Mi is az a VKP? - A VKP egy kéthetente jelentkező kihívás, amit Szilvi, a Pillecukor blog írója keltett életre. Ebben a kihívásban több blogger egyidőben fogalmazza meg véleményét ugyanarról a témáról.
A mai témát a hónap bloggere, Hanna, a Szelencetitkok blog írója ötlötte ki, blogját itt érhetitek el. Már a profilleírása is szimpatikus, olvassátok csak:
Csacskaságok, apró boldogságbuborékok, gurgulázó nevetés, a lelkem mélyéről jövő álmok, vágyak, mosolyok, parányi szeretetmorzsák, összeroppantó ölelések, hálalista.
Tehát a mai téma a függőség... Sokáig magamnak sem tudtam bevallani, hogy függő vagyok. Nem, nem kell semmi rossz dologra gondolni, talán még a környezetemnek sem ártok vele, mert úgy érzem, mostanában sikerül felülkerekedni magamon:) Nem is inkább függőség, hanem gyűjtögetés, hörcsögölés az én problémám.
Fogalmam sincs, mivel kezdődött az egész. Az a legfőbb bajom szerintem, hogy mindent birtokolni, és mindent tudni akarok. Aztán a sok információ, papírhalom között elveszik az értelem. Talán az angol- és német nyelvleckékkel kezdődött az egész. A nyelvek valahogy mindig érdekeltek, könnyen is tanultam középiskolában, és ment is elég jól a német, angol (szlovákról még máig nem tudnék így nyilatkozni...). Aztán egyre több és több leckét, tudnivalót, cikket nyomtattam ki magamnak, vettem jópár nyelvkönyvet is. Most van kb. 3 polcnyi anyagom fele német, fele angol arányban, valamint naponta jönnek az angol leckék Nóritól, és jól tudom, hogy ha végre belevágnám a fejszémet, akkor egész komoly nyelvvizsgát tehetnék le mindkét nyelvből...
Aztán jött a keresztszemezés. Persze az összes mintát le kellett mentenem, ami csak szembe jött velem, pedig tudtam, hogy az életben nem fogom kihímezni azt, ami nem tetszik, az összes tetszőt pedig pláne nem. De kellettek.
Valahogy aztán becsusszantak az életembe az újságok. Havi szinten 5-6 fajta magazint vettem, volt ami hetente jött ki (pl. a Nők lapja, na erről az újságról még ma sem tudok lemondani, mert nagyon jó, értelmes cikkek vannak benne, de legalább már nem vásárlom őket, hanem néha elhozok egyet-kettőt anyóskámtól). Ha összeraknám az egész kupac újságot, amit eddig felhalmoztam, szerintem 3-4 méter magasságú is lehet. Mert kidobni nincs szivem őket, míg át nem lapoztam, olvastam mind, viszont havonta ha egy újságot van időm átböngészni, már akkor örülök, mint majom a farkának. Nyár óta sikerül féken tartanom ezt a függőségemet, tényleg egy darab újságot nem vettem július óta. Persze sokszor az újságos állvány felé húz a szívem, átlapozgatom őket, szagolgatom, de azóta talán egy újságot vettem, és azt is Panninak. Tegnap sikerült kiszelektálnom 11 centinyi újságkupacot - egy házkatalógust, mivel már építkezni tuti nem fogunk, a többi pedig Peti autós újságjai voltak:) Azért javulófélben vagyok...
Most a legújabb mániám a horgolás. Persze megint gyűjtök minden mintát, leírást, tutorialt, segítséget, stb... De ez most igazán foglalkoztat, és szeretném, ha a "termékeim" a lehető legprecízebbek legyenek, úgyhogy tanulok...
Gyűjtögetem még a linkeket is... Ó igen, a telefonomban vagy 200 link van most elmentve, amit majd egyszer szeretnék végigböngészni (mert egyébként nagyon érdekelnek engem azok a dolgok), és közben elveszik az a 3-4 link közöttük, amiket minden nap elolvasok. A számítógépemen ugyanígy... De ott már legalább kategóriánként nyitottam új foldereket a linkeknek. Egyébként a gépem munkalapjára sem tudnék több ikont kirakni (még jó, hogy csak kis gépem van...).
Van még valaki, aki ilyen adatfüggő?
Sziasztok, Kriszti voltam, függő...
A többiek függőségeit itt nézhetitek meg:
1 comments:
Szia!
Köszönöm szépen, hogy megírtad a bejegyzést! Nagyon jó, és érdekes volt olvasni. Nem is gondoltam volna, hogy létezhet adatfüggőség, de a bejegyzésedet olvasva, teljesen reális és jogos a dolog.
Zverejnenie komentára