Adventi koszorú

Eredetileg nem terveztem ebben az évben adventi koszorút csinálni, mert úgysem gyújtjuk meg a gyertyákat a Panni miatt, de amikor Anita sógórnőm felhívott, hogy az eheti csajos csütörtökön barkácsoljunk, gyorsan előszedtem mindent, amit felhalmoztam az évek során, és belevágtunk. Volt elképzelésem a kinézetét illetően, de tulajdonképpen magától alakult a beszélgetés során. A végeredmény nagyon tetszik mindhármunknak (csak épp meg kéne tanulnom fényképezni). Kellemes karácsonyi készülődést mindenkinek!


Nora Corbett: Jasmine #2

Haladok a tündérkével, bár néha úgy érzem, felesleges sietnem, úgysem lesz kész két hét múlva, hogy be is kereteztethessem. Sajnos nincs minden este kedvem hímezni, napközben pedig más elfoglatságom van. Most itt tartok:


Karácsonyi ajándék könyvlista - természetesen magamnak

Egyet pislantunk, és itt is a karácsony. Kérdezgetik tőlem, mit szeretnék ajándékba, de ez az első év, amikor meglepetést szeretnék, nem mondtam senkinek semmit. A könyv viszont olyan dolog, amit mindig szívesen fogadok, így összegyűjtöttem azokat, amiket a legeslegjobban szeretnék.




Szerintem azt mindenki tudja rólam, hogy Agatha Christie rajongó vagyok. Mostanában a megírás sorrendjében olvasom a könyveket, és igyekszem be is szerezni őket. Már 21 AC könyvem van, aminek nagyon örülök. Ezekből a legtöbb használt példány, antikvár vagy rukkolás. A Chimneys titka (más címen Királyok és kalandorok) és A titokzatos négyes a következő 2 hiányzó darab. A titkos ellenfelet már olvastam, korábbi a sorban, de ezt még nem sikerült beszereznem. Újdonság a könyvpiacon A monogramos gyilkosságok, melyben egy krimiírónő, Sophie Hannah próbálta újra életre kelteni Poirot-ot, nagyon kíváncsi vagyok rá. A Miss Marple és A karácsonyi puding esete novelláskötet, A Greenshore-gloriett pedig újdonság a rajongóknak. A Poirot és énben pedig David Suchet, Poirot alakítója ír Poirot-hoz fűződő viszonyáról.

Imádtam és imádom most is az Anne sorozatot, bármikor adják a tévében, mindig megnézem. A könyveket is olvastam mind, sajnos későn jutott eszembe, hogy beszerezhetném őket, mert már csak pár részét találni meg a könyvesboltokban. Szerencsére ezekben a hetekben sikerült happolnom a rukkolán az első három részt, így már csak 5 hiányzik:)

Az Egy boltkóros naplóját valamint a Csokoládécipőt már olvastam, de csak velük lehet teljes a sorozat.

A többi mind-mind olyan könyv, ami mostanában felkeltette a figyelmemet, és nagyon szeretném őket elolvasni és a polcomon tudni:)


Vásároltunk

Ez is majdnem egy hónapja volt már... Ugye már írtam, hogy a győri keresztszemes kiállításon elhoztam az első díjat, azaz 75.000 forintos vásárlási utalványt. Félek bevallani (nehogy visszavegyék az utalványt), de épp olyan időszakban nyertem, amikor nem igazán vonzott a hímzés, terveim sem voltak, így 2 hónapig csak azon gondolkodtam, mit vegyek ennyi pénzből. Persze anyu gyorsan megoldotta, majdnem a felét fonalakra akarta költeni:) Aztán szerencsére lejjebb adott a terveiből, így mire Peti kellőképpen felkészült a hosszú várakozásra (ránk) és a gyerekpesztrálásra, elmentünk kirabolni az üzletet. Ez itt a kis ámokfutásunk eredménye:




A fonalak többsége az anyué, vagyis inkább a 95%-a, 7 darab az enyém belőle. Ezek Anchor fonalak. Vettem még fekete, fehér és törtfehér Puppets fonalakat, mert ezekből sosem elég. Anyu vett magának 1 méter krémszínű márványos aidát, a másik méter az enyém belőle, valamint egy méter fehér aidát, én pedig egy jófajta hímzővászont és egy-egy méter rózsaszín illetve kék pöttyös aidát. Beszereztem még egy kis plasztik kanavát, könyvjelzőkhoz aida-csíkot, egy-egy kreinik fonalat a tündibündikhez, és két pompom fonalat, mert kinéztem magamnak, hogy nekem olyan kell. Eredetileg kistakarót akartam belőle kötni egy majdani kislánynak (próbaképp), de Panni bejelentette, hogy neki abból vánkos kell, és azóta is hurcolja, hogy vákos-vákos. Panni beszerzett magának még egy csigás mérőszalagot, persze már az üzletben elrontotta, de hát ugye nem cserélhettük ki:) Végülis nem is olyan sok az a 75.000 forint, ha az ember nekibátorodik...

Múlt heti jóságok #8


Y Panni szobája majdnem kész, nagyon szereti, és én is Y sikerült venni télikabátot és őszi rövid csizmát magamnak Y 4 olyan könyvet happoltam a rukkolán, amire már régen vágyom: 2 Anne Shirley könyv, amiket már könyvesüzletben sem láttam rég, a Büszkeség és balítélet (már csak ez a kötet hiányzott a Jane Austen könyveim közül), valamint a Nyakigláb apó, ami a legkedvesebb pöttyös könyv szerintem. Külön öröm, hogy el is küldik, ami nagy szó, nem nagyon akarnak külföldre postázni. Alig várom, hogy megérkezzenek. Kettőért át kell majd ruccanni Győrbe, de legalább megnézzük majd a karácsonyi vásárt Y nyitottak egy új ugriparkot a közelünkben, szerdán 2 órát ott töltöttünk délelőtt, Panni úgy kiugrálta magát, hogy csupán egy percbe tellett az altatás Y megírtam molyon a könyves kívánságlistámat, tényleg csak olyan könyvek kerültek rá, amiket nagyon-nagyon szeretnék Y Gilmore Girls (újrakezdtem, most tartok a 2. évadnál) Y Éhezők viadala mozi - A kiválasztott - szerintem nagyon izgalmas volt Y 16 éves alapsulis osztálytalálkozó - bár kevesen voltunk, de a legeslegjobb barátaim. Rengeteget koptattam a szám. Vicces (vagyis inkább szomorú), hogy az alapsulis legjobb barátnőmmel egy városban élünk már ezer éve (és tudjuk is ezt), és csak most beszéltük meg, hogy találkozni fogunk a héten. Már alig várom.

Budapest, te csodás!

Petivel október 17-én ünnepeltük összejövetelünk 10. évfordulóját. Úgy gondoltuk, ez azért szép szám ahhoz, hogy méltón megünnepeljük. Mindenképpen kirándulni szerettünk volna, mégpedig kettesben, Panni nélkül. Szerencsére a nagyszülők örömmel elvállalták, és mi is gyorsan kiválasztottuk az úticélt, irány Budapest. Bécs és Prága volt még versenyben, mert szeretünk sétálni a városokban, de míg Bécsben és Prágában már mindketten voltunk, Peti még nem járt Budapesten. Alap- és középsulis koromban évente voltam már itt egy-egy hétre a Vendégségben Budapesten rendezvény keretein belül, akkor még egy keresztény énekzenei együttes, a Bárka tagja voltam. Így én persze úgy mentem, hogy "mindent ismerek", Petőfit hátulról is felismerem - persze mindig tévedtem és Peti sokkal jobban eligazodott a városban, mint én. Ami nem is nehéz - nálam még Panni is jobban tájékozódik...

Csütörtök délben elindultunk Lévára. Panni persze belázasodott előtte, ez minden kirándulásunk alkalmával így van, nehogy ne izguljam végig azt a pár napot... Még éjjel is volt láza, de szerencsére reggelre lement, és délelőtt is jól volt, így elindultunk. Pénteken nagyon rossz idő volt, egész nap szakadt az eső és erős szél fújt. 2 óra után érkeztünk a hotelbe. A budapesti közlekedést szerintem sohasem fogjuk megszeretni, pár méterrel a hotel előtt vissza kellett fordulnunk, mert le volt zárva az út, majd be kellett járnunk a fél várost, hogy a másik oldalról megközelíthessük a hotelt. Ami persze megintcsak nem sikerült, így megálltunk a Műegyetemnél, és ott is parkoltunk egész idő alatt. A Gellért Hotelben foglaltunk szállást. Eléggé régies hotel, legalábbis a szobák... a szobákhoz vezető folyosókon olyan érzésem volt, mintha egy hajón lettem volna, a szobák régi berendezésűek, magas falak, szocis bútorok, ősrégi fürdőszoba. Bár végülis nekünk mindegy volt, hol alszunk:) Az első éjszaka még költöznünk is kellett, mert lagzit tartottak a hotelben, épp a mi szobánk alatt, így egyáltalán nem tudtunk volna aludni, nagyon hangos volt a zene. A hotel többi része viszont gyönyörű, a porta, a hall, az étterem... Rengeteg étel közül választhattunk reggelire is, na és a kilátás a szobánkból kárpótolt mindenért. Szemben az erkélyünkkel a Sziklatemplom, Gellért-hegy, Citadella, Szabadság híd...




Műegyetem
Pénteken nem sokat pihentünk, épp csak kipakoltuk a bőröndöket, máris nyakunkba vettük a várost. Illetve valami éttermet kerestünk:) A Szabadság hídon átérve a Váci utcában találtunk egy jó kis olasz pizzériát. Végigsétáltunk a Váci utcán, majd el egészen a Parlamentig. Sajnos aznapra már csak német nyelvű idegenvezetést tartottak, ami engem nem zavart, Petinek meg fordítottam. Hazafelé a Széchenyi hídon át mentünk a Budavári palota mellett egészen a Gellért-hegyig. Fel akartunk menni a Citadellára, hogy megnézzük Budapestet éjszaka. Másfélszer mentünk fel a hegyre, mivel először rossz irányba indultunk el:) jó kis izomlázzal tértünk haza, de a kilátás megintcsak kárpótolt:)



Forrás: www.budapest-foto.hu

Szombatra nagy túrát terveztünk be, a pesti oldalon akartuk megnézni a látnivalókat. Gyalog mentünk az Andrássy út mentén egészen a Hősök teréig. Hosszú túra volt, meg is éreztem estére:) Gyorsan végigfutottuk a Szépművészeti múzeumot, majd ettünk egy finom palacsintát a Gundel cukrászdában. Végül pedig bejártuk Vajdahunyad várát, hazafelé pedig kipróbáltuk a híres 4-es metrót. Aznap várt ránk még egy jó kis masszázs, majd egy fürdő.
















Vasárnap el akartam még menni a Szent István Bazilikába, a Mátyás-templomba és a Halászbástyába, de erre már sajnos nem jutott idő, így "csak" a Budavári palotát jártuk be. Remélem, eljutunk még párszor Budapestre, hogy a többi nevezetességet is megnézhessük...









Nora Corbett: Jasmine #1

Mostanában megint egyre többet hímzek, amit nagyon élvezek. Nagybátyám kért nagynéném számára karácsonyra egy képet, én Nora Corbett Jasmine-jét választottam. Valamiért ajándékba mindig tündéreket hímzek:) Erre a csillivilli hímzővászonra hímeztem, mint a másik két tündért. Nem volt nehéz kiválasztanom, melyik tündér legyen a sok közül, mert már csak Jasmine fér az anyagra, így is le kell hagynom majd pár gyöngyöt. Másfél hét hímzés után jutottam ide:


Szeretném december elsejéig befejezni, mert kereteztetni is kell, remélem elkészül. Bele kell még húznom...

Panniszoba #1

Ma ünnep volt nálunk, így erre a hosszú hétvégére terveztük meg a gyerekszoba tapétázását. Eljöttek Peti szülei, akik már gyakorlottak a munkában (többek között a wc-nket is ők tapétázták:), valamint a munkában részt vettek még a keresztszülők tapétázó-bútorszerelő-bébiszitter funkcióban. 

Nem siettük el a dolgokat, a tapétát múlt szerdán vettük csak meg. Még 2 hónapja rendeltük meg a Kikában a ruhásszekrényt és egy vékonyka könyvespolcot, amik a mai napig nem jöttek meg, úgyhogy eléggé gyér még a berendezés. Az Ikeában vettünk még múlt vasárnap egy KALLAX polcos szekrényt, 4x2 polcosat, egyelőre fektetve lesz, hogy minden játékát elérje, majd később könyvespolcnak használhatja. Vettünk még egy komódot, ez lesz egyelőre a szoba berendezése. Szülinapjára kap még egy kis asztalt székkel, valamint egy rajztáblát, és nemsokára a kiságy is bekerül a szobába. A játékokat még nem győztem bepakolni, úgyhogy ez még csak egy előbejegyzés, később jön majd több kép is.

Peti szülei délben érkeztek. Délelőtt még győztünk szavazni is, majd míg Peti elvitte Pannit a keresztszülőkhöz, majdnem kipakoltam az egész szobát. Érdekes, hogy elég volt háromnegyed óra, eddig a gyerekszobában 2 év alatt nem bírtam összepakolni... Gyorsan megfőztem még az ebédet, majd megmostam még az ablakot, mert rettentő koszos volt már, pedig csak 2 hónapja vannak meg az új ablakok (első emelet, parkoló...) Ilyen raktárszoba volt eddig a gyerekszoba:




Megebédeltünk, majd 2 órakor nekiálltak a tapétázásnak, addig én pakoltam jobbra-balra, szelektáltam, lomtalanítottam. Estére majdnem készen is lett a tapétázás. Vasárnap még befejezték a tapétázást egy kis részen, felrakták a szegélyt és összerakták a két szekrényt. Én addig ebédet főztem és Pannit lepkedtem. Amikor bement a szobába, nagy volt az öröm: híííí, bagoly, nuszi, süti, gobba:) A legjobban viszont a szőnyeg tetszik neki, órákig képes ugrálni az egyik színű gombról a másikra. Egy ideig még jól elleszünk:) 




Ma este felmostam a szobát, majd lassan-lassan nekiálltam a játékok elpakolásához (sehol sem tartok még, 2 év alatt több cuccot halmozott fel a gyerek, mint mi 30 év alatt). Remélem hamarosan megérkezik a másik két bútor és komplett lesz a szoba.

Sál - magamnak

Tavaly karácsony előtt próbáltam ki ezt a fajta fonalat először (Schachenmayr Argentina), akkor anyóskámnak készítettem belőle egy sálat 100 g fonalból. Még tavaly az év folyamán lehetett kapni a Lidl-ben is ilyen fonalat, több fajta színben, 200 grammos kiszerelésben. Vettem is egy lilás és egy kékes-zöldes fonalat, hogy majd kötök magamnak egy-két menő sálat. Nemrég volt újra a Lidlben, akkor vettem még egy kéket belőle, mert az tetszett a legjobban. Ideje volt tehát, hogy az egyikből sál is legyen. Kapóra jött Mindenszentek, a szövetkabátom úgyis eléggé mély kivágású, és a ködös, szürke, hideg időben jól esett, hogy valami melegítette a nyakamat. Most tovább készült, talán egy hétig, de minden este csak egy keveset foglalkoztam vele. Elég hosszú lett a sál, lehet majd jobbra-balra tekergetni. Természetesen Panni is felpróbálta, már az első naptól kezdve rájárt, hogy mikor lesz már kész... Nehéz mostanában normális képet csinálni róla, vagy egyfolytában mozgásban van, vagy még le sem nyomom a gombot, már rohan megnézni, mit fényképeztem, vagy pedig vicsorog, ha megkérem, hogy mosolyogjon...



Itt megosztottam egy videót arról, milyen módon lehet ezzel a fonallal dolgozni.

Tudom, nem ez a legkreatívabb, legszebb alkotás, de nagyon sok ötletem van mostanában, és próbálom összerakni magamban, merre is szeretnék haladni a kreatív világban, de addig is, mire ezt pontosítom magamban, igyekszem befejezni az összes megkezdett munkámat. Ezen a héten anyunál "pihenünk" Pannival, elhoztam a madárkákat, a 6-ból már csak 4 kontúrja hiányzik. Remélem sikerül befejeznem a héten, így egy újabb tételt kipipálhatnék a hosszú "folyamatban" listámról, és minél hamarabb nekikezdhetnék annak, amit igazán szeretnék csinálni...
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon