Nora Corbett: Lilly (1)

Egész hétvégén pocsék idő volt nálunk, és amúgy is kifáradtam a sok intézkedésben, úgyhogy úgy döntöttem, vasárnap reggeltől estig hímezni fogok. Annyiból jó volt, hogy nagyon sokat haladtam, viszont most egy időre megcsömörlöttem a hímzéstől...

Egy újabb Nora Corbett tündérkébe fogtam - megint ajándékba szánom. Mostanában minden tervem valami ajándékhoz kapcsolódik. A Bogitól kapott csilli-villi anyagra szerettem volna most is hímezni, mint az első tündit is. Olyan képet kellett ezért választanom, ami bőven ráfér az anyagra. A Lilly nevű tündérkére esett választásom, és egyelőre nem bántam meg. A színek is tetszenek, a forma is, haladós is. A hímzés háromnegyedét tényleg vasárnap készítettem:)


Remélhetőleg ilyen lesz, ha elkészül:

 

Lakásprojekt 2.

Hát, végül ide is eljutottunk. Belevágtunk. Mit belevágtunk, egy hét alatt a dolog oroszlánrésze majdnem a hátunk mögött van. Tudom, sok van még hátra, de döntöttünk, beindítottuk a folyamatot... Innen nincs visszaút:)

Hétfőn még rohantunk haza kitakarítani, mert hatra jöttek hozzánk lakást nézni, utána pedig mi mentünk megnézni az Elsőt. Olcsóbb kategóriába tartozott ez a lakás, de az életkedvem elment attól, amit ott láttam. Ugye az előszoba a lelke az egész lakásnak... Ez a lakás olyan szinten lelketlen volt... Életemben nem láttam ehhez hasonló lerobbant lakást. Egy tízezrest simán rá kellett volna áldozni, hogy legalább lakhatóvá tegyük. Ez volt az első pillanat, amikor kételkedni kezdtem magamban, és abban, hogy akarom-e ezt az egészet... 

Másnap negyed hatra és este hétre is terveztünk lakásnézést. Mindkettő más városrészben volt, az első után még elmentünk számlát nyitni abban a bankban, ahol gondoltuk, a legjobb hitelfeltételt nyújtják nekünk. Munkában már a kereseti kimutatást is megcsináltattuk a hitelhez. A bankban kezdődtek megint az ideggörcsök, a pasi olyan tempóban csinálta a számlánkat, mint aki nem is akar hazamenni. Természetesen jó húsz perccel lekéstük az esti lakásnézést, de az ingatlanos csajszi és a tulajdonos voltak olyan kedvesek, hogy megvártak. Ez is egy öregebb, felújítatlan lakás volt, de annyira jó állapotban, mintha évek óta nem is használták volna. És elég nagy is. Balkonnal, hogy kintre teregethessek. Kb. fél kilométerre a mostani lakhelyünktől:) Azt kell mondjam, nem kellett sokat győzködnöm a páromat, hogy nekünk az a lakás kell:) Nagyon el tudtam benne akkor képzelni az életemet, és remélem ez így is marad.

Reggel fel is hívtuk az ingatlanos csajszit, hogy nekünk az a lakás kell. Szerencsére még megvolt, mert nagyon gyorsan túladtak pár lakáson, ami nekünk tetszett. Délután már ki is fizettük a foglalót, másnap már egy hitelszakértőnél ültünk, hogy informáljon minket arról, melyik számunkra a legjobb bank. Természetesen az volt, amelyiket mi is választottuk, úgyhogy azonnal ki is írta a kérvényt és pénteken le is adta a kereseti kimutatásunkkal együtt.

Tehát egy elég hosszú és fárasztó hét után péntekre már nem is akadt elintéznivalónk. Remélem a többi dolog is ilyen gyorsan fog menni és augusztus elején költözhetünk is. Én már alig várom. Egy új korszak kezdődik az életünkben....

Bár az már kezdődött múlt szombaton, amikor eladtuk a mi Tütünket, aki 5 éve szépen szolgált minket. Eladtuk, és vissza sem néztünk rá... Még mindig sajnálom. Bár az eladás is megér egy mesét, reggel 4 órát vártunk, mire foglalkoztak velünk, aztán természetesen szemetek voltak és minél kevesebbet ajánlottak, végül este 22.40-re kaptuk meg a pénzt (a bazár 9-ig van nyitva). Soha többet autóbazár...

Kérés

Óóóóóóókééé, igen, én már a karácsonyra készülök:) Meg mi mást tehet az ember ilyen melegben, mint egy kis hűvösre vágyik, legalább gondolatban? Mi mára azért megkaptuk, eléggé lehűlt a levegő...

Annyit szeretnék kérni tőletek, hogy be tudnátok azonosítani ezt a képet? Gondolom, hogy Dimensions lehet, de már fél napja keresem a Sew and So-n, és még nem találtam meg... Köszi!!!

Liebster Award kiegészítés:)

Mostanában sokszor előfordul velem, hogy elfelejtek dolgokat. Ha ketten az anyuval bemegyünk a lakásba, és előtte mondtam neki, hogy innom kell valamit, akkor én simán elmegyek WC-re, aztán nézek az anyura bambán, hogy nem akartál te inni? Miért főzni kezdtél? Szerencsére most van egy jó kifogásom, de már nem tudom sokáig mentegetni magamat...
Szóval simán átsiklottam afelett (vagy elfelejtettem, nem tudom, mert elfelejtettem mi volt az ok), hogy a Liebster Awardhoz jár egy olyan "feltétel" is, hogy áruljak el 11 dolgot magamról. Nem sok minden van már magamról, amit még nem írtam, de megígértem Bellának, úgyhogy belevágok:

  1. Isssszonyúan hasgörcsös idegeskedős típus vagyok. Most is egy ideg vagyok, úgyhogy csak a babára hízok, szerintem én magam fogyok. Bár lehet, hogy decemberben még jól fog jönni, hogy nem kell 20 kilót visszafogynom. Csak a babának ne legyen semmi baja. Naja, ezen is izgulok:)))
  2. Szeretem azokat a blogokat, amelyek sok-sok mindenről szólnak, nem csak mondjuk hímzésről vagy csak főzésről. Szívesen olvasgatok pl. IsaBellánál, Viánál vagy Dorkánál.
  3. Nagyon szeretem a gasztrokönyveket. Olyan inspirálóak... Most éppen Julia Child életéről olvasok (Életem Franciaországban), nagy kedvenc a Julie és Julia is, és tervben van még az Éles kések, vidám könnyek is.
  4. Gyűjtöm a szakácskönyveket és újságokat és recepteket.
  5. Allergiás vagyok a kávéra, de szeretem a kávés sütit.
  6. Alkoholt csak és kizárólag tiramisuban "iszom" meg. Kivétel a sör, de hát az nem alkohol, hanem folyékony kenyér, nem igaz?
  7. Nagyon érzékenyen érint, ha valamit, amit szerettem, elvesztek, eladok, egyszóval elkerül tőlem. Szegény tütü...
  8. Szerettem volna Párizsban élni...
  9. Nagyon tetszik a Sára Anna név, fiúnévben egyszerűen nem tudunk kiegyezni a párommal.
  10. Imádom Agatha Christiet. Egyszer begyűjtöm az összes művét.  
  11. A rosszulléteken kívűl imádok mindent, ami a terhességgel jár. Olyan jó érzés, amikor a picur bököd a lábaival, tegnap extra bemutatóban volt részem fürdés közben, annyira aktív volt a csemete. Itt egy tegnapi kép a tündibündiről, melyen békésen alszik a hasán, lábai felhúzva.♥ Ááááá, bár aludhatnék már én is hason:)

Forever Love - kontúrozva

Megszenvedtünk egymással, a Kontúr és én. Azt hittem, egy este alatt elkészülök vele, ehelyett több mint egy héten keresztül nap mint nap kezembe kellett vennem. Tegnap már visszaszámoltam a kis konfettiket a macilány felett, az utolsó után ledobtam az asztalra és rohantam fürödni. Látni sem akartam:) Pedig még be kell szegni a széleit, mosni-keményíteni-vasalni is kell, és persze kereteztetni. Elméletileg most szombatra készült (volna), de úgyis csak később találkozunk az unokatesómékkal.


