Lomtalanítás - 1. rész

Végre sikerült összeszednem a bátorságomat, és megmutatni pár képet, hogyan is lomtalanítottam az utóbbi időben. Nagyon-nagyon hosszú még a lista, alig húzhatok ki pár dolgot, de már ez is boldogsággal tölt el, hogy pár nehéz dolgon túl vagyok. A lista itt található, a kihúzott dolgokon már szerencsésen átestem, a vastagon szedett pedig már folyamatban van. Így utánanézve sok mindenbe belevágtam már a fejszémet. A legnehezebb az egészben az az elhatározás, hogy a kicsi alvásidejében a főzés után nem magammal fogok foglalkozni, hanem nekiállok a szelektálásnak. De gondolom más is így van vele. Az viszont segít, ha arra gondolok, hogy a házban erre már nem lesz szükségem.

4. Orvosságok

Néhány lomtalanított "áldozatcsoport" kilétét az élet hozza. Mint pl. az orvosságokét is. Két hete a dokinál jártunk Kispetivel az aktuális tanácsadáson, és ha már arra jártunk, gondoltam beviszem a lejárt gyógyszereket is, ne álljanak a szekrényben egy táskában. A lakás összes pontjáról összeszedtem a fellelhető orvosságokat. Gyakorlatilag csak a wcben és a gyerekszobában nem találtam semmit... 2-3 dobozban és néhány polcon találtam meg őket. Ez végülis a KonMari lényege, összeszedni az azonos kategóriájú dolgokat, szelektálni, majd helyet találni a maradéknak. Készítettem egy utazós orvosságos táskát, amiben helyet kapott kétféle fájdalomcsillapító a gyerekeknek (Kispetinek kúp, Panninak szirup), mindkettőjüknek orrcsöppök, Fenistil gél csípésekre, Kispetinek gél az ínyére, a komplex vitaminom és fájdalomcsillapító nekem. Ha egész hétre megyünk Lévára vagy az anyuhoz, egyszerűen csak kapom a kis táskát, és a legfontosabb gyógyszerek megvannak. A lejárt gyógyszereket megszabadítottam a dobozuktól, használati utasításoktól, és visszavittem őket a gyógyszertárba. Maradt egy rendezett doboz gyógyszer (szinte csak gombára és hasmenésre, hányásra...), egy dobozka kötszer és ragasztó, valamint az utazós táska.

Amit visszavittem a patikába, és a dobozok

5. Kispeti ruhái

Ehhez nem sok hozzáfűznivalóm van. Azért álltam gyorsan neki, mert épp mentünk anyuhoz (a padlásán vannak a kisrucik), már rég voltunk, és legközelebb csak 3 hét múlva megyünk, gyorsan felpakoltam hát a padlásravalót (az már egy másik dolog, hogy mindent bátyám szobájában hagytunk...) Költözéskor ha maradna nagyobb dobozunk, szeretném majd méret szerint összepakolni a rucikat, mert így nagyon rendezetlennek tűnik az egész, hogy megjelöletlen kis dobozkákban vannak a ruhák. Hazakerült egy doboz kinőtt ruci, valamint barátnőmnek is bepakoltam már egy doboznyit a kölcsönkapott ruhákból. Arra is jó volt a szelektálás, hogy most legalább tudom, mit kell még vennem őszre a kicsinek.

7. Horgoló- és kötőfonalak

Ettől a kategóriától nagyon féltem, egyszerűen ragaszkodom a fonalaimhoz, ki tudja, mire lesznek még jók. De rá kellett jönnöm, hogy csak kétféle fonalat használok a projektjeimhez, a Jeans-t és a Himalaya Dolphin Babyt. Miután összeszedtem a sok-sok fonalat a hálószobából és a nappaliból, az beterítette a fél nappalit... Az is jó ebben a KonMarizásban, hogy ha már egyszer egy helyre gyűjtöttük a sok holmit, muszáj vele valamit kezdeni, nem maradhat a nappali közepén... Egy nagy zsák fonalat sajnos kidobtam, mert szúrósak, csúnyák, készült valami belőle, amit már nem lehet lefejteni, teljesen összegabalyodott, stb. 3 táskával anyuhoz vittem, ott már úgyis tornyosulnak a fonalak, valami majdcsak lesz velük (egyébként szeretnék velük valamit kezdeni, de az még a jövő zenéje). Itthon csak az említett két fajta fonal maradt, az egyik Kispeti komódjának egy egész fiókját elfoglalja, a másik ikeás tárolóban van a polcos szekrényen. Egy táska fonal pedig bazárba kerül majd, ha lesz rá időm.

Jó, hogy senki sem volt itthon:)

Jeans, amiből a játékokat horgolom

Himalaya Dolphin Baby őszi sapiknak

10. Panni ceruzái, tollai és kisasztala

Panni mostanában szinte csak kifestőzik. Persze minden új kifestőhöz új ceruzákat kell venni, lehetőleg 24 darabosat, rokonoktól is sok kreatív dolgot kap. Ezeket Pannival együtt néztük át. Külön válogattuk a ceruzákat, filctollakat és zsírkrétákat. A ceruzákat kihegyeztük, a nem fogó filctollakat kidobtuk, az asztalt szépen letakarítottuk, a kifestők és írószerek külön polcot kaptak, így már van hely alkotni.

Így nézett ki előtte Panni asztala

Most már van hely az alkotásra:)

Pluszban ma tartottam egy rögtönzött facebookos lomtalanítást is. Kiléptem két bolhapiacos csoportból, mert egyrészt a kutya se vitte el azt a két-három holmit, amit felraktam két hónapja (frissíteni pedig nem szabad a bejegyzést), másrészt tele volt a facebookos hírfolyamom eladással, amik amúgy sem érdekeltek. Azt a két percet, amit facen töltök alkalomadtán, nem autókat nézve akarom tölteni. Rejtettem egy ismerősöm bejegyzéseit is. Mivel ő kamionos, könnyen behatárolható szókincse van, ami nekem nagyon de nagyon nem tetszik, és úgy döntöttem, nem vagyok rá kiváncsi többet. Az ilyen embereket is ki kell szelektálni, konmarizni az életünkből, akik negatív energiát sugároznak csak felénk.

Már csak 31 tétel van a listámon:)