Pöttyös könyvek

Szerettétek a pöttyös könyveket???

Gyerekkoromban oda voltam értük. Nekünk csak pár darab van otthon, mamának viszont annál több. Anyu régebben cukrászdában (is) dolgozott, és a munkaadója lánya is egy csomó pöttyös könyvvel látott el, szinte tízesével hozta a könyveket. Emlékszem, az első, amit elolvastam, Fehér Klára: Bezzeg az én időmben című pöttyös volt. Aztán jöttek sorban a Mi, szemüvegesek, Mari ne bomolj, A zöld torony, Hárman a szekrény tetején... Alig vártam, hogy hazaérjek suliból, és már olvastam is. Hihetetlen élmény volt számomra mind. Csodálkozom a mai lányokon, és nagyon sajnálom őket, hogy alig ismerik ezeket a vidám, de sokszor megható kis könyvecskéket. Ők már csak egyfajta pöttyös könyvsorozatot ismernek, a Twilight Sagat... Én, ha tehetném, összegyűjteném az összes pöttyöst, persze szigorúan az első, keményborítós változatot antikváriumokból, hogy bármikor újraolvashassam őket.


Ezt most azért is jutott eszembe, mert a héten a MEK-en rábukkantam az egyik kedvencemre, a Nyakigláb Apóra. Aranyos kis történet egy árvaházban nevelkedett lányról, akit az egyik "pártfogó" kegyeibe fogad, és hogy író válhasson belőle, fizeti tanulmányait egy kollégiumban, zsebpénzt küld neki, és egyéb kiadásait is fedezi. Judynak csak annyit kell tennie, hogy havi rendszerességgel levelet ír a pártfogónak, hogy tájékoztassa a haladásáról, tanulmányairól és írói pályája egyengetéséről. Judy persze nem csak ezekről ír. Így betekintést kaphatunk a lánykollégium mindennapjaiba, Judy érzelmeibe. A pártfogó már az elején kijelentette, hogy a levelekre sohasem fog válaszolni, nem kívánja felfedni kilétét, Judynak Mr. Smithnek kell neveznie. Judy sokat gondolkodik azon, vajon milyen lehet az ő pártfogója, vajon kopasz vagy ősz hajú? Vágyik nagymamára, nagybácsira, testvérre, így sokszor ilyen "minőségben" képzeli el Nyakigláb Apót, egyszer egy egész nagy családot képvisel egyetlen személyben. Az egyik kedvenc részem éppen ez volt:

"Hátha nincs kifogásod ellene, akkor most nagymamának képzellek el. Tegnap, mikor benn voltam a városban, egy olyan kedves szalagos kis csipke főkötőt láttam, azt szeretném neked ajándékozni nyolcvanharmadik születésnapodra."

Végén persze az is kiderül, ki is valójában a pártfogó, azaz Nyakigláb Apó. Aranyos, humoros kis történet, magával sodró, olyan mint egy Rosamunde Pilchner film, nem kell gondolkodni rajta, mégis tudjuk, hogy a vége happyend lesz. Nincsenek kavarások, gyilkosságok, halálos betegségek, csak nyugalom, kikapcsolódás, harmóniaérzet... Valahogy Váratlan utazás - Anne Shirley hangulatom volt a könyv olvasása közben. Nagyon ajánlom mindenkinek.

"Pénteken végeztünk a paralelepipedonokkal, és áttértünk a prizmákra."

Ennek a könyvnek van folytatása is, a Kedves Ellenségem! - most éppen ezt olvasom. Viszont ha nem akarjátok megtudni, ki valójában Nyakigláb Apó, ne olvassátok el ennek a történetnek a tartalmát☺

I love (like?) Pöttyöskönyv♥

7 comments:

l.móni povedal(a)...

Szia!
Gyermek és felnőtt korom meghatározó könyvei a pöttyös és csíkos könyvek. Szép kis gyűjteményem van már belőle. Számomra is nagyon lebilincselőek a történetek. Nem egy könyvet 1 nap alatt kiolvastam. Éjszaka a paplan alatt zseblámpával, majd másnap az iskolában majd leestem a székről.
A kicsi lányom szokta nézegetni a könyveimet én meg mindig elmondom neki. Ha tud majd olvasni akkor minden egyes darabot elolvashat belőle és garantáltan élvezni fogja:)

Manka povedal(a)...

Jaj, de szerettem én is ezeket meg a csíkosakat! Volt pár annyira kedvenc is, amiket évekig minden évben, minden nyáron a szünetben újra sorban végigolvastam még gimista koromban is. :)))

Christine povedal(a)...

Hát akkor nosztalgiázzunk, és olvassunk újra pöttyöseket és csíkosakat:))
Remélem nekem is lesz lányom... ;)

Flier Judit povedal(a)...

A Bezzeg az én időmben nagy kedvencem, bármikor újraolvasom, letehetetlen!

Katica povedal(a)...

En is imàdtam a Nyakiglàb apòt, ès egymilliò màs pottyost ès csìkost. De ha jobban belegondolok, mi àllandòan olvastunk!Nagyon jò ès igènyes gyerekregènyek voltak, mèg most is gyakran ùjraolvasom oket.

medolin povedal(a)...

De jó is volt! Úgy emlékszem, az elsőt év végén kaptam jutalomkönyvként, aztán a könyvtárból vettem ki őket sorra. Nagyon szerettem ezeket a könyveket olvasni, kár, hogy ma már erre ennyi időm. Remélem, hogy egyszer a kisfiam is megtalálja a kedvenceit és úgy el tud merülni a könyvekben, mint annak idején én.

Dora povedal(a)...

Hu,régen írtam kommentet nálad :)
De én is imádtam a pöttyös, csíkos könyveket! Milyen aranyos ötlet egyébként ez, hogy most így mindenki tudja miről beszülünk, ha azt mondod pöttyös könyvek :) Elő kéne keresni újra ezeket a könyveket!

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon