Idézet

Álmodj, amit csak akarsz,
menj, ahova szeretnél,
légy az, aki szeretnél,
mert csak egy életed van, s csak egy lehetőséged,
hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél!

Paulo Coelho

Hozzáfűznék valamit ehhez az idézethez... Egy depis korszakomon estem túl (remélem, már teljesen túl vagyok rajta), amiről szinte csak a barátnőm tud, ő segített rajtam úgy, hogy mások még csak észre sem vették, hogy valami bajom van... Túl sok energiámat elveszi a munka, az utazás, és miután befejeztem az egyetemet, úgy érzem, hogy nem is ezt akartam tanulni, mintha 5 év holt időszak lenne mögöttem, amit "elherdáltam". A gyógymód, amit követnem kell: ha máskor nem is, de péntek délután fél ötkor ki kell kapcsolni a "munkás" agyamat, egy percig sem szabad munkára, kötelességekre gondolnom, és hétvégén csakis azt szabad csinálnom, amit én akarok. Néha nehéz, de múlt hétvégén bejött... Na igen, depim Coelho Veronika meg akar halni című regénye után kezdődött... De ennek ellenére is ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el, nagyon tanulságos, és a vége megdöbbentő... Viszont rájöhetünk belőle, hogy az életet nem szabad úgy leélni, hogy monotonnak érezzük. Sok minden van, amit ki kell próbálnunk, át kell élnünk, hogy érezzük, igazán ÉLÜNK!!!

És én azt hiszem, jövőre jelentkezek abba a suliba, vagy kurzusra, amit igazán szeretnék...

Csak mutogatok...

Már nincs kedvem dolgozni... De míg a párom megérkezik, megmutatom mibe szerettem bele én a héten (eddig még semmit sem alkottam, mert egyfolytában utazunk, mostanában inkább olvasni van kedvem).

Drágámmal választtattam két képet, amit "elviselne" leendő szobánk falán, 2 helyes kutyust. De azt mondta, hogyha hímzek valami szépet, azt is kitehetjük a falra. Erre én azt mondanám: Szerencséje, hogy öreganyámnak szólított:) Szóval nagyon megtetszettek a keleti képek, mint pl. ezek (és tuti csinálok belőle egyet kettőt):


Aztán meg a Love is... sorozat:

Mindkettőből van még jópár a tarsolyomban, csak szemezgettem belőlük. Egyébként ahogy átgondolom, rengeteg félbehagyott munkám van, a PIFek is ott vannak még, mégis azonnal nekiugranék a gésának vagy a kis fácskának... De úgyis csak hétvégén tudok böködni vagy kötni. Kéne valami jó táskát szerkeszteni, amiben cipelhetném a munkáimat Lévára...

Hol van már ez a pasi???

Ok, bevallom, én voltam a hibás...:) Ötkor felhívtam a páromat, hogy mégis hol van már - le volt merülve a telefonja. Még soha olyan gyorsan nem pakoltam össze, és már lent is voltam az épület előtt. Szegénykém fél órája várt, én meg nyugodtan interneteztem. Nade könyörgöm, nem arra van a portás, hogy felszóljon, ha keresnek???:))

Ősz

Imádom az ősz színeit, főleg, ha meleg van, és kint lehetek a természetben. Hétvégén kiélveztük a nap talán utolsó melengető sugarait, most újra egy hét utazás és munka jön, ki tudja, jövő héten milyen lesz az idő...

Párommal és szüleivel Selmecbánya környékén jártunk, gombásztunk, kastélyromokat, sziklába vágott házakat néztünk, és szívtuk a friss levegőt. Odafelé az úton először egy szarvas állt meg előttünk bambán, mintha csak jelezni szeretné nekünk, hogy hahó, beléptetek az én felségterületemre - szinte le sem akart menni előlünk az útról. Aztán egy hatalmas birkanyáj vágta el az utat - mint a filmekben. És az erdők csodálatosak voltak... Piros, sárga, barna színben pompáztak, olyan volt a táj, mintha a fák csak most mentek volna nyaralni, és egy kicsit leégtek volna a tűző napon.Vasárnap páromnak fel kellett mennie Pozsonyba, hogy felvigye a kádat a romban álló lakásba. Már nagyon költözhetnékem van... (De egy pozitív dolog is volt a napban: megtudtam, hogy egyik legjobb barátnőm - kettő van - felköltözött Pozsonyba, végre lesz barátnőm Pozsonyban!!! 2 éves ittélés alatt ez hiányzott a legjobban). Szinte egész nap nem láttuk egymást, úgyhogy volt időm hímezni az utcácskát. Nem nagyon haladtam, mert többet bontottam, mint amennyit hímeztem. Van egy olyan érzésem, hogy nem éppen megfelelő DMC-Anchor váltóm van, a színek alig hasonlítanak a valódi képre, úgyhogy kicsit csalódottan mentem aludni. Találtam egy másik átváltót is, megnézem azok alapján más lesz-e a színskála, ha igen, akkor ma újra bevásárlás... Párom úgyis 8ig suliban van.

A macsekom, akinek a hátsó lábát szintén fordítva hímeztem először, nekem sokáig mégsem tűnt fel a hiba:)

Nem tűntem el...

Nem tűntem el ám, csak egy kicsit átalakultam... Kissé el vagyok havazódva munkaügyileg, és még csak el sem tudom dönteni, menjek-e vagy maradjak, úgyhogy...

Sokat akartam mutogatni, de csalódott lettem a képek minősége miatt, elnézéseteket kérem:)

Szóval én is kötögettem egy kicsit, a mellényem első fele egy hét alatt készült el. Én notórikusan az első felével kezdem a kötnivalókat:) Majdnem teljesen saját tervezésű a formája, sőt inkább úgy mondanám, hogy kb. 4 pulóver és mellény szabásmintájából raktam össze. Remélem nem lesz végül bő... Először csavart mintát akartam kötni, de két szállal készítem, és így is nehéz kivenni a mintát kötés közben... Ezért inkább végigböngésztem a Kötőskönyvet, és találtam egy egyszerű sima-fordított mintát, ami végeredményben úgy néz ki, mintha csavart lenne... És nem is nehéz:) Hát az én képemen látszik a minta is, ezen nem:S


Aztán mivel egyik hímeznivalómhoz sem volt fonalam, muszáj volt valamibe belekezdenem, méghozzá egy jó színesbe, hogy kicsit ellensúlyozza a szürke hangolatomat. Aki rájön, hogy mi ez, annak megmutatom a kész munkát is (amint elkészült:)) Azért azt elárulom, hogy a lusta projektemhez lesz, és ezeknél a képecskéknél nem igazán követem a mintában megadott színeket. Ezért sem ijedtem be, ha valamilyen fonal nem volt itthon, használtam mást...


Tegnap párom 8-ig volt suliban, nekem fél 5-kor vége a munkaidőmnek (persze maradtam még 6-ig), utána elmentem shoppingolni egy kicsit. Ééééés megvettem életem első igazi fonalait (=Anchor) :))) Hát mit mondjak, egy vagyonba került a 20 db fonal, de annyira jó érzés, hogy megvannak, este sorbaraktam őket és csak úgy csorgott a nyálam:) Nálam a legnagyobb meló az anyag körbefércelése és bejelölése, és amíg az nincs meg, addig nem kezdek hímezni, viszont ahhoz meg nincs kedvem, és olyan szomorú vagyok........:( A fonalak a mediterrán utcához lesznek.


Még valami... Fülestől megkaptam a Herbs & Spices mintáját, amit a Bucillától kapott anyagra álmodtam - de nem fér rá... Egy négyzet 36x36 "szem", a minták ennél jóval nagyobbak. Nincs ötletetek, hogy mit hímezzek rá? És a nagy vagy a kis kockás négyzetekbe hímezzek?:)

PIF - Hortenzitának

Hortenzita jelezte, hogy megérkezett az ajándéka, úgyhogy most már megmutathatom én is a fázisfotókat hozzá:) Nagyon örülök neki, hogy a könyvjelző tetszést aratott nála, nagyon-nagyon nehéz egy olyan lánynak ajándékot készíteni, aki ennyire kreatív mint ő, úgy, hogy lehetőleg valami újat, mást mutass neki. De azt hiszem sikerült! Nagy lelkesedéssel csináltam, és nem is annyira bonyolult elkészíteni, mint ahogy kinéz.

