Minden kedves rokonomnak, barátomnak, ismerősömnek, olvasóimnak, azoknak akiket én olvasok, és azoknak, akik még olvassák a blogomat

BÉKÉS, BOLDOG KARÁCSONYT KÍVÁNOK!

 
Apu (1961.6.1. - 2011.12.8)

Batya

Hát nem megéri ezért az akcióért elmenni a Batyába? Szlovákul nem tudó ismerőseimnek az eredeti ár 115,90 Eur, akciósan 114,90:)



Selmecbánya

Ez az év sajnos nem igazán kedvez a kreatívkodásnak... De majdcsak visszajön a hímzős kedvem. Múlt héten már amúgy is elég sokat hímeztem, csak fényképeznem kéne:) Ha másról nem is, akkor teszek fel képet pár kirándulásról. Néhány már eléggé idejétmúlt, de azért meg szeretném őrizni az emlékét sokáig.

Két héttel ezelőtt a hétvégén Léván voltunk a vásáron, amit minden évben megrendeznek. Kb. akkora szokott lenni az egész vásár, mint az a falu, ahova a szüleimmel költöztünk pár éve. Vagy még nagyobb:)) Rengeteg volt az ember, nagy a tülekedés, néha hozzá sem lehetett jutni a sátrakhoz. A kínálat nem nagyon változik, a hinták viszont annál inkább, egyre veszélyesebbek. Nekünk régen még a hattyú volt a szenzáció, amelyik lassan pörgött körbe-körbe, pár méterre a talajtól. Most már akkora "hinták" voltak, amik felmentek egy 8 emeletes lakóház magasságába, szédítő gyorsasággal, ráadásul fejjel lefelé... Sok-sok év után én is felültem egy "hintára", arra, amelyiket a legbiztonságosabbnak tartottam. Tudni kell rólam, hogy jócskán tériszonyos vagyok, úgyhogy az egész időt végignyüszítettem, az ujjaim lilák voltak a kapaszkodástól, és Petinek kellett letörölnie a könnyeimet, mert én nem mertem elengedni a kapaszkodót... Most először velünk jött két unokahúgom is, remélem jól érezték magukat. A kisebbik nem sokkal indulás előtt odajött hozzám és jóóó szorosan megölelt, az annyira jól esett:)) (pedig már 14,5 éves).

Az új főteret is mostanra adták át...





Vasárnap felmentünk velük Selmecbányára. 7 éve járok oda, mégis most olyan helyeken voltunk, amiket eddig még nem ismertem. Bementünk pl. az Öreg várba is, ott csak egyszer voltam, amikor Shakespeare éjszakákat tartottak, és sötétedés után adtak elő pár jelenetet a legismertebb művekből. Akkor nem lehetett mindenhova bejutni, most benéztünk a tömlöcökbe, szobákba. Nem mintha sok mindent láttunk volna, de akkor is érdekes volt:) A legnagyobb élmény az volt, amikor felmentünk jó 4 emelet magasságba csigalépcsőn, és mi várt ott ránk? Na mi?? A naaaagy semmi. Még kilátás sem volt, csak tető:)






A Betlehem... Ami igazából nem is Betlehem, mert nem a bibliai történetet formázza, hanem a régi selmecbányai életet, a bányai munkát. Csodaszép. Érdemes megnézni, bár ahogy hallottam, nem sokáig lesz már Selmecbányán, viszik Franciaországba bemutatóra. Csodásan kimunkált apró figurák, szinte az egész város megjelenedik az összes látnivalóval, történelmével, tradíciójával, fejlődésével együtt. Az egész Betlehem kb. 21 méter hosszú, 2,5 méter széles és 3 méter magas. 800 kis figura alkotja, ezekből 400 mozog. 







Na és a kávézó, ahol isteni forró csokit ittunk. Divná pani - Furcsa asszony a neve. Annyira hangulatos, régies, mégis újszerű, én is akarok egy ilyet:) Mindenképpen térjetek be, ha Selmecbányán jártok!
 

Dimensions - European Bistro (2)

A szombati állást mutatom, azóta elő sem vettem a bisztrómat. Hétvégén valahogy csapongtam a kézimunkát illetően, mindent be akartam fejezni, és természetesen egyszerre, úgyhogy semmivel sem lettem kész:)


Azért ezen a képen elég jól látszik, mennyire csálé a hímzés...

Dimensions - European Bistro (1)

Elkezdtem életem fő művét:) Vagyis inkább az eddigi legnagyobbat. A Katától kapott hímzővászonra kezdtem hímezni, nagyon szépen mutat rajta, de egyelőre egészen csálén áll. Remélem, a keretező kifeszíti majd rendesen. Ez még a két héttel ezelőtti állapot, azóta elég sokat voltam szalma, ahogy most hétvégén is az leszek, majd jövő héten mutatok aktuálisabb képet.

Csomózott karkötő

Mielőtt még leesne a kezemről és új minta után kellene néznem, megmutatom a karkötőmet, amit jó másfél hónapja fejeztem be. Már majdnem két éve a kézimunkás dobozomban volt, kb. negyede volt készen. Aztán jött egy hirtelen fellángolás, hogy akkor most befejezek valami rég elkezdettet, na meg persze Via blogbejegyzése, és pár nap alatt kész is lett a nagy mű...

A karkötőhöz ezt a mintát használtam. Imádom a színeit...

Holdfogyi

Június 15-én teljes holdfogyatkozásban gyönyörködhettünk (volna). Jó csillagászhoz hűen napok óta készültünk az eseményre, végül annyira felkészülten mentünk, hogy otthon hagytunk zseblámpát, pokrócot, nem volt feltöltve az elem a fényképezőgépben - a lényeg, hogy egy zacskó gumicukor ott lapult a táskánkban.

Este 8 után indultunk ki Pozsony határába. A Hold viszont csak nem akart felkelni, fél 10-kor még majdnem világos volt. De addig naplementét fotóztunk, madarak csiripelését és tücskök ciripelését hallgattuk. Nagyon szép este volt. Hallgattunk, beszélgettünk. Később Peti bátyja és unokatestvérük is megjelent egy pótfényképezőgéppel, úgyhogy kezdődhetett a buli. Jókat nevettünk, amikor 5 percet integettünk a nemzetközi űrállomásnak, azután kanyarodott egyet, és kiderült, hogy repülőgép volt csak. A Holdból nem lehetett sokat látni, feljött ő, csak olyan szmog volt Pozsony felett, hogy nagyon halvány volt. Pirosas fényben pompázott, akkorra már teljesen eltakarta a Föld árnyéka. Aztán én vettem észre azt a picinyke fényes csíkot a Hold szélén, amikor már jött ki az árnyékból, nagyon szép volt... Kb. a negyedéig megnéztük még, aztán fagyos lábakkal-kezekkel hazamentünk, hogy a meleg vízben gondolkodjunk a természet ezen csodás eseményén:)


Azt hiszem, pont-meteort is láttam. Nem volt időm kívánni.

Launak szeretettel:)

Lau, eddig is szerelmes voltál a nyusziba? Akkor ettől "elhalsz":P

Apuci, nem gondolod, hogy már túl sok a forgács?

Magnolia Flower (3)

Nagyon-nagyon ritkán hímezgettem egy kicsit májusban, tényleg nagyon keveset, mert sok minden más történt az életemben, amivel nem szeretnék senkit sem untatni:) Azért sikerült befejeznem a magnóliát. Imádom a színeit... Még kihímzem a másik két párját is, azután kereteztetem csak (majd úgy száz év múlva ilyen tempóval:))


Szerencsés is voltam kicsit ebben a hónapban:) Az Avon játékán megnyertem a 6 legvásároltabb terméket, bár még nem jött semmilyen posta sem, remélem nem toltak ki velem, és elküldik. Aztán Kata "előjátékán" is nyertem, én lettem az 50. olvasója, utána hirdetett játékot. Július 8-áig lehet jelentkezni a játékára, én már nem jelentkeztem, másnak is hagyjak lehetőséget... Mindezek fényében adtunk fel Lottót is, hátha... Szorítsatok:))

 

Mától viszont kreatívkodni fogok, annyira kiszipolyozott már a munka, hogy muszáj valami értelmeset is csinálnom otthon...

Kisnyuszi a természetben

Hááát, ezek a képek még jóval húsvét előtt készültek:)) Most kivételesen nem találtunk a nyuszi orrán kullancsot.










Magnolia Flower (2)

Mostanában túl meleg van ahhoz, hogy az egész méter anyagot magamon tartsam hímzés közben (mert minek is vágnám le azt a 30x30 centit, ami kell), úgyhogy nem sokat haladtam a magnóliával. Ez 2 hét hímzés eredménye. Nemsokára kész lesz! Bár ezen a héten még egyszer sem volt a kezemben, inkább főzőcskéztem (egy új hobbi kezdete?:) Nem ennyire sötétek a színek, bár nekem így sokkal jobban tetszik, mint az eredeti...

Magnolia Flower (1)

Mostanában egyre kevesebbet hímzek. Nem azt mondom, hogy nincs kedvem, vagy alkotói válságban vagyok, egyszerűen csak mást szoktam esténként csinálni, és ez most így jó, hogy nem erőszakolom bele magamat a "kreatívkodásba", tényleg csak akkor csinálok valamit, amikor már hiányzik. Jó ez így, hogy másra is van időm, energiám.

Amikor éppen hímzek, akkor ezt a magnóliát varrogatom. Három hasonló képet szeretnék majd kihímezni, aztán paszpartuval, egy keretbe tetetni.


Ez lenne a három kép:

Magnolia Bud
Magnolia Flower

Magnolia Twig with Flower

Gorjuss - Ruby (3)

Már jó egy hónapja elkészült a párna, de lusta voltam fényképezni:(
Egyébként egyáltalán nem tudok rajta aludni (kispárnán amúgy sem:), de dísznek nagyon jó lett.


Nora Corbett: Lilac (5)

Igen, elkészültem vele:)

Tulajdonképpen az elejétől fogva tudtam, hogy ajándék lesz, párom anyukájának készítettem születésnapjára. De mivel ő erről nem tudott (100%-osan), nyugodtan hímezgettem előtte is. Miután megérkeztek a gyöngyök, nem hímeztem többet a tündért nyilvánosan... Nehéz is volt tagadni, még a születésnapja előtti napon is rákérdezett, mi van a tündérrel. Nem igazán van kedvem mostanában azt hímezni... volt a válasz. Másnap aztán le is lettem tolva, miért hazudozok:)

Akkor íme az én kis tündérem, amit nehéz szívvel engedtem ki a kezeim közül... (de még van kb. egy tündérre való gyöngyöm:))










 
christine blogja Blog Design by Ipietoon