Kispeti 1 éves

Az utóbbi napokban egyre többször jutott eszembe a tavalyi év januárja, amikor csak vártuk, vártuk és vártuk, hogy Kispeti megérkezzen közénk - de neki valahogy nem akaródzott kibújni ebbe a hideg világba. Január 23-ára voltam kiírva, ehhez képest még 6 napot váratott magára, sőt, ha nem tessékelik ki kíméletlenül, akkor biztosan ráhúzott volna még pár napot. De szerencsére kitessékelték, mert nem tudom, hogy bírta volna ki tovább magzatvíz nélkül, ami már a 28.-ai ultrahangon hiányzott az albérletéből. Érdekes ez az anyai test és lélek, hogy olyan hamar elhomályosítja a szülési fájdalmakat, mert én szívesen szülnék harmadszor is (FOGZÁS.... ááá, dehogy szülnék, brrrr).

2016. január 29-én délben 11:59-kor megszületett a nagy babóca, aki akkor 3900g-ot nyomott, és egészen 52 centiig nyúltak a lábai. A két héttel ezelőtti mérlegelésen már 11160g és 78 centi volt. Igazi nagy baba, Panni másfél-két éves korai ruháit hordja (persze nem a rózsaszíneket:)) Szereti a pocakját, sajnos egyelőre főleg a pépes ételeket, a darabosabból inkább nem eszik sokat. Csokit talán még nem is evett (legalábbis én nem tudok róla). 8 fogat növesztett már, szerencsére egyre jobban bírja, nincsenek olyan álmatlan éjszakáink, mint korábban. Napközben továbbra is csak egyszer alszik, gondolom ez már így is marad... Este viszont korán, már 8 körül elalszik, és reggel is már normális időben, 7 óra körül ébred (és még egyszer vagy kétszer éjszaka tejcizni). Viszont ha ő fölkel, akkor aztán ébresztő van, olyan hangosan "beszél".

Amennyire nem sietett ebbe a világba, annyira nem sieti el a dolgokat idekint sem. Nyugodt, óvatos gyerkőc. Panni ilyenkor már vígan szaladgált, Petinek még nem akaródzik. Szépen megáll egyedül már pár hete, aztán inkább szép lassan leül. Tegnap már kétszer lépett egyet véletlenül egyedül is, aztán rájött, hogy nem kapaszkodik, és inkább leült. Egy kézen tartva is szépen elsétálgat már. Mászásban viszont verhetetlen, ha kinéz magának valami érdekeset a távolban, úgy rástartol, alig lehet utolérni. Leginkább lépcsőzni szeret, ügyesen veszi a lépcsőfokokat, gyorsan felér. Ezért az egyik szememnek mindig rajta kell lennie, mert ha nem lépcsőzik, akkor általában a tévét veri, vagy az x-boxot kapcsolgatja ki és be, vagy fiókokat nyitogat.

Néha azon gondolkodom, vajon foglalkozok-e vele eleget? Tud annyi mindent, mint Panni ennyi idősen? Nincs lemaradva? De mindig megnyugtatom magam, hisz minden gyereknek más a tempója és a temperamentuma. Az is természetes, hogy Pannira annak idején több időm volt, valószínűleg Petivel is többet tudnék foglalkozni, ha Panni oviba járna. De nem jár... Így Peti talán egészen más dolgokat tanul, mint annak idején Panni. Megtanul türelmesen várni arra, hogy vele is játsszunk, megtanul egyedül is elbíbelődni a játékaival, szocializálódik, együtt játszik Pannival. Egyébként meg nincs is annyira lemaradva... Ügyesen tanul, utánoz minket. A telefonnal telefonál, a játék távirányítót a tévére irányítja (oké, talán nem ezek a legmegfelelőbb képességei...:)). Mostanában szeret pakolgatni, kockákat dobozba, autót a hidra, dudit bárhova. Mutogatni nem igazán szokott, bár ma megmutatta a dobozon Peppát. Ha kérdezünk tőle valamit, a szemeivel mutatja, mi hol van. Pannival szeret bújócskázni, mindig megtalálja hang alapján is. Mindig az érdekli, amivel Panni játszik, de egyébként ezzel nincs egyedül, Panni is sokszor játszik az ő játékaival...

Pannit imádja egyébként. Sokszor eljátszanak együtt, bújócskáznak, mászókergetőznek... Viszont ha Panni nagyon belemerül valamilyen játékba, Peti pedig kíváncsian megindul felé, elég hangosan leordítja szegényt... Amúgy meg Panni nagyon vigyáz rá, elviszi a lépcsőktől, a tévétől, ha épp a konyhában vagyok. Talán túl sokat is cipeli, húzza-vonja a lakásban, néha talicskázik vele, pusztán szeretetből. 5 kg különbség van köztük, néha félek, hogy elejti vagy sérvet kap. 

Szombaton tehát buliztunk egy jót. Eljöttek Peti szülei, balonyi nagyi, dédi, a keresztszülők. A gyerekek kivételesen jól viselkedtek, még Panni is szépen evett egyedül az asztalnál, ami nála nem éppen megszokott. És még beszélgetni is hagytak minket, szuperül sikerült az egész hétvége. A buliról egyébként körianyu írt egy hosszabb bejegyzést itt. Nálunk szokás, hogy a fiúk egy éves szülinapjukra egy nagy tatrát kapnak, amit megyeri dédi szokott ajándékozni. Ő már sajnos nincs közöttünk, így Peti választott egy nagy kukásautót a kicsinek. A tortát lévai nagyiék hozták, és még egy csomó praktikus és szép ajándékot kapott, amit itt is köszönünk. Köriéktől egy szuper quiet bookot kapott, amivel Panni és én is szívesen elszöszmötölünk (nem mellesleg valamit elindított bennem, ismét:)

Boldog első szülinapot kicsi fiunk!

Már 10 hónaposak vagyunk

Az előbb elolvastam a blogbejegyzést arról, mi mindent tudott Panni 10 hónaposan. Érdekes, szinte ugyanazokat csinálja Peti is, nem is kellene ma írnom... Még az első (olvasós) kép is készülhetett volna akár Petiről is.

Mindig vigyorog

De ha már olyan szépen írtam ebben a hónapban Peti összes mozzanatát, akkor ide is levésem, hogy meglegyen majd, amikor kell a babanaplóba.

Körivel a szeptemberi lagzin

Érdekes, de a két hónap alatt, míg nem voltunk tanácsadáson, Peti alig hízott 300 grammot. Bár a nővérke szerint előre ledolgozta már, akkora, mint egy egy éves gyerek. Múlt hét kedden 10 400 gramm volt (+260g), nőni egy centit sem nőtt, továbbra is 74,5 cm. A hónap közepén végre kibukkant a 3. foga is, a felső középső metszőfoga. Valószínűleg kint van a második középső, sőt még a két oldalsó metszőfoga is, de nem engedi meg, hogy benézzünk a szájába. Ha nincsenek is kint, már csak pár nap lehet hátra (remélem). A fogzást nagyon megszenvedi szegényke, folyik az orra, éjjel nagyon köhög, szinte hányásig, nyűgös, lázas, hasmenése van... Volt pár hét, amikor alig aludtunk valamit, mert fél-egy óránként fent volt, de már csak 17 fog van hátra, ez éltet... Végül már antibiotikumot is kapott a köhögésre, doki szerint felszedett valami vírust azzal, hogy mindent a szájába szed. Egy ideig segített is, ma kapta a 6. napon, de már megint elkezdett taknyolni.

Sikerült nála is nagyon jó alvási rendszert kialakítani, beállítani. Igaz, hogy napközben csak egyszer alszik, ami szerintem egy 10 hónapos babánál kevés, de összességében 24 óra alatt eleget alszik a korához képest. Reggel általában ő ébreszt fél hét körül, amikor amúgy is ébredni szoktunk az ovi miatt, 11 körül elálmosodik, másfél-két órát alszik (amikor Peti itthon van, akkor 3-at is, így biztos azt hiszi, minden nap így megy...) Este fél 7 - 7 között megy fürödni, általában fél 8-kor már alszik is. Délben ringatnom kell, és énekelgetek neki, este pedig addig köröz a nagy ágyban, míg el nem alszik. Viszont éjjel van, hogy másfél órán keresztül fent van és mászkál az ágyban... Autózni viszont nem szeret. Míg Panni azonnal bealudt, amint elindult az autó, Peti másfél órás utazáskor képes az utolsó pár kilométerben bealudni, addig pedig nyöszörög, bőg, hisztizik.

Na de hogy a fejlődéséről is essen egy kevés szó... Ezeket írtam fel ebben a hónapban:

- két ujjal veszi fel a kisebb dolgokat a földről

- Bárány bárány bucc-kor lefejel

- kádban tapos - nagyon szeret fürödni, mostanában az a pár percem, amikor nyugton olvashatok vagy horgolhatok a kád mellett. Olvasgat, tanulmányozza a játékokat, ha lefektetem, akkor pedig tapos a kezeivel és a lábaival. Medencében is szeret fürödni, ő is imádja a vizet, mint Panni

- egy kézzel kapaszkodik a bútorban, sétálgat mellette, majd óvatosan leül, és játszik tovább 

- ha elfeledkezik magáról, a bútort elengedve már egyedül megáll jó ideig, játszik is közben

- tologatja az autókat maga előtt, szeret úgy is mászkálni, hogy valami van a kezében, és azt tologatja

- sokat beszél, magyaráz, prüszköl, a nyálával játszik a szájában. Onnan tudtam, hogy kint a harmadik foga, hogy elkezdett csikorgatni:(

- integet

- fekve táncol - amikor sétálni indulunk, muszáj bekapcsolnom valami zenés műsort, amíg felöltöztetem (általában Fíhát, azt nagyon szereti). Olyankor fekszik, és közben riszálja, fel-le emelgeti a seggét, nagyon muris

- maga előtt tolja Panni székét, és úgy sétálgat

Volt már pár mutogatásra utaló jel is, hamarosan itt van már annak is az ideje. Nagyon óvatos még, addig meg nem mozdul, míg nem fogjuk meg mindkét kezét, egy kézzel nem szeret járni. Lépcsőzni mostanában nem nagyon volt lehetősége, de amikor játszóházban voltunk, már felmászott egy gumijátékra. Majd most gyakorolhat a házban:) Ő nyugodtan eljátszogat a játékaival, de a legjobb játékok mégis azok, amivel épp Panni játszik. Megy is a harc néha, de gondolom ez így természetes:)

Segít dobozolni

Peti 9 hónapos

... avagy ugyanannyit töltött kint, mint bent. És már el sem tudom képzelni, hogy valamikor belefért a pocakomba, és már azt sem, hogy valamikor nélküle éltünk.

Ez egy kicsit nehezebb hónap volt mind a kicsinek, mind nekünk. Panni hazahozott egy kis ovis vírust, ő is itthon volt egy hétig, nagyon nehéz volt visszaszoknia az oviba. Kispetit jobban megviselte ez az egész, valószínűleg azért is, mert közben a fogai miatt is elég nyugtalan volt. Októbert nehezen nevezhetném az alvás hónapjának:) Éjjel rengetegszer felkelt, nagyon köhögött, sokszor tejet is hányt (egyébként pont mint a Panni, ha beteg... visszacsurog a váladék a torkára és fullad). Jó két hétig tartott ez az állapot, és miután hozzászoktunk újra az alváshoz, tegnap megint elkezdett köhögni... Ebben a hónapban már háromszor voltunk dokinál, csütörtökön megint megyünk ellenőrzésre, és valószínűleg bőrorvoshoz is el kell majd mennünk, mert elég csúnya kiütései vannak a könyökein és a hátán. Nagyon remélem, hogy nem ekcémás szegénykém. Ráadásul még 10 hónapos ellenőrzése is lesz, kiváncsi vagyok, mennyit nőtt már.

Na de elég a panaszkodásból, lássuk mi történt ebben a hónapban.

Az első után elég gyorsan kijött a második fogacska is, így már párosban harapja le az orromat csupa szeretetből. Még a felső 4 fognál van teljesen kifehéredve az ínye, de biztos vagyok benne, hogy ő is megtréfál majd minket, mint Panni, és az alsót növeszti ki előbb (az is látszik már).

Ügyesen mászik már, Pannival néha versenyt másznak, de Peti hamarabb feladja, mert általában valami érdekes az útjába kerül. Otthon gyakran hagy engem a nappali szőnyegén, ő pedig felfedezőútra indul, és a szemközti gyerekszobában táborozik le. Elég hamar megtanult felállni a bútorokban, most már mindig a nyomában kell lenni, mert lépten-nyomon felkapaszkodik valamiben. Főleg a ruhaszárítót szereti, én nem annyira... Egyszer sajnos azt is kipróbálta, meddig lehet elmászni a hálószobai ágyon, egy szép kis púp emlékeztetett a kalandjára pár napig.

Szereti, ha buborékokat fújunk, szereti a Fíha Tralalát (ha bekapcsolom neki, mielőtt megyünk valahova, úgy fel tudom öltöztetni pár réteg ruhába, hogy észre sem veszi), ha táncolunk neki, a szlovák altatódalt, és még mindig nagyon szereti, ha Panni bolondozik neki. Pannit néha inkább idegesíti, alig várja már, hogy lehessen vele valamit játszani, de azért vannak gyenge pillanatai, amikor megállunk az autóval, kikapcsolja az övét és odamászik hozzá, hogy "Jajjdecuki kisgyerek vagy te már":)

A pocakját is szereti, szinte mindent megeszik, amit főzök neki (továbbra is csak a házi kosztot, de azért az jó...). Ha épp nem beteg, akkor néha az éjszakát is átalussza, általában picivel korábban kel, mint mi szeretnénk, de épp csak egy picivel az óvodába készülődés előtt. De inkább egyszer még felkel éjjel egy kis tejcire. Ha szerencsénk van, pelusozás után elalszik, de sokszor volt ebben a hónapban, hogy egy-két órákat is tekergett és nyögdécselt és beszélgetett éjjel... Viszont rájöttem, hogy csak el kell ringatni, mert napközben sem lehet már csak úgy letenni és melléfeküdni, túl sok minden érdekli már. 

Imádom, ahogy szégyenlősködik, és ha valaki incselkedik vele, akkor belebújik a nyakamba. Egyébként pedig nagyon nyugodt, jó baba, egy rossz szavam sem lehet róla. Csak az az alvás:))

Már 8 hónaposak vagyunk

Peti tegnap 8 hónapos lett. Hihetetlen, milyen sokat fejlődött ebben a hónapban! Vajon lehet köze hozzá, hogy Panni már oviba jár, és többet tudok vele foglalkozni? Elhanyagoltam eddig? Biztos nem... Ez csak az anyukák folytonos bizonytalansága, de ez épp azt jelenti, hogy jól csináljuk a dolgunkat, mert az rosszabb lenne, ha nem érdekelne, vajon jól csináljuk-e...

Mitakarsz anyukám, szép vagyok, jó vagyok, kell ennél több?:)

Tehát a 8. hónap margójára. Peti jó nagy baba, két hete a tanácsadáson már 10,5 kiló volt, 74,5 centi. Most már tudom, miért csak az egy éves gyerekekre való rucikba fér bele:) Fogai száma 0,15, épp szerdán törte át végre az ínyét, nagyon szenvedett szegényke. Így is minden kis zörejre felébredt éjjel, most még a fogfájás is betett, szeptember nem épp arról szólt, hogy jól kialusszuk magunkat... Egyébként is rászokott a negyed 7-es ébredésre, bár az még mindig nem öt óra, ugyebár, inkább örüljünk:) Pannihoz így is keltünk volna fél 7-kor, akkor meg mit panaszkodjak. Napközben viszont szépen alszik egyszer 2-2,5 órát, és nagy ritkán még egy órácskát délután, de nem nagyon akaródzik neki. A hosszabb alvást is kihagyja napközben, ha épp hangosan emlegetem, hogy ma csak pihenni fogok:)

Szereti a pocakját, ez meglátszik a súlyán is:) Szép kis hurkás a gyerek. Egyébként hamarosan utoléri a Pannit, ha Panni továbbra sem lesz hajlandó megenni az ovis kosztot... De az egy másik bejegyzés meséje. Peti az üveges bébiételt nem nagyon eszi meg (meg is értem...), valamint a másnapi étel sem igazán jön be, így kénytelen vagyok szinte minden nap főzni valamit. Néha nagy fejtörést okoz a zöldségek kombinálása, főleg ha épp Tescoban jártam, nálunk nem igazán nagy a választék. Egyébként az édesebb kombinációkat szereti, de a zöldet is megeszi, semmi baja a brokkolival vagy a spenóttal szerencsére. 

Petit nem igazán hatotta meg a kúszás gondolata. Persze-persze, jó az, eljutni A-ból B-be, de minek, ha mászni is lehet? Amúgy is, szép kidolgozott kézizmai vannak. Vagy majd lesznek egyszer. Szóval ő a kúszás helyett inkább rákattant a mászás gyakorlására. Napról napra egyre hosszabb távokat tesz meg, egyre több lépést. Van, hogy szétcsúsznak a lábai, akkor verdes mint egy hátára borult bogárka, mert kúszni ugyebár eszébe sem jutna... Egyébként mászó pozícióból fel is tud ülni, fekvésből még nem, mert akkor erőből akar, mintha hasizomgyakorlatot végezne. A kiságyban már felhúzza magát álló helyzetbe, néha már az asztalnál és a kanapénál is gyakorlatozik. Térdein is meg tud ülni egy ideig.

Nagyon hamar elkezdett tapsolni is, még nagynéném tanítgatta a süti-sütivel, aztán úgy benne maradt. Persze tovább is fejlesztette, mert két-három taps után rácsap a térdeire, mert az úgy menő (és úgy látta a Miro Jaroš klippekben is:) Már interaktív a gyerkőc, ha valami tetszett neki, akkor tud noszogatni, hogy folytassam még, amit addig csináltam, szereti a visszhangját hallani a folyosón, és utánozni is. Egyébként meg egyfolytában mosolyog, nagyon jó baba.

Biztosan kifelejtettem valamit, de szerintem ez is hatalmas haladás volt egy hónapra. Várjuk a következő fejleményeket:)

Peti 7 hónapos

Rohan az idő-ö-ő-ö-őöő, elmúlik az őőősz, lálalalalááá. Fura érzés, mert Kispeti mintha mindig velünk lett volna, nehéz elképzelni az életet nélküle. Panni is annyira hozzászokott már, valamelyik nap el akartam cserélni őt a - fiktív - szomszéd kisfiúval, Benedekkel, és az volt a legfőbb gondja, hogy akkor nem Peti lesz a testvére...

Itt épp az Eragont olvassa Panni Petinek - "az a címe, hogy A kis sárkány kalandjai":)

Kispeti jó nagy baba, már simán hordja a 9-12 hónapos ruhákat. Nem tudom a méreteit, mert már másfél hónapja nem voltunk dokinál, legközelebb 16-án megyünk csak, de szerintem 10 kiló fölött járhat már. Egy-egy nehezebb nap után este már alig érzem a bal kezemet. Kenguruban hordani meg kész mazochizmus, tegnap fél órát volt rajtam, de azóta is izomlázam van, és fáradt voltam egész testemben. Bár lehet, hogy csak a kondícióm hiányzik...

Mindjárt a hónap elején Peti baba rájött, hogy a fürdés csudaklassz móka is lehet. Persze eddig sem volt problémánk a fürdetéssel, de most, hogy már ül, élvezi is. Főleg az elején, amikor még Panni is hajlandó volt vele fürödni... Jókat mókáztak együtt. Panni csúszdázott neki a kádban, bolondozott, Peti meg csak kacagott és kacagott. Na és a fröcskölés is szuper tevékenység, az sem baj, ha minden harmadik csapkodás után orrunk-szemünk telemegy vízzel.

A  csapkodás máskor is jó móka, evés közben lelkesen üti az etetőszéket egy főzőkanállal, és közben engem figyel, vajon mit szólok hozzá. Kis huncut a gyerek, folyamatosan figyel engem, ha épp valami rosszat csinál, pl. szép lassan tépi le magáról az előkét, de közben erősen tartja a szemkontaktust, nehogy észrevegyem, min is ügyködik a háttérben.

Mostanában szereti hallatni a hangját. Van, hogy minket utánoz, visszafelel a saját kis nyelvén, néha pedig csak úgy csapkod a kezeivel, miközben hangosan kántál valamit. Épp, mint egy transzba esett meditáló szerzetes... A hangoskodás vége általában, ha a kezemen van, az, hogy erősen megmarkolja mindkét fülemet, és próbálja leharapni az orromat. Ugyanúgy altatja magát, mint Panni kicsi korában, addig nyöszörög, míg be nem alszik.

Ja igen, bár volt egy elég nehéz hetünk alvás ügyben, konkrétan hörgött, szörcsögött, nyugtalankodott éjjelente a takony miatt, még mindig nincs egy foga sem. Pedig szerintem már két hónapja a kanyarban vannak:) Ma mintha láttam volna már az egyik alsó fog pici csücskét, de az is lehet, hogy csak a kukorica-répa-alma-husi kombó egyik nem teljesen lemixelt darabkája volt...

Mi is volt még... pár napja nekiállt előre is kúszni, de így is gyakoribb még az az eset, amikor a szekrény melletti 30 centis lyukba bearaszolva találom, pedig a szoba közepére raktam eredetileg. Körbe viszont úgy pörög, mint egy tornádó, még nehezített terepen is, amikor az ágyon hentereg. Felülni még nem tud, mindig erőből, egy jó kis hasizomgyakorlattal akarja megoldani az ügyet. Bár az is lehet, hogy ezzel csak azt akarja megmutatni, na erre lenne szükséged anyukám... Ülve viszont már szépen eljátszik, de nem igazán lehet úgy hagyni, mert tegnap is pl. jól beütötte a fejét, amikor ültében sikerült lehalásznia magáról a zoknit. Panni nagyon félti őt az esésektől, amikor ki kell mennem, és megmondom neki, hogy vigyázzon Petire, leül a háta mögé és átkarolja a derekát.

Sok negatívumot lehet olvasni a pókról, alias bébikompról, nekem mégis az a véleményem, hogy minket is beleraktak, mégsem lett semmi bajunk tőle. Panni is eltöltött benne egy kis időt, persze mindig csak pár percet, amikor épp dolgom volt, és nála aktívabb, mozgékonyabb gyerekkel még nem találkoztam. Peti is elvan benne szépen, élvezi, hogy oda furikázik vele, ahova akar, a mosás is felér egy mozizással a pókból nézve. A régi időkben minden valahogy más, könnyebb volt (nem anyu, még mindig nem akarom vele megkóstoltatni a csibepörköltet nokedlival...).

ApjukPeti szerint a hatodik hónapot kicsit túlidealizáltam, még a képeken is mindenhol nevet a kicsi. Naná, hisz azok a legjobb képek:) Persze vannak rosszabb napok, amikor semmi sem akar sikerülni, úgy érzem, visszafelé haladok, de rájöttem, hogy ez csak tőlem függ. Amikor úgy indulok a napnak, hogy mindegy mi lesz, csak legyen valami ebéd és nagyjából rend, akkor minden jól sikerül. Olyankor mindkét gyerekkel türelmesebb vagyok, jobb mindhármunk kedve, eleget játszunk, tele a hasunk, nyugi van. Igyekszem minden nap így kelni, de persze nem mindig sikerül. Hát ez van mostanában nálunk.

A 6. hónap

Peti baba immár fél éves nagyfiú! Vajon mikor mehetett el mellettem így az idő? Újra és újra eszembe jutnak Gretchen Rubin szavai a Boldogságtervből: "Vánszorog a nap, de rohannak az évek". Ez így teljesen igaz ránk is, néha alig várom már, hogy este legyen, azt viszont el sem hiszem, hogy már eltelt fél év...

Kispeti eddig is nagy baba volt, ebben a hónapban viszont mintha még nagyobbat nőtt volna. Két hete az ellenőrzésen már 8680 gramm és 69,5 centi volt (Panni fél évesen alig 6,5 kg körül volt). Már jó ideje a 6-9 hónaposoknak való rucikat hordjuk. Ennivaló kis gömböc combjai és kezei vannak. Nem mellesleg ő is szereti ezeket enni:) Pár hete ugyanis ő is rájött arra, hogy a lábujjak egész finomak, és a keze is jól helyettesíti a dudit. Fogacskák még nem bújtak elő, de az alsó két fog felett az ínye már eléggé ki van fehéredve. 

Ami a mozgásfejlődést illeti, az utolsó napokban megtanult ülni. Szépen tartja már magát, ilyenkor jókat visongat, valószínűleg tetszik neki ez az új perspektíva. Szereti így a lógó játékait ütögetni, csörgőzni, de leginkább csak figyeli, mi történik körülötte. A babakocsi kád részét is le kellett már cserélni sportkocsira, mert a kádba már alig fért bele. Most már séta közben is üldögél és figyeli a természetet, embereket, autókat. Egyedül még nem ül fel, de már nagyon próbálkozik.

Kúszni továbbra is hátrafelé szokott, és sokat pörög a saját tengelye körül is, végignézve és -nyálazva az összes játékot, amit kirakunk neki. Sokszor emelgeti már a popsiját, de akkor is csak hátrafelé halad.

Pannit imádja. Ha csak ránéz, már akkor is elkezd röhögni, hát még amikor Panni belefog a bolondozásba és ugrándozásba előtte. Lényegében bármit csinálhat vele, Petinek az tetszik. Panni minden nap megkérdezi, mikor nő már meg a Kispeti, mert már játszani akar vele:) De addig is eteti, pelenkázni segít, megmutatja naponta többször is, hogy kell mászni, és hogyan kell játszani a játékokkal. Sokat mesél neki, néha "olvas" is a könyveiből.

Egy hónapja már a hozzátáplálást is megkezdtük. A cékla nem nagyon jött be neki, de azon kívül szinte mindenevő. Utoljára párolt almát kapott egy kis keksszel, azt Pannival együtt lapátolták be, egyszer az egyiknek kellett adnom, másodszor a másiknak. Nagyon ízlett mindkettejüknek. Hamarosan már a húst és a tojássárgáját is bevezetem.

Az alvása, illetve a reggeli kelés egy picit javult ebben a hónapban, 5-kor már csak elvétve kel, inkább fél 7-7 körül. Ma fél hatkor akart, de nekem a tegnapi Panni altatásban lemerültek az elemeim, nem bírtam hozzá felkelni. Úgy egy órácskát szenvedtünk együtt, aztán végül majdnem fél 9-ig húztuk:)

Ahogy Panni 7. hónapját visszaolvastam, elég sok minden vár ránk a következő hónapban. Unatkozni nem fogunk, az biztos:)

Peti 5 hónapos

 

Úgy néz ki, az ötödik hónap már csak ilyen lassú, eseménytelen, mert ahogy átolvastam Panni összefoglalóját, nála sem történt igazán nagy fejlődés ebben a hónapban. Ami persze csak a látszat, mert biztosan sok mindenben fejlődött, csak én, aki (majdnem) mindig mellette voltam, nem vettem észre.

Törpénk nem igazán szeret feküdni, jobban kedveli, ha kézből leselkedhet, ami nem igazán könnyíti meg az életemet, már csak azért sem, mert két hete már majdnem 8 kg volt. Még a negyedik hónap végén átfordult hátáról a hasára, ezt sokat gyakorolja, de visszafelé még nem sikerült neki. Ha megfogjuk a kezeit, mindig felhúzza magát, és a napokban egyre inkább próbál felülni is a könyökeire támaszkodva. Hason pedig ügyesen tolat, úgy néz ki, mi a mászást visszafelé abszolváljuk majd:) Kezeit is egyre ügyesebben használja, nyúl a játékokért, átteszi őket egyik kezéből a másikba, utána pedig a szájába.

A hónap végére már nagyon érdeklődött az ételeink iránt, úgyhogy megkezdtük a hozzátáplálást is. Próbáltuk már a répát, krumplit, almát és banánt. Legjobban a banán ízlik neki, bár eléggé nehezen kakil utána. Panni az etetésből is kiveszi a részét, képes türelmesen belapátolni neki az egész tányér pürét. Igaz, hogy Peti közben nyelni is alig bír, olyan tempóban kanalaz a Panni, de jó móka mindkettőjüknek.

Egész szépen összeszoktunk már az első hónapokban, most viszont Panninál megint változott valami. Másfél hete elhagyta a dudiját éjjelre is, azóta valahogy éberebben alszik. Már több mint egy éve a saját szobájában alszik, de minden éjjel átjött közénk a nagy ágyba. Viszont mostanában egyfolytában felébresztették egymást. Peti arra kelt, hogy Panni sírdogálva átjött a szobába, Panni aztán arra kelt fel, hogy Peti ébredt enni (és ha az én pasijaim éhesek, azt rendesen az ember tudtára tudják adni...), és Panni annyira sírt, hogy persze Peti is elkezdett bőgni. A hajnali ébredésekkel együtt ez nagyon kimerítő volt, muszáj volt valamit tenni. Pár napja elkezdtük azt, hogy ha Panni felébred éjjel, Peti átmegy hozzá visszaaltatni, és jó esetben alszik egész reggelig. A kicsit így akár közénk is tudom tenni, ha felébred, és nehezen alszik vissza. És láss csodát, az utóbbi időben ő is legalább fél nyolcig alszik:) 

Peti 4 hónapos...

... és egy napos - írta ma nekem apjukPeti, mintegy jelezve, hogy elmaradtam a havi beszámolóról. Hát igen, mostanában nehéz volt géphez ülnöm, egész májust átbetegeskedtük. Szerencsére a kicsi nem kapott el semmit.

Lagziztunk

Májusban az alvásban történt egy kis változás, ugyanis pár hete 5.50-kor kipattannak a szemei, és nem akar visszaaludni. Este továbbra is 8 körül alszik el, éjjel egyszer ébred, aztán 6-kor ki az ágyból... Persze aztán még fél 8 körül bealszik, de akkor már Panni ébred, így általában korán indul a napunk. Eddig meglepően jól bírom, egy-két alkalommal azért eléggé hisztisen kelek, főleg, ha Peti is, Panni is külön időpontokban ébred éjjel pótvacsizni, ilyenkor olyan érzésem van, mintha egész éjjel fönt lettem volna... Napközben már alakul a napirend, bár ez sok mindentől függ, kimegyünk-e délelőtt is játszóterezni, vagy sem. Néha alszik kétszer 1,5-2 órát. Ha nem megyünk ki délelőtt, akkor itthon csak fél órácskát alszik, de ebéd után a balkonon vagy a játszótéren akár 3 órán keresztül is húzza a lóbőrt.

Már csak egy hónap, és megkezdjük a hozzátáplálást. Bár plusz egy gondolkodnivalóm lesz, mit is főzzek aznap, valamiért mégis várom ezt az időszakot. Panni is örül már, gondolom nagy segítségem lesz a püré elkészítésében és az etetésben. Egyelőre tápszeren vagyunk, tejem már alig van. Reggel és este fejem még, de szinte már egy adagra sem elég. Valószínűleg a napokban már végleg eltehetem a "fejőgépet". Ennek azért egy picit örülök, ma volt az első nap, hogy rendes melltartóban lehettem, és már éjjelre sem kell sportmelltartó. Peti szépen növekedik, jó kis húsos, harapnivaló combjai, kezei vannak. Imádom a duci kis kezeit nézegetni, örülök a rövidujjús időnek:) Csak három hét múlva megyünk ellenőrzésre, nem is mértem mostanában a kicsit, de feltételezem, hogy 7,5-8 kiló körül járhat már. Hosszú is, sokszor már a 6-9 hónapos rucikba kell öltöztetnem.

Pár nappal korábban, mint annak idején Panni, egyszercsak átfordult a hasára. Nem mondanám, hogy nyakra-főre próbálgatja a tudományát, mert eléggé nyugis gyerek, inkább játszik valamilyen ronggyal vagy előkével, esetleg zenélő bigyóval - vagy épp csak kézen szeretne lenni. De tudja, és kész. Azért már mindenkinek megmutatta, legyenek megnyugodva. Egyébként ha már hason van és épp nem igazán tetszik neki ez a póz, szinte már mászni kezd, annyira tolja magát előre. Hogy is van ez? Először mászni tanulnak meg, vagy ülni? Már nem is emlékszem... Az ölünkben nagyon szépen ül már, egyenesen tartja magát, nézelődik, figyel, incselkedik. Két lábon állva is szépen tartja magát.

Azért még kicsit darabos a mozgása, már ami a játékért nyúlást és fogást illeti. A kezét amúgy is inkább szájbatömésre használja. Gyanúsak már nagyon azok a kis téglalapocskák alul a szájában, a sok nyál, és pár nyűgösebb nappal, vagy altatás. Vettem is ma az ínyére hűsítő gélt, hátha tényleg jönnek a fogai. Húsba markolni, hajat tépni, csípni viszont igazán tud a kis mancsaival. Már emelgeti a lábait, megfogja a térdénél, de még nem gyömöszölte be a lábujjait a szájába. Lábemelgetéssel viszont szépen fel tudja húzni a takarót vagy a pokrócot egészen az arcáig, ami sokszor egész jó altatónak bizonyul. 

Szombaton névadóval és egy kis bulival ünnepeltük a 4 hónapos nagyfiunkat. Eljöttek a keresztszülők, nagyszülők és dédi is, és a dévényújfalui városházán egy rövidke ünnepi beszéd után Peti is bekerült a Nagy Könyvbe, amit még Panni is aláírt a saját kis P betűjével (van, aki x-et ír, ő már P-t:)

 

Valahogy úgy érzem, ez után az átfordulás után már nem lesz megállás, de azért igyekszem majd a nagy iramban nem megfeledkezni a hónapösszefoglalókról sem.