Mióta blogolok, még nem is csomóztam, úgyhogy nem is tudhattátok, hogy ilyet is művelek. De egy ideje megjelentek nálam a csomózós linkek - akkor jöttem rá, hogy nekem könyvjelzőt kell készítenem! Ebben a mintában az volt a legnehezebb, hogy két ugyanolyan egyszerű minta volt összecsomózva, és nagyon kellett figyelni a fordított csomókra... Párszor visszafejtettem, de mindjárt elsőre megtaláltam a módját, hogyan is kell csinálni. Így kezdődött:

Így folytatódott:D Eléggé szenvedtem néha, de megérte:D

És ez lett belőle:
A befejezéshez a szálakra nagyobb gyöngyöket szerettem volna fűzni, de ha azokat is rárakom, be sem lehetett volna csukni a könyvet. Így maradtak a szálak (kicsit hosszabbak, mint a képen, szépen kikandikálnak egy A5-ös könyvből, kipróbáltam:) Szét nem szabadna jönnie, mert minden csomó kétszer van megkötve.
Mivel Hortenzita az egyetlen jelentkező a PIF-emre, úgy néz ki, be is fejeztem az ajándékozást egy időre, de ha akar valaki, 2en még jelentkezhetnek:)

Hortenzita, használd egészséggel, sok-sok jó könyvet hozzá!

Küzdelmem az esernyővel

Küzdelmem kimenetele az esernyővel nem volt kétséges. Nem én nyertem. Amit viszont nyertem: egy kis megfázás, valamint ötpercnyi röhögőgörcs a város kellős közepén, amivel pár mérges sofőrt szintén megnevettettem.
Este háromnegyed hat. Mivel a 10 percnyi gyaloglás helyett sohasem ülök villamosra, az esőben és szélben nekivágtam az útnak. Azt hiszem, felesleges volt esernyőt nyitnom:) A legnagyobb forgalom kellős közepén küzdök, még lecsukni sem bírom az esernyőm, és elkeseredésemben úgy, de úgy elkezdek röhögni, hogy mindenki csak néz. Aztán persze szégyelltem magam, de több sofőr is nevetett velem együtt:) Ennyiért megérte.
Mire hazaértem, úgy fáztam, hogy még a szőr is felállt a lábamon - ami le van borotválva... Holnap télikabátban megyek.
Tanulság: rögtön nekiállok a mellényemnek. Majd mutogatok:)

Bolyhoska, a kicsit béna kiscica

Tegnap palacsintasütés közben megalkottam Bolyhoskát, a kicsit béna kiscicát - így hívják:)

Végre újra beállítottam a kezeimet is a kötéshez, már illő lenne elkezdeni a fekete mellényemet. A macsek elkészítése nem volt nehéz, 3 részt kellett kötni:
A testét 24 szemmel kezdtem, 52 sort kötöttem lustakötéssel.
A fejét 14 szemmel kezdtem, kötöttem 14 sort, majd a következő 4 sorban mindig összekötöttem az első két szemet (tehát összvissz 4 szemet fogyasztottam). A következő 4 sorban pedig szaporítani kellett - azt a 4 szemet, amit előzőleg fogyasztottam. Így újra 14 szemem maradt, amivel még kötöttem 14 sort, majd befejeztem.
A farkincáját 16 szemmel kell kezdeni. Talán ez az egyetlen, ami odafigyelést igényel: az első sort egészen le kellett kötni, a másodikban viszont csak az első 10-et, majd megfordítani a munkát, újra lekötni a 10 szemet, a következő sort pedig egészet (16 szemet) le kellett kötni. Ezt az egészet 3x ismételtem.

Az összeállítás módját itt találhatja meg, aki szeretné elkészíteni. Ez sokkal jobban tetszik, kisebb is a cicó, mint az enyém...
Bolyhoska azért lett, mert anyukám egyik ősrégi pamutját használtam fel, ami olyan kis bolyhos (alig lehet kötni vele).

Kicsit béna pedig azért, mert nem is tetszik annyira, mint amennyi lelkesedéssel kötötttem:S Szerettem volna mellé még egy barátnőt fehérből is, mert van ugyanolyan fehér pamutom is, de nem hiszem, hogy nekiállok... Szerintetek?