Zobrazujú sa príspevky s označením Kötés. Zobraziť všetky príspevky
Zobrazujú sa príspevky s označením Kötés. Zobraziť všetky príspevky

Sál - magamnak

Tavaly karácsony előtt próbáltam ki ezt a fajta fonalat először (Schachenmayr Argentina), akkor anyóskámnak készítettem belőle egy sálat 100 g fonalból. Még tavaly az év folyamán lehetett kapni a Lidl-ben is ilyen fonalat, több fajta színben, 200 grammos kiszerelésben. Vettem is egy lilás és egy kékes-zöldes fonalat, hogy majd kötök magamnak egy-két menő sálat. Nemrég volt újra a Lidlben, akkor vettem még egy kéket belőle, mert az tetszett a legjobban. Ideje volt tehát, hogy az egyikből sál is legyen. Kapóra jött Mindenszentek, a szövetkabátom úgyis eléggé mély kivágású, és a ködös, szürke, hideg időben jól esett, hogy valami melegítette a nyakamat. Most tovább készült, talán egy hétig, de minden este csak egy keveset foglalkoztam vele. Elég hosszú lett a sál, lehet majd jobbra-balra tekergetni. Természetesen Panni is felpróbálta, már az első naptól kezdve rájárt, hogy mikor lesz már kész... Nehéz mostanában normális képet csinálni róla, vagy egyfolytában mozgásban van, vagy még le sem nyomom a gombot, már rohan megnézni, mit fényképeztem, vagy pedig vicsorog, ha megkérem, hogy mosolyogjon...



Itt megosztottam egy videót arról, milyen módon lehet ezzel a fonallal dolgozni.

Tudom, nem ez a legkreatívabb, legszebb alkotás, de nagyon sok ötletem van mostanában, és próbálom összerakni magamban, merre is szeretnék haladni a kreatív világban, de addig is, mire ezt pontosítom magamban, igyekszem befejezni az összes megkezdett munkámat. Ezen a héten anyunál "pihenünk" Pannival, elhoztam a madárkákat, a 6-ból már csak 4 kontúrja hiányzik. Remélem sikerül befejeznem a héten, így egy újabb tételt kipipálhatnék a hosszú "folyamatban" listámról, és minél hamarabb nekikezdhetnék annak, amit igazán szeretnék csinálni...

"Pihepuha" sál

Nemrég apu nagynénjétől egy halom kötőfonalat kaptunk. A legtöbb csak egy-egy gombolyag, viszont vannak olyan csodaszép fonalak is, amiből nagyobb projektek készülhetnek. A kisebb gombolyagokkal is van tervem. Amikor átnéztük a fonalakat, Panni rögtön kiszúrta magának ezt a szőrös lila pamutot, amiből két kis gombóc is volt. Az egyikből már el volt kezdve egy vékonyka sál. Nagyon megtetszett neki, rögtön a nyakához emelte. Úgy gondoltam, ha ennyire tetszik neki, akár lehetne is belőle egy sál, hisz úgyis csak egy vékonyka van neki tavalyról. Meg amúgy is... Fiatalabb korobban azt gondoltam, ha nekem gyerekem lesz, egy csomó mindent fogok neki készíteni, eddig viszont csak egy Mikulássapi készült (ami ugyanilyen szőrös fonallal lett kötve). 

Kalandos volt a sál sorsa, mert ha véletlenül leejtettem egy szemet, azt már lehetetlen volt visszaszedni, így többször kellett újra kezdenem. A vége felé pedig Panni húzta ki a kötőtűt:) Ekkor szerencsére nagyon óvatosan sikerült felszednem a szemeket a kötőtűre, sőt, egyel többet találtam:) A mostani kreatív kedden sikerült is befejeznem. A kisasszony nagyon szereti, minden nap felveszi pár órára (remélem, télig nem nyúlik ki teljesen...). Már a babájának is rendelt egy ilyet.

Kicsit nehéz őt fotózni, mert mindig mozgásban van, de legalább ezen a képen látszik, milyen szőrös a fonal:)



Az egyetlen sk karácsonyi ajándék

Ebben az évben elég hamar megvoltak a karácsonyi ajándékok. Egyetlen sk ajándékot terveztem, egy sálat az anyóskámnak. Ezek a sálak már nagyon rég megtetszettek, először a keresztanyumon láttam, majd az egyik barátnőmön volt ilyen zöldeskék színben. Az nagyon megtetszett, elhatároztam, hogy nekem is kell ilyen. Meg is örültem, hogy Léván a kézimunkaboltban találtam egy darab gombócot fehér színben. Állítólag ez az egy gombóc elég egy egész sál elkészítéséhez. Ez még valamikor áprilisban történt, és egész decemberig vártam, hogy legyen belőle valami. December elején voltak a Lidl-ben ugyanilyen fonalak, csak több színben. Akkor döntöttem el, hogy karácsonyra minden csajszinak csinálok egyet, de végül csak az anyóskámnak készítettem. Egyébként csak azért halasztottam a kötést, mert a fonalhoz adott leírás elég komplikáltnak tűnt. Aztán egész egyszerűen beírtam youtube-n a fonal nevét (Schachenmayr Argentina), és egy csomó videót találtam. Nekem ez a videó jött be a legjobban, ebből tanultam meg, hogy kell bánni a fonallal (és innen is az a módszer, ami kb. 4.40 percnél látható):


Szóval csütörtökön megkötöttem a sálat 12 szem felszedésével, pénteken reggel pedig lefejtettem az egészet, mivel nagyon rövidnek találtam a sálat:( Este aztán újra nekiálltam, és kb. 5 órás kötögetés után 10 szemből sikerült befejeznem az ajándékot. Másnap már csomagoltam is. Egyébként így sem lett sokkal hosszabb a sál... Legközelebb mindenképpen 200 g-ból csinálom, nem 100-ból. Remélem, tetszeni fog a végeredmény holnap:) (rettentő tokám van...)


Mikulás sapka #2

Csak elkészültem vele:) A sapesz már kész volt aznap, amikor az előző bejegyzést írtam, csak sajnos másnap én voltam rosszul, harmadnap pedig Panni nem akart aludni, így este nem tudtam összevarrni. Pompont meg már olyan rég készítettem, hogy nem is tudtam, hogyan kell. Tegnap aztán feltekertem a pamutot a két rajzlapból kivágott körre, ma pedig szétvágtam és felillesztettem a sapka csúcsára. Sajnos addig-addig logikáztam, míg a pompom végülis kicsi lett, nem pedig olyan nagy, mint én szerettem volna, de így is megfelel. Panni meg egyszerűen imádja (bár mindig leveszi a fejéről megcsodálni).





Azóta egy laza mozdulattal szétesett a pompom, újat kell csinálnom, de már sima fehér fonalból készítem, nem ebből a szőrösből. Bár nincs nagy kedvem hozzá, de holnapra el kell készülnie...

Végülis rájöttem, hol rontottam el, és hogy a jövőben tudjam, hogy kell pompomot készíteni, belinkelem a videót:


Mikulás sapka #1

Mielőtt Panni megszületett, elterveztem, hogy egy csomó mindent fogok neki készíteni. Természetesen ebből semmi sem lett, és nem az időt veszem kifogásnak, hanem a lustaságot... December 5-én Petiéknél céges mikulásbuli lesz, ebből az alkalomból gondoltam, hogy kötök Panninak egy mikulás sapkát. Keresgéltem az interneten, jobbnál jobb sapkákat találtam, de nálam ez a lógós, szőrös bojtos sapi jött be legjobban. Haladós minta, egyszerű, itt-ott elvettem belőle pár sort, mert elég vastag a piros fonalam, meg nem is akartam 7 centis fehér szegélyt rá. A sapi fehér alsó szegélyét Red Heart Las Vegas nevű fonalából készítettem, jó régen vettem Győrben a sétálóutcán egy méteráruboltban. Ha jól emlékszem, van még valahol szürke is ebből a fonalból. 

Szombat este kezdtem a kötést, akkor keveset csináltam csak, hisz párszor visszafejtettem, mert egyszer kicsinek, egyszer nagynak éreztem. Aztán maradtam a harmadik méretnél, bár most ez is nagynak tűnik, de legfeljebb jó lesz jövőre:) Vasárnap aztán eljutottam a fogyasztásokig, és ma, míg végignézek egy Marple filmet, valószínűleg kész is lesz.


Az ingyenes minta innen van (sapka, kisnadrág és kiskabát, nagyon aranyos szerintem:)

Santas Little Helpers 3.

Pénteken gyorsan helyre varrtam Näkkinen fejét. Mivel igencsak vékonyka a nyaka, eléggé nyaklik hátra a feje, de egy fogpiszkáló sok mindenen segít. Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel!


