Egy szuperjó hét

Múlt péntektől több mint egy hetet távol töltöttünk a kicsivel Pozsonytól, ami már úgy kellett, mint egy falat kenyér. Kicsit becsömörlöttem itt a háromszobás lakásban, minden napunk ugyanarról szólt, nem jutott időm semmire, mégis unatkoztam. Pedig elintéznivalóm lett volna bőven! Nyakunkon az esküvő, mégsem kezdtem semmit sem tervezni. Pedig a listázás mellett a tervezés az egyik dolog, amit imádok.

Pénteken délelőtt, Panni alvásidejében indultunk, nehogy végigbőgje az utat a nagy melegben. Balony nincs igazán messze, úgy 70 kilométer Pozsonytól, szerencsére végigaludta az egészet. Nagyon jó hetünk volt, rengeteg ismerős, barát jött minket meglátogatni, anyunál amúgy is egymásnak adogatják az emberek a kilincset. Panni rengeteget pancsolt, anyu jól megkönnyítette a dolgomat, volt, hogy 3 órán keresztül sétáltak a faluban. Ami valljuk be, nem egy metropolisz:) Míg a gyerek hihetetlen mértékben fejlődött ezen a héten, addig én jócskán kipihentem magam. Terveztem egy csomó mindent, hogy hímezni fogok, sálat kötni, vagy megcsináljuk a nyuszis takaróhuzatot, de a hímzésmintát nem értem, a sálhoz hozzá sem tudtam fogni, youtube kell hozzá, a takaróra meg egyszerűen nem jutott időnk. De rengeteget olvastam, főleg a Toszkánát, és az új kedvencemet, a Nők lapját. Panni ezalatt fogacskát növesztett (azóta meg már a második is jön neki), felült a kiságyban, segge alá húzta a lábait és elkezdett ringatózni, a kiságy rácsaiba kapaszkodva pedig felállt (aminek annyira nem örültem azért:), a süti-sütire pedig összeteszi a kezét és fel-le lóbálja. 

Péntek este pedig Lévára utaztunk a másik nagyszülőkhöz a hétvégére. Ott is nagyon jó volt, felmentünk Selmecbányára a kézművesvásárba, és pihentünk egy nagyot. Ráadásul találtam egy antikváriumot, ahol voltak magyar könyvek is, potom 6 euróért vettem 3 Agatha Christie könyvet. Sajnos pöttyös könyvek nem voltak...

Ami viszont a legjobb volt a héten, az az, hogy jócskán előremozdultunk az esküvő szervezésében. Eddig azt sem tudtuk eldönteni, mekkora lagzi legyen, de most már minden kialakult. Szombaton délelőtt lefoglaltuk az esküvői ruhát (gyönyörűűű!!), délután pedig a termet. 25 emberkével számoltunk végül a lagzin, ami Petiék részéről az összes ember (végülis Léváról nem lenne nagy élvezet lejönni csak az esküvői szertartás miatt, és amúgy is a családjuk összesen tizenegypár ember), tőlünk pedig az anyu, két mama, keresztszüleim és a bátyám kiscsaládja. Vasárnap pedig gulyáspartit csinálunk anyu teraszán a többi rokonomnak és a barátoknak. Hétfőn időpontot intéztem a községi hivatalban az esküvőre, tegnap még elmentem Pozsonyban is az anyakönyvvezetőhöz, mert engedélyt kell kérnünk ahhoz, hogy más városban házasodhassunk össze, de az anyakönyvvezető két hét szabin van... Vasárnap pedig összeírtuk, mennyi értesítő, meghívó kell, és meg is rendeltük azokat. Ma kéne küldeniük jóváhagyásra a meghívó mintáját. Pinteresten megtaláltam A Hajat és A Sminket, de ezeket még Petinek sem mutattam:) Anyun kívül a ruhát sem látta senki, Peti is csak pár pillanatig. Már a gyűrűk is megvannak, itt mellettem az asztalon. Innentől már egyszerűbb lesz minden, pedig még egy csomó elintéznivaló van, de már nagyon várom az intézkedést. A Nagy Nap szeptember 7-én lesz:)