mielőtt még bárki azt hinné az utolsó bejegyzés óta eltelt idő miatt, hogy immár két hónapos csöppségemmel vagyok otthon, gondoltam írok egy bejegyzést. Nem, Panni még nem érkezett meg, remélhetőleg két hónapig még pocaklakó is marad. És mivel egy kicsit mütyürebb a kelleténél is, ráhúz még odabent két hetet, a mostani előrejelzések szerint csak december 16.-a körül várható az érkezése. Azaz az ezévi karácsonyi tervekből sem lesz semmi, de cserébe a világ legszebb karácsonyi ajándéka nekünk jut majd. Ámen.

A két hét "ráhúzás"-ban csak az a rossz, hogy két héttel később mehetek szabira is. Jól gazdálkodtam (?) ebben az évben a szabadságokkal (mondja ezt egy workoholic), a 20-ból 15 napom megmaradt még. November 4-től leszek anyaságin, de előtte kiveszem mind a 15 nap szabimat, úgyhogy már csak 4,5 nap munkában, és 10 év stresszes munka után végre pihenek egy kicsit. Legalább egy hónapot. Remélem. 

Sokat gondolkodtam azon, hogy elég lenne nekem egy gyerkőc is, de mivel ezt a terhességemet egyáltalán nem tudtam kiélvezni, talán bevállalnék még egyet (csak a terhesség miatt:) Bár talán egy kisgyerek mellett sem lehet annyira nyugis egy második terhesség:) Najó, erre még aludnom kell jó sokat.

2 hónapja megfeszített tempóban dolgozunk a lakáson és a munkában is. Petinek is nagyon sok a munkája, alig tudunk otthon a festésre és takarításra időt szakítani. Bár már csak az előszoba festése van hátra, hogy legalább lakható legyen a lakás, de most vagyok azon a ponton, hogy muszáj minél gyorsabban befejezni, mert az előszoba mostani elrendezése egyáltalán nem felel meg PocakPanninak, konkrétan SEHOGY sem férek át a bútorok között. Persze a két nyurga festőmnek ez eszébe sem jutott, ők bármilyen kis helyen átférnek:) Amint befejeződnek a festési munkálatok, és még bírni fogom, belefogok a FlyLady-programba is. 

Sok tervem van még az anyasági szabadság gyermektelen napjaira. Eddig csak úgy eszembeötlöttek a dolgok, de nem "mertem" velük komolyabban foglalkozni, olyan sok volt még hátra a szabadságomig. De most már egyre többet foglalkozok azzal, mi mindent KELL, és mit SZERETNÉK még csinálni. Nem éppen fontossági sorrendben most ezek járnak a fejemben:
  1. Átiratni az állandó lakhelyemet (és minden vele járó hivatalos papírt, okmányt), hogy Panni is pozsonyi lakos lehessen, ezen kívül Petinek még apasági nyilatkozatot is kell tennie minél hamarabb. Ezek az intéznivalók fognak valószínűleg legtovább tartani.
  2. Összepakolni a kórházi táskát. Áááá, nagyon félek amúgy a szüléstől, tegnapig még azon imádkoztam, ne forduljon át Pannikám, mert a császártól nem félek annyira (igaz, a kontrola előtti este olvastam egy babás újságban, hogy a császár még rosszabb is, mint a hagyományos szülés), de a kis huncutkám az utóbbi két hét alatt megfordult. Azt nem tudom, mikor, azelőtt is és azóta is egyfolytában erősen rugdos, nem éreztem konkrétan azt a pillanatot... Gyermekem szerintem épp fordítottja a babás-mamás oldalakon leírtaknak, a nap 95%-át nem átalussza, hanem átvirrasztja... Vagy éppenséggel éjjel alszik, amikor én is, nem szoktam rá felébredni szerencsére.
  3. Elkészíteni az első babakelengyéjét. Kis ruha már sok van, bár télit még venni kéne. Amennyire irtóztam a rózsaszíntől, az első két body, amit megvettem - rózsaszín és fehér. Cumit is rózsaszínt vettem. Meg az összes ajándékba kapott babaruha is rózsaszín. Ja, és a kiskád is. Na az nagyon:))) Megvan már a kiságy is baldachinnal, ágyneművel, pelenkázó "izével" - na ezek krémszínűek, de legalább zsiráfos mind. Mert a Panni kedvenc állata a zsiráf (lesz). A szobája még eléggé bordeles... Konkrétan mindent, ami nem fért a többi szobába, ide zsúfoltam be, szóval a negyedik pont:
  4. Gyerekszoba berendezése. Egyelőre sima szoba lesz, a kiságy a hálóban lesz összerakva, de aztán majd szeretnék valami szép festést-berendezést.
  5. Muszáj megnéznem a Rómeó és Júlia musicalt!
  6. Olvasni-olvasni-olvasni. Nagyon zavar, hogy két hónap alatt sikerül csak kiolvasnom egy olyan könyvet, amit mindig is szerettem volna elolvasni. Mire újra kezembe veszem az adott könyvet, már el is felejtem, mi történt eddig.
  7. Legalább a Lilly-t befejezni, már csak a gyöngyök vannak hátra, meg némi kontúr.
2-3 hónapja hímzést is alig vettem a kezembe. Sok mindent szerettem volna Panninak is készíteni, de ezzel már nem stresszelem magam.

Most már tényleg igyekszem rendszeresebben jelentkezni, ha hamarabb nem, hát akkor pénteken, amikor már otthon leszek (és gondolom unni fogom magam:)

Szép hétvégét mindenkinek!!

9 comments:

Sziranszki povedal(a)...

Szia! Csak a saját (egyszeri) tapasztalatom alapján szeretném írni, hogy ne félj a szüléstől! Persze, nem mondom, hogy nem fog fájni, de úgy láttam, hogy aki császárral szült, tovább lábadozott. Ez az én tapasztalatom és nem csak a 7 év távlata mondatja velem. Nekem szerencsém volt, ha lehet ezt így mondani. A terhességem alatt mindenféle nyavalya előfordult velem, de a szülés nem viselt meg annyira, mint amennyire pl. anyukám felkészített :) Lehet, hogy pont ezért éltem meg így, mert 9 hónapig azt hallgattam, hogy milyen (borzalmas) lesz! :) Kívánom, hogy mindent be tudj fejezni még ebben a hátralévő időben! Jó egészséget! :)

Christine povedal(a)...

Köszönöm a biztatást:) Végülis ha annyira nagyonnagyonnagyon félnék, nem is akartam volna teherbe esni, úgyhogy majdcsak túlélem valahogy:)

Laucica povedal(a)...

Ekkora lista után még azt írod, hogy unatkozni fogsz, amikor végre otthon lehetsz?:) Kívánom, hogy minden-minden rendben legyen!!!!

Phan povedal(a)...

Én sem hinném, hogy unatkozni fogsz. Bár az egyre nagyobb pocakkal nem könnyű mindent kivitelezni.
A szüléstől pedig ne félj, ma már rengeteg dologgal meg tudják könnyíteni a vajúdást. Csak természetesen! :)

Dora povedal(a)...

Szia,
én is azt mondom ne félj, mondom én aki a harmadikat várja, és ugyanúgy fél :-DDDD
Én azért azt kívánom, hogy legyen inkább normál szülés. A császárral sok dolgot el lehet szúrni, mint rosszul érzéstelenítés (így jártam legutóbb), és utána is marha sokáig lábadozik az ember. Még egy évvel utána is tud fájni.
És az elsőnél szerintem így is úgy is élmény lesz, mivel igazándiból nem tudod mi vár rád. És ez valahol megkönnyíti :)
De ha mégis császár, akkor annak is megvannak az előnyei. Lassabban gyógyul, de a szexuális élet olyan mint előtte ;) mert minden változatlan marad.
Drukkolok, hogy meg tudj dolgokat csinálni még szülés előtt, de ha nem az sem baj ám :)
Rómeó és Júlia :)? Én is szeretném :)

Christine povedal(a)...

Lau, én hajlamos vagyok sajnos arra, hogy egy csomó mindent eltervezek, aztán csak leülök a tévé elé és pár órán keresztül csak sorozatokat nézek... És hihetetlenül tudok olyankor unatkozni:) Ez főleg akkor van, amikor a párom nincs otthon, ha ő otthon van, akkor mindig kitalálok valami tennivalót.
Dóra, én úgy érzem, valamiről nagyon lemaradtam!!! Gratulálok!!!:))) Olyan jóó! És tudjátok már, mi lesz a következő gyerkőc? Lesz kislány is végre?:)

Dora povedal(a)...

Oh, hát felém nagyon sok minden történt az elmúlt egy évben. Úgy mint hogy elváltam, újra férjhez megyek, és így várom a 3. babát az új páromtól. De egyébként igen, kislány lesz :))) Aminek én nagyon örülök :) De még sok van nekem hátra, most töltöttem be csak a 24. hetet. És most minden sokkal jobb, és nagyon várom. Pl ezt a terhességet most kimondottan élvezem. Már a hányingertől eltekintve, ami még mindig kísért :-D de ez legyen a legkevesebb.

Christine povedal(a)...

Ó, hát akkor gratulálok:) Biztos nagy a boldogság a két fiú után:) Kíváncsi vagyok, milyen nevet találtál ki kislánynak a Kolos és Botond után:)
Biztos nehéz volt az elmúlt egy év, de őszintén csodállak, hogy képes voltál kilépni a régi kapcsolatodból, és belevágni ebbe az újba. Kitartást, és sok boldogságot!

Dora povedal(a)...

Első nevünk az Anna volt ;) De olyan sok van mostanság belőle, hogy változtattunk. Így lesz Zoé Kincső.
Az elmúlt egy év elég húzós volt. Azt hiszem nem is volt ilyen megterhelő évem lelkileg, mint ez az idei. Úgyhogy remélem a következő sokkal nyugodtabb lesz.
És köszi a jókívánságokat!

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon