Amikor semmi sem sikerül úgy, ahogy elterveztem...

Hát ez a hét egyáltalán nem úgy jött ki, ahogy elterveztem... Mindjárt a hét elején végülis romba döntötték egész két éves munkámat, amikor is át kellett adnom a szépen kitisztított könyveléseimet egy még nálam is fiatalabb lánynak, aki - nem lenézésből mondom, vagy mert én okosabb lennék nála - sík hülye a könyveléshez. Ok, lehet nem vagyok igazságos, de miért már megint én vagyok hülyének nézve, aki nem elég, hogy új könyveléseket kap, de még segítsen ennek a csajszinak is, még a zárásokat is csinálja meg helyette, mert szegényke még olyat sohasem csinált... Mert mintha én már csináltam volna előtte zárásokat, amikor dolgozni kezdtem, mégsem segített senki... Mostanában egyáltalán nem élvezetből járok munkába. Majdnem még ma is dolgoznom kellett volna. A héten többször majdnem bőgtem kínomban, hogy én nem akarok munkába menni... Jövő hétvégén tuti meló...

Aztán meg a főzés sem akart összejönni. Szerintem az alapoktól kéne kezdenem, hogy mit meddig, mekkora lángon főzzek, mennyi fűszert tegyek és hasonlók. Mert mire megfőtt a krumpli a pipicici mellett, addigra a hagyma úgy leégett a serpenyőben, hogy csak annak az ízét lehetett érezni.


Aztán meg még Bécsbe sem mentünk... Nagyon hideget mondtak, és esőt, úgyhogy elhalasztottuk egy időre a kirándulást. Azért ez nagy csalódás volt. Remélem karácsonyi vásárba azért eljutunk. Úgyhogy most Léván vagyunk, itt is nagy vásár van, tegnap szinte át sem tudtunk vágni a nagy tömegen, és még vásárolni sem tudtam... Nade sebaj, este Forma1, aztán tütübe ülni és irány haza. Ráadásul ki akartam végre nyomtatni azokat a mintákat (kötés), amiket szeretnék egyszer majd megcsinálni (mert már a fejemben is nagy a káosz), és sehol sem találom őket!!! Ez a nap fénypontja...

Úgyhogy most megmutatom, hogy azért haladtam is egy kicsit a héten az utcámmal (tudom, hogy unjátok már, de máshoz most nincs kedvem, annyira megszoktam a Bucillától kapott hímzővásznat, amire 2 szállal hímzek, hogy mikor folytatni akartam Sunny Angelemet panamára, 3 szállal, szinte mozdulni sem bírtam vele...). Majd a héten - remélem - csinálok valami mást is.

Ezt pedig muszáj megmutatnom, a héten készült. Amolyan nyúzzukegymást-deazértközbenfényképezkedünk - kép lett. Kicsit túlexponált, de nekem tetszik:o)



5 comments:

Nina povedal(a)...

Húúú, ha tudnád, néha nekem is mennyire összejönnek dolgok....
Aranyosak vagytok a képen :)

Anonymný povedal(a)...

Szia!
Együttérzek veled, kitartás, lesz ez még jobb is. Én egyáltalán nem unom még a lépcsős képed, mutogasd csak nyugodtan!:)))Munka ügyben én is hasonló cipőben járok, átérzem a kedvetlenségedet, nekem is át kell vennem egy kolléganőm munkáját, de még a régit is csináljam stb. Nagyjából szerintem hasonló a helyzetünk. Bécset meg ne sajnáld, tényleg pocsék idő volt ott is, tudom, mert sógorom oda jár suliba.

helen povedal(a)...

De legalább nagyon aranyosak vagytok együtt :)

Anonymný povedal(a)...

Néha előfordul, hogy a dolgok összekavarodnak. Ez aprócska figyelmeztetés, hogy nézz szét magad körül és rakj rendet az életedben. Aztán néhány mély lélegzet és minden rendben lesz. :)

Christine povedal(a)...

Lányok, köszönöm szépen a biztatást!! Igaz, ez a hét rosszabb volt, mint az előző, a kolleganőmmel most kétszer annyi dolgom van, mint eddig, de nem adom fel, jönnek majd jobb napok is... De azért alig várom a jövő heti hosszú hétvégét:) Olyankor megpróbálok nem gondolni a munkára...
A bécsi rossz időt pedig köszönöm, mindjárt jobban éreztem magam tőle:)))

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon