Lakásprojekt 2.

Hát, végül ide is eljutottunk. Belevágtunk. Mit belevágtunk, egy hét alatt a dolog oroszlánrésze majdnem a hátunk mögött van. Tudom, sok van még hátra, de döntöttünk, beindítottuk a folyamatot... Innen nincs visszaút:)

Hétfőn még rohantunk haza kitakarítani, mert hatra jöttek hozzánk lakást nézni, utána pedig mi mentünk megnézni az Elsőt. Olcsóbb kategóriába tartozott ez a lakás, de az életkedvem elment attól, amit ott láttam. Ugye az előszoba a lelke az egész lakásnak... Ez a lakás olyan szinten lelketlen volt... Életemben nem láttam ehhez hasonló lerobbant lakást. Egy tízezrest simán rá kellett volna áldozni, hogy legalább lakhatóvá tegyük. Ez volt az első pillanat, amikor kételkedni kezdtem magamban, és abban, hogy akarom-e ezt az egészet... 

Másnap negyed hatra és este hétre is terveztünk lakásnézést. Mindkettő más városrészben volt, az első után még elmentünk számlát nyitni abban a bankban, ahol gondoltuk, a legjobb hitelfeltételt nyújtják nekünk. Munkában már a kereseti kimutatást is megcsináltattuk a hitelhez. A bankban kezdődtek megint az ideggörcsök, a pasi olyan tempóban csinálta a számlánkat, mint aki nem is akar hazamenni. Természetesen jó húsz perccel lekéstük az esti lakásnézést, de az ingatlanos csajszi és a tulajdonos voltak olyan kedvesek, hogy megvártak. Ez is egy öregebb, felújítatlan lakás volt, de annyira jó állapotban, mintha évek óta nem is használták volna. És elég nagy is. Balkonnal, hogy kintre teregethessek. Kb. fél kilométerre a mostani lakhelyünktől:) Azt kell mondjam, nem kellett sokat győzködnöm a páromat, hogy nekünk az a lakás kell:) Nagyon el tudtam benne akkor képzelni az életemet, és remélem ez így is marad.

Reggel fel is hívtuk az ingatlanos csajszit, hogy nekünk az a lakás kell. Szerencsére még megvolt, mert nagyon gyorsan túladtak pár lakáson, ami nekünk tetszett. Délután már ki is fizettük a foglalót, másnap már egy hitelszakértőnél ültünk, hogy informáljon minket arról, melyik számunkra a legjobb bank. Természetesen az volt, amelyiket mi is választottuk, úgyhogy azonnal ki is írta a kérvényt és pénteken le is adta a kereseti kimutatásunkkal együtt.

Tehát egy elég hosszú és fárasztó hét után péntekre már nem is akadt elintéznivalónk. Remélem a többi dolog is ilyen gyorsan fog menni és augusztus elején költözhetünk is. Én már alig várom. Egy új korszak kezdődik az életünkben....

Bár az már kezdődött múlt szombaton, amikor eladtuk a mi Tütünket, aki 5 éve szépen szolgált minket. Eladtuk, és vissza sem néztünk rá... Még mindig sajnálom. Bár az eladás is megér egy mesét, reggel 4 órát vártunk, mire foglalkoztak velünk, aztán természetesen szemetek voltak és minél kevesebbet ajánlottak, végül este 22.40-re kaptuk meg a pénzt (a bazár 9-ig van nyitva). Soha többet autóbazár...