Hullócsillagok

A hétvégét csillagásztáborban töltöttem, már megint... De most azzal a különbséggel, hogy én is "gyerek" voltam, nekem is kötelezőek voltak az előadások, mind az egy:))) A csillagászatból nem sokat élvezhettünk ki, mivel nem volt jó idő, végig be volt borulva a hétvégén. Viszont jól elszórakoztunk, élveztem együtt lenni a barátaimmal, jókat beszélgetni, logikai kockákat rakosgatni. Sátoroztunk. Az volt a legjobb az egészben, hogy a környéken szinte mindenhol égszakadás volt, itéletidőt is jelentettek, ezt a falut viszont valahogy kihagyta a rossz idő. Persze esett éjjel, de csak csendesen, senkinek sem ázott be a sátra. Vasárnap viszont szörnyű volt. Délután 3tól fájt a fejem, egészen este 10ig, mikor végre belémtukmáltak egy fél fejfájáscsillapítót. Ha ezt tudom, hogy negyed óra múlva kutya bajom, talán, esetleg, lehetséges, hogy hamarabb beveszem. Önfejű vagyok, vesztemre. Párocskám szépen hazafurikázott velem éjjel tízkor (pedig úgy volt, hogy a táborból megyek munkába), hogy jól kialudhassam magam. Megtörtént, jól vagyok, bár alig látok... Szerintem túlhajtottam magamat. Hülye tervek - nem feküdhetek le úgy, hogy nem csináltam semmit -, aztán naponta 4-5 órákat alszom másfél hónapja... Már pénteken kijött egy kicsit rajtam, annyira hiányzik már egy kiadós alvás, egy hétvége amikor sehova sem kell mennem, nem kell felkelni, menni-menni-és-csinálni... A héten még többször lemegyek a táborba, hétvégén újra sátorozás, jövő héten párom Bécsbe akar menni. Nem rossz, örülök neki, csak már kivagyok...

Munkában sem éppen rózsás a helyzet. Szeptemberben költözködünk pár emelettel lejjebb, kisebb irodák lesznek, de csak 2-2 ember lesz egy irodában a mostani 4-6hoz képest. Persze én már megint nem ülhetek egy irodában azzal, akivel akarok!! Sőt, mivel összvissz ketten tudunk normálisan tárgyalásszinten németül, úgy gondolta a főnököm, hogy a saját cégeinket, amiket én könyvelek, és nem kell sokat kommunikálnom németül, adjam át egy csajszinak, aki most állt ki középsuliból, egy céget kapott, azt is jól összezagyválta (így én felszabadulhatok és kaphatok német cégeket). Ja és hogy

1. tanítsam be,
2. minden kérésére ugorjak, mert ő még nem olyan jó könyvelésből (értem ezalatt a legalapvetőbb kérdéseket, amit egy középiskolásnak már tudnia kellene).
3. csináljam mellette a saját munkámat, ami ugye több lesz, mert ha elvesznek, akkor hozzá is adnak,
4. ja és persze segítsek be az évvégi zárásnál!!!

Az utóbbinál persze jól felhúztam az orromat, hisz amikor megkaptam ezt a 4 céget, mindjárt csinálhattam is a zárást, de senki egy árva szót sem szólt, hogy mit hogyan. Na persze, így is alig győztem a zárásokat, most még dolgozhatok más helyett is!! Ja és ami a legnagyobb félelmem: megmutatok a csajszinak mindent, egy-két hónapig könyvel, aztán felmond, vagy az igazgató nem egyezik bele, hogy ő csinálja a könyvelésünket, de közben már csinált egy csomó hibát, és én átvehetem újra, és tisztíthatom megint a könyvelést... Nagyon mérges vagyok, nem tudom miért mindig velem kell kitolni. Ha már ezt így eltervezte a főnököm, legalább ülhessek azzal, akivel akarok, mert különben felmondok!
Nade hogy ne panaszkodjak annyit: elég sokat haladtam Petikém könyvborítójával, már majdnem kész a kontúrozás is, ma még dolgozok rajta egy kicsit, este fényképezek és holnap (ha a bátyám berakja a gépbe a képeket) mutizok. Ja és mindenkinek ajánlom, menjen ki ma este a párocskájával hullócsillagokat nézni, nagyon romantikus! Ma sok-sok hullócsillag lesz (tegnap is, páromék 2 óra alatt 180 meteort észleltek - naná, hogy nekem ilyenkor kell betegnek lennem:S)