Sárváron jártunk

Augusztus utolsó hosszú hétvégéjén (itt Szlovákiában 29-e állami ünnep) Sárváron jártunk Peti szüleivel és a gyerkőcökkel. Mi a megérkezés pillanatáig abban voltunk, hogy csak 3 napra megyünk, a panzió tulajdonosnénije homályosított fel minket, hogy 4 napig foglaltuk le a szállást. Peti anyukája intézte a panziót, talán ha megnéztük volna előtte a foglalós papírt... Sebaj, tápszer volt, gyerekek ruhatára egy hónapig is kibírta volna, boldogan fogadtuk a plusz egy napot.

Nagyjából minden évben egy hosszú hétvégét Peti szüleivel nyaralunk. Ebben az évben olyan "nyaralásra" akartunk menni, ahol Panni igazán kibolondozhatja magát, hisz szeptemberben kezdődött számára az igazi "munka". Még év elején találtam egy linket Magyarország 12 legjobb családi fürdőjéről, a képek és a távolság alapján legjobban Sárvár tetszett meg (bár a kép, mint kiderült, az ottani öt csillagos szálloda wellneszéről volt).

Pénteken kb 2-2,5 óra alatt voltunk Sárváron. Kispeti szinte az egész utat átaludta. Peti anyukája egy nagyon szuper panziót talált nekünk, egy szépen felújított családi házat. Hatalmas szobái voltak ízlésesen berendezve, a garázsban pedig volt egy pingpongasztal, darts, és rengeteg "jármű" Panninak. Aznap ebéd után körbejártuk a várost, megnéztük a várat is kívülről, sétáltunk egy jót. Délután pedig elmentünk az első fürdőzésre. Gyerekeknek két medence is volt, az egyik kisebbeknek, a másik picit nagyobbaknak. Panni mindkettőt nagyon élvezte:) Kispeti számára kicsit hidegebb volt a víz, de miután bevittük a nagy melegvizű medencébe, ő is elkezdte élvezni a dolgot, csak úgy kalimpált a kis lábaival a vízben.

Szombaton délelőtt újra elsétáltunk a várba, Peti anyukájával és Pannival megnéztünk egy kiállítást a Nádasdy huszárokról, délután pedig Szombathelyre vettük az irányt, ahol épp tartott a Savaria történelmi karnevál. Jó kis vásári hangulat várt minket, egészen addig a pillanatig élvezte  Panni is, míg a törökök ránk nem ijesztettek, mert épp minket néztek ki maguknak ellenségnek. 

Vasárnap elmentünk egy "kis" sétára. Nem messze a panziótól húzódik a sárvári Kirándulóerdő, de megmondom őszintén, nem nyerte el a tetszésünket, így tovább sétáltunk (egyesek motoroztak, kettesek seggét a babakocsiban tolták) a tikkasztó hőségben (ez Panni kedvenc kifejezése) a fürdő felé. A fürdő mellett van a Csónakázó tó, ami több összekötött tóból áll, helyes kis hidakkal, hattyúval, kacsákkal, és mindennel, ami egy csónakázó tóhoz kell. Itt is sikerült kicsit kilépnem a komfortzónámból, ugyanis rászedtek egy kis vizibiciklizésre... A felétől már élveztem is:) 

Délután még elmentünk egyet csobbanni, majd másnap összepakoltunk, és hazafelé vettük az irányt. Megálltunk még Pápán, hogy egy kicsit körbenézzünk a városban - sajnos a kastély hétfőként épp zárva van, de megcsodáltunk kívülről egy templomot - érdekes volt, hogy a templom mellett a téren játszótér volt -, megebédeltünk, majd elváltak útjaink Peti szüleitől. Jó kis kirándulás volt:)