Bár ezek után jó előre megnézem majd, mennyit kell kontúrozni, azért nagy szeretettel készítettem ám!!

Szere-szere

Ezt a képet az előbb kaptam a páromtól:))


Egy kis szigetecske Horvátországban.
Én is szeretlek:))

Lakásprojekt (1)

Azért kicsit már kezdek izgulni... Úgy gondoltuk, meg lehet egyezni a mostani lakás tulajdonosnőjével, hogy ha nem lesz meg az új lakásunk kulcsa augusztus 1-jén, akkor még egy kis időt a lakásban lakhatunk, de nem. A levélben megírtuk, hogy július végével vagy augusztus közepén szeretnénk kiköltözni, attól függően, mikor lesz meg a lakáskulcs, és az új bérlőknek kb. július közepétől engednénk meg, hogy jöjjenek lakásnézőbe. De ez itt nem így megy. Minden hirdetésbe augusztus elsejei beköltözést ígért, és már múlt héten, június végén (!!) egy pár megnézte a lakásunkat, hétfőn ketten, jövő hét hétfőn újabb két személy jön. Ráadásul kaptunk még 3 évre visszamenőleg energia-elszámolásokat, hogy tessék szivesek lenni kifizetni. Egyben naaagyon sok, az okés, hogy benne van a szerződésben, hogy az elszámolásokat mi fizetjük, ráadásul elég nagy összeg volt a bérletből az energia, nade miért három év után kell felébredni, és kifizettetni mindent egyben???

A látogatások miatt nekünk még időnk sem volt körülnézni lakások után. Volt két lakás interneten, ami tetszett, de természetesen már mindkettőt lefoglalták. Ma hívogatom a többit, egyet úgy néz ki ma, legkésőbb hétfőn meg is nézhetünk. Filózunk az ár-követelmény között. Jó lenne persze minél olcsóbb lakást szerezni, de akkor számolni kell azzal, hogy át is kell építeni. Persze azért laktunk mi már elég csóró feltételek mellett is, de azért egy bizonyos árnál megköveteljük azt, hogy legalább a fürdő és WC át legyen alakítva. Ez a mai az olcsó-nem cuki kategóriába tartozik. De a körülnézés nem kerül semmibe, ráadásul okosabbak is lehetünk pár információval.

Félek attól, hogy esetleg a bank nem értékeli fel annyira a lakásokat, mint amennyi az áruk. Adnak 100%-os hiteleket most, de azt ugye nem az eladási árból számítják...

Holnap (remélhetőleg) lezárul egy korszak az életünkben, sajnos az 5 éves szép kis kocsinkat el kell adnunk... Van már helyette más, nagyobb, kicsit öreg, de szépen megkímélt Octavia, amibe bármennyit is pakolunk, egyszerűen csúszkálnak a holmik:) Sajnos kell a nagyobb kocsi, a tütüt amúgy sem családi autónak vettük, de azért persze nehéz az elválás. Jó kis kocsi volt... Még holnap izgulhatunk, mennyit adnak érte, mert a bazárok vannak olyan szemetek, hogy megveszik olcsó pénzért, aztán eladják kétszer annyiért, de nincs arra időnk-energiánk-idegeink, hogy saját magunk kínáljuk eladásra, amilyen szerencsétlenek vagyunk, úgyis olyan venné meg tőlünk, aki elviszi a kocsit, aztán sohasem fizet... 

A kocsipénzből szeretnénk kifizetni a lakásfoglalót és az energia-elszámolást, úgyhogy remélem valami csurran-csöppen majd holnap. Gyorsan el kell intézni még az autóbiztosítások megszüntetését is holnap. 

Július 21-én jön megnézni  a lakást a tulajdonos, addig még meg kell csinálnunk két falat, amit Tofu mészhiányában jócskán megrágott, és egy parkettalistát - az is az ő lelkén szárad:), ez is hétvégi terv. Ezért is izgulok. Lehet festetni is kell majd... Ach... Mennyi probléma...

De a legfőbb gondom mégis csak az, hol leszünk mi augusztus elsejétől a költözésig???

Liebster Award

Bellától kaptam egy újabb díjat, mert bír engem vagy mi:) Nini:


11 kérdésére kell válaszolnom, és mivel én ráadás személy voltam a díjazásnál, szerény logikámmal úgy gondolom, nem kell továbbadnom a díjat és kérdéseket kitalálnom (most, amikor babám ezerrel rugdos, bizti éhes. Ja, az én vagyok).
  1. Keresztneved? - Krisztina (szlovákul Kristína)
  2. Kedvenc színed? - tengerkék (most rózsaszín, mert lányt szeretnék:)
  3. Szeretsz főzni? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? - szeretnék, ha tudnék:) Azaz tudok én, csak eddig kevés dolgot próbáltam, és ebben az évben a konyha közelébe alig mentem egyéb elfoglaltságaim miatt (WC-ölelés, aztán meleg...). De eltökélt szándékom, hogy az anyasági alatt nagggyonjól megtanulok főzni, most perpill önsegítő könyveket olvasok, most éppen Julia Child Életem Franciaországban címűt. Szuper könyv, de a konyha még valahogy mindig nem vonz...
  4. Kedvenc hazai előadó/banda? - Óóó, szlovák vagy magyar? Az van, hogy magyar rádiót nem is hallgatok, mert Pozsonyban nem lehet nagyon befogni (vagy csak én vagyok béna). Nem is tudom, Ákost szerettem, amikor még normális zenét játszott, épp tegnap láttam, hogy áttért a szintetizátoros zenére vagy mi...
  5. Kedvenc szám tőlük. - passz. Hello?
  6. Kedvenc külföldi előadó/banda? - változó, kinek van jobb száma:) De egyébként Sting a legnagyobb kedvenc, ő örök.
  7. Kedvenc szám tőlük? - hangulattól függ, egyébként Englishman in New York, Russians, Feels of Gold...
  8. Kedvenc színész/színésznő/műsorvezető? - Reese Witherspoon-t nagyon szeretem!
  9. Kedvenc film/műsor? - ha Reese-től, akkor Dr. Szöszi, de egyébként sorozatfüggő vagyok - Agymenők, Így jártam anyátokkal, Szívek szállodája, stb.
  10. Kedvenc időtöltés? - olvasás, hímzés
  11. Melyik az az ország vagy város, ahova nagyon szeretnél eljutni/visszamenni? - most éppen Párizs és London.
 Bella, köszönöm a díjat, és kitartást az érettségi végéig!

Forever Love

Emlékeztek még erre? Jövő hétvégén unokatesóm megnősül, és szerettem volna valamit nekik is készíteni, amiről eszükbe juthat a Nagy Nap. Mivel csak vacsora lesz, nem akartam nekik is fotóalbumot készíteni, úgyhogy maradt a kép. A Forever Friends macikat választottuk a párommal, egy aranyos kis képet. Remélem tetszeni fog nekik. Ma kontúrozom és mosom, remélem legkésőbb pénteken elvihetem kereteztetni. Ilyen lett a kontúr nélküli pacahalmaz (szeretem a színeit, annyira melegek, mint a majd 2 méteres anyag volt, amit nap mint nap magamra terítettem, mert lusta voltam levágni a képnekvalót:):

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon