Az 5. hónap...

... és még két hét, természetesen.

Gondolkodtam, gondolkodtam, mit is írhatnék az ötödik hónapról, mert látszólag nem történt semmi, de aztán belegondoltam, hogy mégiscsak mennyit fejlődött ez a kis csibész. Mivel rég elmúlt 5 hónapos, eléggé összefolynak a történések a 6. hónappal, már rég elterveztem, hogy írni fogom, mikor mit csinál, de mindig elfelejtem a nagy örömködésben.

A hónap azzal kezdődött, hogy Panni megtanult a hasára fordulni. Az első napokban eleget szenvedtünk vele, mert amint lefektettem, azonnal átfordult, és mivel az elején az egyik kezét még nem tudta kihúzni maga alól, meg amúgy is utált hason feküdni, pár másodperc múlva mindig bőgés volt a játék vége. Azóta megtanulta, hogy csak akkor forduljon át, amikor valami érdekes játék van arrafelé. Most már elég sok időt eltölt hason fekve. Vissza még csak két-háromszor fordult, de most teljesen másra koncentrál. A kezeit is megfontoltabban használja már, minden játékot alaposan áttanulmányoz, majd a szájába nyom. Hihetetlenül erősen tud fogni, főleg hajat tépni és markolni. Ha odatartom a kezemet, próbálja felhúzni magát ülő- majd álló helyzetbe. Ha leteszem a kiságyba aludni és még nem álmos, akkor általában szétszedi az ágyat és teljesen más pozícióban találom. 

Megkezdtük a hozzátáplálást is, eddig répát, krumplit, brokkolit, karalábét, banánt, almát és körtét próbáltunk. Ügyesen belapátolja már az ételt. Az alvással sincs szerencsére még gondunk, egyszer történt meg, hogy 3 órára teljesen kialudta magát, és csak szenvedtünk fél 6ig. Sokat mosolyog és beszél.