Jedinečné laskonky ako rožky
pred 6 hodinami
Hímzős-kötős-csomózós-egyebes kreatívkodásaim (?)

Olyan jó, hogy több embert is "megfertőztem" a hímzéssel, anyu is biztos hímezget most a szabija alatt, és most, hogy eljöttünk Lévára szilveszterezni, tegnap a sógornőjelöltem is folyamatosan böködött, úgyhogy én is kedvet kaptam a hímzéshez. Most csak a virágos terítőt és a lepkéket hoztam magammal, úgyhogy elkészült a 12. virág is kontúr nélkül, de azt majd csak készen mutatom. Így már csak 4,5 virág van hátra, az egyik 2011-es tervem megvalósulni látszik:)
Na még egy utolsó bejegyzés mára:)

- Nora Corbett: Lilac (Peti anyukájának)
- Dimensions-tól a Sorrento Hotel vagy az European Bistro - mindkettő nagyon tetszik, szeretném egyszer mindkettőt elkészíteni 

- saját karkötőmet befejezni


Ez pedig itt a napi 10 órás elfoglaltsága:) Elnyúlunk, egy jó idő múlva elrohanunk kajálni, aztán visszafekszünk... Az egyik kép nekem nagyon tetszik, amikor a ruhaszárítóra feküdt, olyan, mintha be lenne rúgva...



Olvastam is rengeteget... De valahogy rossz érzéseim vannak... Egy olyan kétkötetes regényt vettem a kezembe, ami már az első kötet felétől nem érdekel, de valahogy nem tudom letenni. Olyan lelkiismeretfurdalás-félém van tőle... Nem bírok félbehagyni egy könyvet sem, ezt soha nem is tettem, csak az Egri csillagokkal (bár ötödszörre azért kiolvastam). Ebben az évben meg már ez lenne a harmadik könyv, nem tetszettünk egymásnak a Dorian Gray arcképével és a Gaudi-kulccsal sem. De erőt veszek magamon, és félbehagyom a mostanit. Egy millió jó könyv vár még rám, otthon is a könyvespolcomon van egy rakás. Ha tovább folytatom a könyvet, attól nem lesz jó érzésem, és nem lesz meg az olvasás élménye, nem igaz? Acch, hagytatok már félbe könyvet?