Az egyetlen sk karácsonyi ajándék

Ebben az évben elég hamar megvoltak a karácsonyi ajándékok. Egyetlen sk ajándékot terveztem, egy sálat az anyóskámnak. Ezek a sálak már nagyon rég megtetszettek, először a keresztanyumon láttam, majd az egyik barátnőmön volt ilyen zöldeskék színben. Az nagyon megtetszett, elhatároztam, hogy nekem is kell ilyen. Meg is örültem, hogy Léván a kézimunkaboltban találtam egy darab gombócot fehér színben. Állítólag ez az egy gombóc elég egy egész sál elkészítéséhez. Ez még valamikor áprilisban történt, és egész decemberig vártam, hogy legyen belőle valami. December elején voltak a Lidl-ben ugyanilyen fonalak, csak több színben. Akkor döntöttem el, hogy karácsonyra minden csajszinak csinálok egyet, de végül csak az anyóskámnak készítettem. Egyébként csak azért halasztottam a kötést, mert a fonalhoz adott leírás elég komplikáltnak tűnt. Aztán egész egyszerűen beírtam youtube-n a fonal nevét (Schachenmayr Argentina), és egy csomó videót találtam. Nekem ez a videó jött be a legjobban, ebből tanultam meg, hogy kell bánni a fonallal (és innen is az a módszer, ami kb. 4.40 percnél látható):


Szóval csütörtökön megkötöttem a sálat 12 szem felszedésével, pénteken reggel pedig lefejtettem az egészet, mivel nagyon rövidnek találtam a sálat:( Este aztán újra nekiálltam, és kb. 5 órás kötögetés után 10 szemből sikerült befejeznem az ajándékot. Másnap már csomagoltam is. Egyébként így sem lett sokkal hosszabb a sál... Legközelebb mindenképpen 200 g-ból csinálom, nem 100-ból. Remélem, tetszeni fog a végeredmény holnap:) (rettentő tokám van...)


Karácsonyi könyvjelző #3

Hétvégén elkészültem a könyvjelzővel, ma postára is adtam a Moly-ajándékomat. Kicsit csálé lett, főleg a hátulját jól elbénáztam, de hát ez van, valamiért most nagyon összecsaptam. Ma megérkezett az én ajándékom is, és mivel szét volt szakadva a csomagolás, muszáj volt megnéznem, mit kaptam:)) Két könyvet küldött a csajszi, pedig csak egyről volt szó, egy csokit, és három nagyon jó illatú téli teát. Azért ez egy kicsit feldobta a napomat.



Panni egy éves lett! (a 11. és 12. hónap)

Egy éve, 2012. december 9-én, 12.22 órakor született a hosszúlábú angyalkánk, és 13-án hoztuk haza a kórházból, épp itt az ideje, hogy megírjam ezt a bejegyzést:)

Mivel 11. hónapos bejegyzést nem írtam, valahogy összefolytak a dolgok. Annyi minden történt, hogy nehéz leírni mindent. Panni napról napra ügyesebb és értelmesebb. A két hónap legnagyobb fejlődése mindenképpen a járás volt. Már a tizedik hónapban megtette az első lépéseket, de aztán egy ideig felhagyott a járással, pedig nem is esett nagyot. A tizenegyedik hónap elején viszont úgy megindult, hogy azóta csak futunk utána:) Teljesen magabiztosan áll a lábán már jó ideje. Azóta többször járunk le a ház elé babakocsi nélkül, és Panni fedezi fel a nagyvilágot. Mióta jár, újabb lehetőségek vannak játék terén. Sokszor rohan át az egész lakáson, bebújik mindenhova, leszedi a polcokról a ruhákat, játékokat, könyveket. Mást sem csinálok egész nap, csak pakolok utána. A küszöbök előtt szépen megáll, és óvatosan átlépi. Az ágyról is már szépen megtanult lemászni. Felmászik a kanapéra, leül és tévézik.

Egyfolytában utánoz. Beszélni nem beszél, bár a babba-mamma már régóta megy neki. Észrevettem, hogy mostanában utánozza a beszédünket. A magánhangzókat már jól használja, és szótagszámot is ugyanannyit mond, mint mi, csak általában T-betűsen beszél:) De talán épp emiatt a tente szó jól megy neki:) Lelkesen mutogat, tudja, mi hol van a lakásban, hogy a fa, az autók kint vannak az utcán, hogy a kutya felettünk ugat, hogy a zokni a lábára való, és hogy a cici az anyu pólójában van:) Nagyon értelmes lett, szinte észre sem vettem, mikor. 

Gyorsan rohan az idő. Hipp-hopp és ovis lesz. Bár néha nagyon nehéz az anyaság, miután este lefektetem aludni, és átgondolom, hogy megint nem csináltam egész nap semmit, mindig eszembe jut, hogy ma is tettem valamit azért, hogy a gyerekem boldogan, jókedvűen mehessen aludni. Hogy minden szükségletét kielégítettem, megetettem, átpelusoztam, játszottam vele, és legfőképpen, hogy sokszor megszeretgettem. Hogy biztosan érzi, szeretem, szeretjük, és mindig számíthat majd ránk. Boldog első szülinapot, kiscicám!


Karácsonyi könyvjelző #2

Tegnap éjjel elkészültem a könyvjelző hímzésével, már csak az összeállítás van hátra. Van még pár napom, a könyvnek is adtam egy második, majd egy harmadik esélyt is, de azért remélem, pénteken postára tudom adni. Sok tervem van péntekre, rengeteg mindent elterveztem. Pannit megint kölcsönveszik a keresztszülei, illetve most mi tukmáltuk őt rájuk, mert karácsonyi buli lesz a cégnél, ahova engem is meghívtak. Szeretném aznap valahogy rendbe szedni a gyerekszobát, mert már megint raktárnak használom.


Karácsonyi könyvjelző #1

Volt egy olyan rossz érzésem, hogy ebben az évben nem lesz könyv a karácsonyfa alatt. Ezért aztán muszáj volt újra jelentkeznem a Moly karácsonyára, ahonnan tavaly is egy nagyon szép könyvet kaptam. Szépen rendbe szedtem a kívánságlistámat, csak azok a könyvek maradtak rajta, amiket tényleg igazán szeretnék (még így is kismillió maradt:)), és most már csak várnom kellene karácsonyig (ha nem lestem volna meg a listámon, mit kapok, mert én már ilyen kis kíváncsi vagyok).

Természetesen az ajándékozás nem egyoldalú. Bevallom, megszenvedtem a húzottammal, mert olyan személyt kaptam, akinek a listáján olyan könyvek voltak, amikről még életemben nem hallottam. De Neil Gaiman neve ismerősen csengett, olvastam már tőle a Csillagport (talán ez az egyetlen regény (mese?), amiről azt mondom, hogy filmen sokkal-sokkal jobb). Sikerült megvennem tőle a listán szereplő könyvet, az Óceán az út végén-t. Bele is olvastam, az eleje egészen jó volt, de aztán megint beindult az a kusza összevisszaság, amit a Csillagporban sem szerettem.

De nem is erről akartam ma írni. Gondoltam, mivel úgyis karácsony van, készítek egy kis ajándékot is a könyvhöz. Mindenképpen karácsonyi mintát szerettem volna, és nagyon bejönnek a Dimensions-os karácsonyi minták. Egy rénszarvast választottam a Christmas Pals Ornaments "sorozatból". Könyvjelzőt szeretnék majd belőle készíteni. A hátoldalára filcet ragasztok. A "végtermék" ecsetelésére sajnos nincs most időm, lányom az egy óra húsz perces alvás nagymestere (és ez már soknak számít) épp felébredt, úgyhogy arról majd később.

Ez a tegnapi állás, még a háttér hímzése és a kontúr vannak hátra, majd az összeillesztés. Remélem a jövő héten már postázni is tudom.


Mikulás sapka #2

Csak elkészültem vele:) A sapesz már kész volt aznap, amikor az előző bejegyzést írtam, csak sajnos másnap én voltam rosszul, harmadnap pedig Panni nem akart aludni, így este nem tudtam összevarrni. Pompont meg már olyan rég készítettem, hogy nem is tudtam, hogyan kell. Tegnap aztán feltekertem a pamutot a két rajzlapból kivágott körre, ma pedig szétvágtam és felillesztettem a sapka csúcsára. Sajnos addig-addig logikáztam, míg a pompom végülis kicsi lett, nem pedig olyan nagy, mint én szerettem volna, de így is megfelel. Panni meg egyszerűen imádja (bár mindig leveszi a fejéről megcsodálni).





Azóta egy laza mozdulattal szétesett a pompom, újat kell csinálnom, de már sima fehér fonalból készítem, nem ebből a szőrösből. Bár nincs nagy kedvem hozzá, de holnapra el kell készülnie...

Végülis rájöttem, hol rontottam el, és hogy a jövőben tudjam, hogy kell pompomot készíteni, belinkelem a videót:


 
christine blogja Blog Design by Ipietoon