Még 2008-ban, amikor aktívabb voltam kreatívkodás terén is, találtam ki, hogy nekem KELL egy kötött négyzetekből összeállított pokróc. Természetesen a négyzetek kötése rendben volt, hisz kb fél-egy óra alatt elkészült egy, de abba bele sem gondoltam, hogy a pokróc összeállításával azért lesz némi munkám.
Készültek-készültek a négyzetek, a végén már olyan színeket is felhasználtam, amik nem jöttek be annyira, illetve nem illettek bele a pokrócról alkotott elképzeléseimbe. Végül az üzlet, ahol a fonalakat vettem, bezárt. Így hát a sok kis négyzet egy "önlebomló" tescós táskába került a szekrény mélyére, hogy aztán a költözéskor a nagyonlyukas táskát kibontva (hát ebben meg miafene lehet) továbbálmodjam a négyzetek sorsát.
Ezt találtam ki:
1. A 4 év során sikerült összehoznom összesen 117 négyzetet, egy színből 18-at, a többiből 9-et. Mind 12x12 cm. Nyuszi is megszámolta, hibát nem jelentett (és úgy látom, ízre is megfelelt neki:)
2. Pár hónapja már nem az a fontos, mi kell nekem, hanem hogy mi kellhet Panninak, így az első gondolatom természetesen az volt, hogy ez már bizony Panni takarója lesz. Így hát a négyzeteket fiús és lányos színekre osztottam.
3. Egy normál babatakaró mérete kb. 130x90 cm, úgyhogy próbáltam olyan megoldást találni, amivel ez a méret nagyjából kijön. A fiús négyzeteket azonnal elraktam rosszabb időre. Végül úgy számoltam, hogy ha kötök még 7-7 négyzetet egy-egy színből, akkor lehetne egy 132x84 cm-es takaróm a lányos színekből, amihez hozzá kell még számolni azt a pár cm-t, amit a négyzetek közti horgolás tesz ki. Szerencsére van még pár guriga fonalam ebből a fajtából, úgyhogy a sárgát és a fehéret választottam.
4. Ennél tovább még nem jutottam, mert bár elkezdtem kötni az első négyzetet, a szombati x-faktor alatt mindössze egy fél jött össze, de nem adom fel:)
5. Esetleg ha lenne valakinek ötlete az összehorgolás mikéntjéhez, azt szívesen venném:)
4 comments:
Tanácsot adni sajnos nem tudok, de a szorgalmad lenyűgöző!
Köszönöm! De ha szorgalmas lennék, szerintem pár éve már kész lennék vele:)
Sose késő! Ez a pocaklakó-ikonféle nagyon aranyos, még nem láttam senkinél ilyet.
Ú, ez az ólmos fáradtság ismerős, meg az is hogy csak tervezgetésig jut el az ember.... Drukkolok, hogy sikerüljön összeállítani!
Zverejnenie komentára