Bár vasárnapra a schlosshofi húsvéti vásárt terveztük be magunknak, inkább úgy döntöttünk, hogy biciklizni megyünk. Még pénteken vettünk Panninak biciklisülést és sisakot is. A sisakot hordattuk vele már előtte, hogy szokja meg, hogy a fején van. Kicsit tartottam is tőle, hogy fogja bírni, mert pár másodperc után mindig levette a fejéről.
Vasárnap megfőztem az ebédet, majd leraktam a kicsit aludni. Csak egy órát akartam, hogy aludjon, az óraátállás miatt. Talán megérezte, mit akarok tőle, mert magától felkelt egy óra után, bár mostanában már 2 órákat szokott aludni, mióta a játszótérre járunk. Azelőtt a másfél óra is már soknak számított:) Peti azalatt felszerelte a biciklijére az ülést. Megetettem Pannit, bepakoltunk, és útnak indultunk. Valahogy egyáltalán nem rendült meg attól, hogy most biciklizünk:) Sőt, teljesen természetesnek vette a dolgot. Szépen ült, nézelődött, kapaszkodott az apjába. Itt-ott hallottam egy kurjantást is tőle. Persze a Schlosshof felé vettük az irányt a Chuck Norris-hídon (Szabadság-híd) keresztül. Rengeteg ember ment akkor a hídon. Schlosshof nagyon drága, ezért sem mentünk be végül, de azért megálltunk a kerítésnél, mert épp valami lovas bemutató volt, és épp a kerítés mellett mentek el a hintók, azokat Panni megnézte. Majd úgy döntöttünk, körbekerüljük a kastélyt, ha már itt vagyunk. Útközben berepült egy méhecske a trikómba, és két helyen belém csípett (illetve harapott), mire kiszabadítottam. A kastély bejáratánál leültünk egy kicsit pihenni, mármint én futottam a Panni után, megkerültük a tavat. Végül hazafelé vettük az irányt. Itt már azért volt egy-két mélypont, párszor levette a sisakját, de végül levettem alóla a sapkát, valószínűleg melege volt, és a sisakot is behúztam egy kicsit. Miután hazaértünk, elmentünk még fagyizni, majd játszótérre. Jó kis nap volt.
Panni azóta néha rámutat a sisakjára, itt-ott kéri is, valószínűleg a héten valamelyik délután megint elmegyünk egyet tekerni...
.png)
.png)
