Sarah Kay #1

Bármilyen hihetetlen, mostanában esténként, ha a Panni elaludt, hímezni szoktam. Igyekszem úgy elvégezni napközben a dolgokat, hogy estére tényleg csak azt csinálhassam, ami feltölt egy hosszú nap után. 

Úgy gondoltam, hogy az orosz mintát már nincs esélyem szeptember elejéig lefordítani, így hát kerestem helyette mást. Először valami iskolás motívumút kerestem, úgy emlékeztem, Tatty Teddyből vagy Lickle Tedből láttam valahol aranyos iskolás képet, de a sajátjaim között nem találtam. Meg aztán kispárna lesz, nehogy már alváskor is az iskolát juttassam mindig szegény gyerek eszébe:) Így Petivel közösen választottuk ezt a Sarah Kay képet, a címét sajnos nem találom. Vasárnap még itt tartottam, azóta hímeztem pár öltést, már csak a sapkája (kendője) van hátra.



Pannikám 8 hónapos múlt

Nem tudom, miért vagyok mindig lemaradva ezekkel a bejegyzésekkel. Mostanában nincs kedvem blogolni, pedig az unokatestvérem is elkezdett, és azt hittem, meghozza a kedvemet újra, de nem... Inkább az életemet, a háztartást próbálom mostanában megszervezni, hogy aztán "tisztán" léphessek az új életembe, de be kell látnom, erre már nincs sok esélyem.

Kicsi csibénk úgy nől, mint a gomba. Hihetetlen, de már 8 hónapos is elmúlt. Hova szalad az idő? Minden hónapban nagyon sokat fejlődik, na de ez a mostani, ez volt eddig a csúcs.

Először is észrevettük, hogy ha fogjuk, még ha csak a csípőjénél is, egyenesen áll, mint a cövek. Utána csak úgy minden előzetes próbálkozás nélkül megtanult felülni, akár hasra, akár a hátára volt fektetve. Itt jöttek az első problémák, ugyanis a kisasszonyt azóta nem lehet normálisan átpelenkázni. Kész rémálom minden pelenkázásunk. Egy hétig csak segítséggel tudtam pelenkázni, most meg mindenféle játékot be kell vetni, de így is sokszor elmászik az ágy másik végébe. Néha tépem is a hajam rendesen, főleg ha még nem volt megtörölve a popó...
Ha már megtanult felülni, akkor úgy döntött, kipróbálja az álldogálást is. Először a kiságyában tanulta meg az új műveletet (azóta a nagyágyban altatom úgy, hogy fekszem mellette és tartom, hogy ne másszon el - talán még rövidebb ideig is tart, mint régebben az altatás:), később jött a kád, és a bútorok. Most már nincs megállás. Van is bőgés napi háromszor legalább, mert hiába vagyok mindig mellette, nem mindig működnek jól a reflexeim... 
A hónap végén pedig egyszercsak elkezdett mászni. Először csak egy-két "lépést" tett meg, mostanra azonban már egyáltalán nem kúszik, csakis mászik. Ringatózik a kicsi popsijával, azt igen szeretem.
Minden érdekli, mindent meg kell fogni, szájába rakni. Már két kis fogacskája van alul, épp most küzdünk az egyik felsővel, valahogy nehezebben jön ez most, mint az alsó kettő. Már nem csak markol, de az ujjait is használja, hüvelyk- es mutatóujjával fogja meg a kisebb dolgokat, próbálja felszedni a leesett kaját a szőnyegéről. A csörgőt is már rendeltetésszerűen használja, nem azért csörgeti, mert hadonászik, hanem mert tetszik neki a csörgés. Főzőkanállal ütögeti a tárgyakat. A süti-sütire összekulcsolja a kezét és rázni kezdi (pedig ezt a mondókát tapsolva szoktuk játszani), az "ints pápára" elkezd a bal kezével hadonászni. Már pacsit is tud adni. Nagyon szereti a vizet, igazi kis béka. Rengeteget voltunk fürdőben júliusban, sokáig kibírta a medencében. Szeret más gyerekeket figyelni. Állandóan mosolyog, mindenkire. Legújabb szokása pedig, ami nem annyira tetszik, hogy hihetetlen hangon - és hangosan - ordít vagy nyög, vagy nem is tudom, hogy hívjam. Pl. ma a buszban, nem győztem visszarakni a dudiját.

Nagyon kiváncsi vagyok, mi újat tud mutatni a 9. hónapban:) Viszont muszáj lesz elvinni átlövetni a fülét, mert már nagyon unom, hogy mindenki fiúnak nézi...






Fonalas dobozom új köntösben

Pár éve Petitől névnapomra kaptam ezt a fonalas dobozt az Ikeából. Szeretem, mert elfér benne az összes fonalam, és egyszerű is benne keresni. Egy ideje viszont már kacérkodtam a gondolattal, hogy átfestem és dekupázsolom, és majd szép dísze lesz a leendő nappalinknak vagy a kreatív munkasaroknak. Persze csak halogattam a dolgot, mígnem hirtelen írtam a barátnőmnek, hogy segítene-e megcsinálni, és azonnal igent mondott. Így hát nem maradt más hátra, mint beszerezni a szükséges hozzávalókat, kipakolni a fonalakat és lehozni a dobozt az anyuhoz. Ma összejött a találka, én befestettem a doboz öt oldalát, Évi pedig felragasztotta a szalvétákat az elejére és a két oldalára. Az elejével jól megizzadt, ahogy láttam:) Ki akartam én is próbálni, csak addig-addig szalvétázott,  mígnem elfogyott a dekupázsolnivaló:) De mindegy, majd legközelebb.

Ebből a dobozból indultunk ki:


festettünk, mázoltunk, ragasztottunk, vágtunk, javítottunk, festettünk, ragasztottunk:)





mígnem elkészült ez:




Most már csak az van hátra, hogy újra visszapakoljam a fonalakat, amiből van szerte-széjjel. De most már számsorrendben csinálom majd, így még egyszerűbb lesz a keresés.

Napi mosoly #4

Antikvárium... Imááádom! Miért nem jutottt ez eddig eszembe? Potom 9 euróért rendeltem 5 könyvet (egy könyv minimum 12 euró nálunk...), abból egy pöttyös (Szöszi), két csíkos (Szendrey Júlia és Zrínyi Ilona), egy Szabó Magda (Mondják meg Zsófikának), és a két részes, apróbetűs Nyomorultak! Úgyis terveztem, hogy megszerzem az összes részt ezekből a sorozatokból, íróktól:

  • Agatha Christie
  • pöttyös könyvek
  • csíkos könyvek
  • Szabó Magda
  • Anne Shirley sorozat
  • és még esetleg az Édesvölgyi Suli szerelmes ikrei
Úgyhogy most kirándulásokon is keresni fogom az antikváriumokat, főleg Magyarországon. Itthon itt Pozsonyban és Selmecbányán találtam olyan antikváriumokat, ahol magyar könyveket árulnak. Még írnom kell listákat, milyen részek hiányoznak. Bookline-on lehetne egy csomó antikvár könyvet beszerezni, de ott 10 euró a postaköltség:(

Napi mosoly #3

Valamiért imádom, ha Panni ajándékot kap, egyelőre szerintem én örülök a legjobban:) Vasárnap unokatesómék "köszöntötték" Pannit, le sem tagadhatja, hogy a zsiráf a kedvenc állata. Kapott egy zsiráfos fekete-erdő tortát és egy pelustortát, amit unokatesóm felesége készített, tele minden jóval: festett Pannis pólóval, zsiráfos kanállal, plüss zsiráffal, csitcsatokkal, fürdőkacsával, dudlival és egy rakás hajgumival, amit elraktam, hátha én is csinálok egyszer egy ilyet:D





Újabb szuper hét

Bár már másfél hete vége az egy hetes kirándulásunknak, a nagy melegben nem nagyon volt kedvem blogot írni, pedig a számítógép szinte egész nap nyitva van. Július utolsó hetében volt a nagy kirándulás. De még előtte Peti felhozta az unokatesómat, Annát Pozsonyba, és megnéztünk pár dolgot. 

Szombat reggel a dévényi várnál kezdtük, mert ahányszor arra jártuk, mindig pár perccel előtte zárták be, és már kíváncsiak voltunk, mi is lehet odabent. Aztán hazamentünk, és miután megetettük a kicsit, elmentünk egy bevásárlóközpontba, ami közel van a reptérhez. Anna ugyanis repülőgép és vonat fan, vicces, ahogy 16 évesen rácsodálkozik a világra:) Engem otthagytak a bevásárlóközpontban, mert Panninak elég hangos lett volna a repülőtér. Bárcsak ne hagytak volna ott, egy vagyont elköltöttem. Estefelé pedig átsétáltunk a Chuck Norris hídon Ausztriába, Schlosshofba, Petiék görkorin jöttek. Nagyon nyugis séta volt, elgondolkodtam mindenfélén... Vasárnap Lipótra mentünk a fürdőbe, majd hazavittük Annát, és mentünk Lévára, Peti szüleihez, ahol összeröffent a kis család.







Rövid, de fárasztó hetünk következett, de nagyon jól éreztük magunkat. Panni is hihetetlenül jól viselkedett, csak az utolsó nap, vasárnap volt egy kicsit nyűgösebb, de már fáradt volt, és biztos érezte is, hogy hazamegyünk. Hétfőn Santovkán voltunk termálfürdőben (jó büdös hely, de hozzá lehet szokni, ásványvizet is készítenek ott, sohasem szerettem:), kedden pedig Podhájskán wellnesszben. Szerdán szabadságot vettünk ki a fürdőzésből, felmentünk Selmecbányára, ahol csak pihengettünk, felmentünk a Kálváriára, tollaslabdáztunk, ettünk-ittunk, Panni megkóstolta a pisztrángot és a sült hagymáskrumplit, és pancsizott egyet a kismedencében, nehogy hiánya legyen. Csütörtökön végre lehűlt egy kicsit a levegő, még esett is az eső, és régóta először hosszú nadrágban és hosszúujjú pulcsiban feszítettem. Pénteken Esztergomba mentünk a fürdőbe, szombaton pedig Sklené Teplicére wellnesszbe. Vasárnap délelőtt indultunk haza a meleg miatt, de így is besültünk az autóba, mire hazaértünk... Nagggyon-nagggyon jó hét volt ez is, feltöltődtem, megpihentem, rengeteget olvastam (még mindig a Toszkánát, és a fele még hátra van, de olyan jó lassan olvasni és megemészteni), Panni pedig kipancsolta magát. Úgy közlekedett az úszógumival, mintha már járna, vagy úszna, egyfolytában mosolygott, nagyokat aludt, egyszóval szuper volt:)




Napi mosoly #2

Egész este esküvői értesítőket borítékolni, barátoktól címeket elkérni, gondolkodni, kinek kell még küldeni, reggel postára menni és feladni párat. A nagyja hétvégén személyesen kerül átadásra:)

Már csak 30 nap az esküvőig!!!

Napi mosoly #1

Kitaláltam egy új számot az Egy perc és nyersz vetélkedőbe azok számára, akik azzal nagyzolnak, hogy 10-ből 10-szer megcsinálták azt a bizonyos gyakorlatot otthon (hétfői adás (amúgy meg nem nézem)), aztán persze nem sikerül nekik:

Próbáljon meg a Pannitól karnyújtásnyira felállítani 5 kockából egy tornyot úgy, hogy az a torony legalább 3 másodpercig álljon is. Megjegyzem, a 3. kockánál vérszemet kap a gyerek, még ha épp el is van foglalva másik játékkal, jól odasóz a toronynak. Aztán ördögien kacag egyet. Eszméletlen kölök.


 
christine blogja Blog Design by Ipietoon