Még húsvétkor megegyeztünk nagynénémmel, hogy kötünk egy csereüzletet. Én Tilda nyuszit kapok azért, ha kihímzek neki egy lovacskás képet, pontosabban ezt itt:


A lovacskák - ugyan már elkezdtem - nem igazán haladnak, én viszont már szombaton megkaptam a nyuszikámat! Jó motiváció a hímzéshez, az biztos:)



Hummingbird Art (2)

Hétvégén "kimenőt" kaptam, Peti barátainknak segített falat verni (vagy építeni?:). Két napom volt, csak most, csak nekem, csak magamra. Szombaton egész nap csak hímeztem és kötöttem felváltva, meg sütöttem egy kicsit. Vasárnapra úgy belefáradtam a nyugiba, hogy már csak tévét néztem... Sokat haladtam a Hummingbird-del, kontúroztam is, nehogy minden a végére maradjon. Egy-két franciacsomó is akadt, egyre jobban megy már.


Nönénél annyira megtetszett a kötött zoknija, hogy nyomban kezelésbe vettem a zoknikötőtűimet, amiből egy rejtélyes módon az egyszobás kis minilakásunkban kereket oldott. Szerencsére van egy szintén hiányos zoknikötőtűgarnitúrám, abból "csak" három hiányzik:) A képet majd kicserélem, Peti nem mert hozzányúlni a kötőtűkhöz fényképezéskor, nehogy valamit elrontson:)) Az első pár sor még kicsit laza, meg gagyi, de remélem a következő zokni már rendben lesz.


Készen van!!!

Ma nekiültem, és csakazértis befejeztem a kesztyűket. Ilyenkor, amikor valamit hosszú idő után sikerül befejeznem, olyan elégedett vagyok magammal... Ugyanúgy vagyok most munkában is, egy csomó elintézetlen ügyet befejeztem két hét alatt... Szóval ahhoz képest, hogy vagy egy hónapot hevert a dobozkámban, egy óra alatt készre varrtam és eltüntettem a kiálló szálakat.


minta: Drops Design, innen:
http://www.garnstudio.com/lang/de/visoppskrift.php?d_nr=116&d_id=10
(mindkét oldalon plusz 7-7 szemet hozzáadtam)


Itt éppen sikoltozok magamban, mert egy perccel azelőtt forráztam le a teát, ahogy a képet készítettük. És rajtam van az eljegyzési gyűrű!!! Ami manapság nagy ritkaság, mert mosogatáskor mindig elhagyom valahol, pl. az anyuéknál egy egész hétre. Ez vajon jelent valamit??

Kesztyű, ami természetesen nem lett időre kész

Sajnos múlt héten történt pár előreláthatatlan, kellemetlen esemény. Szerdán egész este csak ültem és bambultam magam elé, úgyhogy a hétvégi kesztyűviselés a vásárban már szerdán eldőlt. Szerencsére másnapra már kialudtam magamból a "kétségbeesést" (igaz, azóta minden nap előjön még párszor), és két nap szabadságot is kivettem. Csütörtökön így is fél napot töltöttem a munkában, pénteken viszont egész nap otthon voltam, és addig fel sem keltem a kanapéról, míg el nem készítettem a másik pár kesztyűt is. Gondoltam az autóban majd szépen összevarrom. Persze tudtam, hogy nem fogom, mert akkor rosszul lennék. De még mindig van egy estém, vásárba csak szombaton megyünk. Péntek este elő sem vettem a kreatív táskámat. Majd szombat délelőtt.

A végeredmény: A kesztyű ugyanolyan állapotban van, ahogy péntek délután elpakoltam:)))


Ma pedig újra enyhült az időjárás, egészen kellemes meleg van kint, úgyhogy természetesen ma sincs még kész. Majd egyszer. Hosszú lesz még az ősz:)

A vásár nagyon jó volt, 3 órát sétálgattunk a hidegben, borongós, sötét nap volt. Még valamikor az elején megittam egy deci forralt mézbort, utána fél óráig azt sem tudtam, hogyan lépegetnek maguktól a lábaim. Rengeteg árus volt, de a legtöbb mézbort és ruhákat árult, úgyhogy végül csak egy vásárfiát vettem az anyuéknak: egy kamionformájú üveg mézbort. Rájöttem arra, hogy milyen jól tud esni egy forró csemegekukorica a nagy hidegben... Aztán hazamentünk, forma1-es világbajnokot avattunk, és vége is lett a hétvégének...

Hidegebb őszi napokra

A mostani hétvégén vásár lesz Léván (nameg Petivel 5 évesek "leszünk"), és mivel ott mindig fázik a kezem, kötök magamnak egy kesztyűt. Az előző zongorakesztyűtől szinte mindenben különbözik: nem kell körben kötni, hanem csak egy egyszerű téglalapot, majd a végén összevarrni a széleit. A mintában a hüvelykujjnak sincs kivágás, de én hagytam ki helyet neki (végülis pont ott fejeztem be csütörtök este). Meglátjuk, ha összevarrom, jó helyen lesz-e a lyuk.


Ez a kesztyű lesz belőle, ha megnő:


Nagyon szeretem a norvégmintás cuccokat, és a Garnstudio oldalán most rengeteg minden volt ezzel a mintával, majd még később biztosan szemezgetek belőle. Egyelőre remélem, hogy a kesztyű kész lesz péntekre.

Anita figyelmébe ajánlanám ezt az oldalt, ő tudja, miért is:) Itt pedig a norvég cuccok...

Hétvégére elvittem magammal a virágos terítőmet, de sajnos többet bontotttam, mint hímeztem, úgyhogy semmi érdemlegeset nem tudok belőle mutatni. Majd legközelebb.

Ki hitte volna...

... hogy az alábbi posztban szereplő 3 kis izéből virágocskák, azokból pedig tűpárna lesz???


Az ötletet és a mintát Kristől vettem, bár az ő virágai sokkal szebb színűek, így elsőre nekem akkor is tetszik a végeredmény. 4 kötőtűvel készül, az elején nagyon megszenvedtem, mert 6 szemmel kell kezdeni, én meg a második után mindig elfelejtettem, hogyan kell szemeket felszedni a tűre:D Az első 3 sor után már gördülékenyen megy a kötés. Ha valaki szeretné elkészíteni, szívesen segítek a fordítással.

Most már van hova böködnöm a tűmet hímzés közben. Ráadásul 2 hobbimat is képviseli egyszerre: kötés és hímzés:) Azt hiszem, apunak is csinálok egyet, hogy a fogpiszkáló- és a régebben másokatseggbebökögető-tűjét ne a kanapéba, hanem ebbe a tűpárnába bökje. Tuti díjazná az ötletet:S

Hát itt vajon mi készül?

Nyuszi és pulcsi

Szombattól egy hétig megint szalmaözvegy vagyok, Peti csillagásztáborba ment nélkülem. Nagyon régen nem voltunk már egy hétig külön, max. 2-3 napot. Azt hittem, egy csomó dolgot fogok csinálni, de így a hét felében konstatálhatom, hogy szinte semmit sem csináltam:) Hétfőn bekötötték a TV-t és internetet, úgyhogy csak 11-re értem be munkába, délután még elmentem könyvtárba, úgyhogy csak negyed 8-ra értem haza. Így az első délutánom el is ment. Este a tv-n zongoráztam, néztem milyen programjaink vannak, hát elvoltam rendesen. Úgyhogy tűt még csak a kezembe sem vettem.
Tegnap Peti hazajött egy estére, hogy beinstalálja nekem az internetet, tudjak filmet tölteni, bocsánat, nézni:) ezerrel. Szegény vagy 4 órát szenvedett a routerrel, a T-Comba is el kellett ugranunk a kódokért, mégsem sikerült megcsinálni. Úgyhogy netem nem lesz hét végéig.

Pedig annyi mindent elterveztem... Össze akartam állítani végre a PIF-ajándékokat, mert minden kész van már, csak nincs összevarrva... Kimosni és beszegni a lépcsős képemet, kikeményíteni az anyuéval együtt, és bevinni a keretezőhöz. Fodrászhoz menni, mosni, vasalni, takarítani. Soksok Váratlan utazást nézni és hímezni a többi képemet. Biciklizni Devínre... Ehhez képest hét közepe van, már csak két napom van hátra. Peti pénteken jön értem, felpakol, és visz Selmecbányára, családi összeröffenésre, sátorozásra. Ja igen, csütörtökön kalácsot is kéne sütnöm. De addig a konyha közelébe sem megyek:D

Tegnap Peti hazahozta a fényképezőgépet is, úgyhogy készült egy-két fotó a műveimről, és az orchideáimról.

Itt tartok az első nyuszival:


Ez pedig a pulcsim állása, egy újabb mintaegység után:



Újra kötögetek!!!

Mégpedig egy hosszúujjú, de amúgy pillekönnyű mély V-nyakkivágású kék pulcsit pihe-puha fonalból, amit még Bucillával együtt rendeltünk. Az előbb utánanéztem a blogján, ő már 2008. szeptember 18-án egy gyönyörű kendő tulajdonosa volt ebből a fonalból kifolyólag:) Kicsit le vagyok maradva, azt hiszem... Sebaj, a lényeg, hogy szeretem kötni. Bár volt egy sor, amit vagy harmincszor vissza kellett fejtenem, annyira belegabalyodtam a mintába. De inkább ráhajtok és két szemet összekötök, minthogy egyfolytában csak sima-fordítottat kössek... Mintával sokkal gyorsabban halad a kötés. Egy délután, és jó sok Jóbarátok rész alatt készült:


Később még folytatom...

Nem tudom, ismeritek-e Brooklyntweed blogját. Aki pasi. És köt. Nade milyeneket!!! A napokban megjelent a Made in Brooklyn című könyve, olyan kötnivalókkal, hogy a nyálam csorog egyfolytában, ha csak a képekre nézek. Legszívesebben egytől-egyig mindent megkötnék, ha meglenne a könyv. Remélem egyszer hozzánk is elér...


Kézmelegítő készen

Mivel jócskán hidegre fordult az idő, ideje volt befejeznem a kesztyűmet. Hát íme. Megbirkóztam négy kötőtűvel, büszke is vagyok magamra, ez azt jelenti, hogy szinte bármibe belekezdhetnék. Az angol minta sem jelentett gondot. Egy kicsit átírtam a méreteket, mert az alapméret kicsinek tűnt, ezért jópárszor le is kellett fejtenem az egészet. Holnap élesben is kipróbálom:)





Ha valaki szeretné elkészíteni, de gondja van az angollal, szívesen segítek!!!

Kézmelegítő


Ma gondoltam egyet, és kikezdtem 4 kötőtűvel. Egyszerre...
A kezdetleges bénázgatásom után kezdtünk megbarátkozni egymással, a Forma 1 sajnálatos végeredményekor már elérkeztem a kézmelegítő egyetlen ujjáig, ahol most nem tudom, hogyan tovább:) Úgyhogy most egy kicsit pihentetem, míg megrágom az angol leírást. Ha valaki szeretné megcsinálni, a minta ingyenesen letölthető.

Patchwork takaró

Nem nagyon szoktam mutogatni a négyzeteim készülését és gyarapodását, mert mind csak színben különbözik egymástól, a mintája és mérete ugyan az. A jobb oldalon nyomon tudjátok követni úgyis, mennyi készült el:) Most 72-nél tartok. Nemrég megterveztem a takaró méretét, színösszeállítását - és úgy számoltam, 256 db kell egy 12x12 cm-s négyzetekből álló takaró elkészítéséhez... Ha így haladok, 2 év múlva lesz csak kész...

Az utolsó négyzetek színe nagyon tetszik...


Becsavarodott kardigán 2.

Nagy nehezen sikerült befejeznem a kardigánom egyik elejét - ne kérdezzétek, melyiket, amióta autósuliba járok, egyre nehezebb eltalálnom az irányokat:) Nehéz szülés volt, már a háromnegyedénél tartottam, amikor észrevettem, hogy elrontottam az elején, és annyi a szaporítás-fogyasztás benne, hogy az egészet vissza kellett fejtenem, mert úgyis belezavarodtam volna. Aztán még jó párszor fejtettem vissza két-három sort, de mivel kevés szemmel kell kötni, elég gyorsan lehetett haladni vele.
Aztán jött egy kis kötésundor épp a visszafejtések miatt, ezért csak tegnap kezdtem el a másik elejét... A fele már annak is kész van.


Ez így egy kicsit csálén néz ki, de nem volt kedvem kifeszíteni - furán is néztek volna ki a gombostűk a hajópadlóban:) Nem lesz ilyen vékonyka, még egy kb. 4 centis csavart mintát fogok rá varrni. Anyumat már fűzögetem, hogy kösse meg nekem a 156 cm-s csavart mintát, de nem igazán hajlik rá... Már látom, hogy megint ott fog abbamaradni a kardigán. Grrrrr.
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon