Utolsó horgolmányok 2018-ban

Ezek még az utolsó darabok, amiket sikerült befejeznem karácsony előtt: egy hánytatott sorsú angyalka, ami már hetek óta várt a befejezésre, és 5 ujjbáb - egy szenci anyuka rendelte, tavaly is az ő ujjbábjai voltak az utolsó előttiek, amiket karácsony előtt talán két nappal szállítottuk le. Ez van, mióta elhatároztam, hogy nem horgolok megrendelésre, egyszerűen nem megy. Rengeteg már meglévő és azóta beérkező megrendelést mondtam le.

Jól érzem magam így, hogy nincsenek kötelességek (persze vannak, de azok más jellegűek, és nem saját magamnak okoztam). Mióta esténként nem horgolok kötelességből, már majdnem kiolvastam egy könyvet, amire év elejétől nem volt példa. Többször el is aludtam sorozatnézés közben, nehéz nekem, ha csak a történetre kell figyelnem és más agytekervényemet nem foglal le semmi... Újra tudok gondolkodni és tervezgetni. Bármilyen szuper hobbi is volt nekem a horgolás ezelőtt, egyelőre nem éreztem késztetést, hogy nekiüljek bárminek is. De jó ez így, majd visszatérek a horgolótűhöz, ha kedvem lesz hozzá... Az egyetlen negatívum, hogy mivel nem alszom el azonnal, ahogy leteszem a fejem, visszatértek a rossz gondolatok és álmok, de talán idővel ez ellen is tudok majd valamit tenni...

Az utolsók

Gyorsan kihasználom a holtidőt, míg várok a kliensre, addig megmutatom, mi minden készült az utóbbi hetekben. Ezek már az utolsók között vannak, úgy döntöttem, a rendelésre horgolást most már befejezem, nincs kapacitásom tovább csinálni. Rengeteg megrendelést mondtam már le mostanában, még mindig kérnek horgolt játékokat, de már nem fogadok el semmit. Decemberben már csak egy angyalka készül, amit már csak össze kéne varrnom, ezen kívül még 5 ujjbáb, amiből szintén kész van már 2. 

Novemberben ezek készültek:

Fíha, ujjbábok

Az elmúlt héten egy Fíha baba és ujjbábok készültek nálam. Minden egyes befejezett dologgal közelebb vagyok a fináléhoz és a döntéshez: vajon hogyan tovább? Egyelőre nem tudok ezen gondolkodni - a munka is rendkívül stresszes, és otthon is van mit csinálni.

Az ujjbábok a szokásosak, most már a cica és az egér arca is megfelel az elvárásaimnak, ami nálam nagy szó. Már a 177. állatkánál tartok. Már csak kb 60, és kész is vagyok:) Panni modellem pedig megmutatja, hogy állnak az ujjbábok a gyerekujjacskákon. 20 fotóból ezen az egyen nem mosolyog alulról, kíváncsi vagyok a holnapi karácsonyi fotozás után milyen képei lesznek...

Fihából talán a hatodik vagy hetedik készült, nem is tudom. Szerintem az első próbálkozásom után (ami Pannié lett), egész jól felfejlődtem. Fíhát készíteni egyébként egy végtelen történet, amikor azt hiszem, már mindent elkészítettem, még kismillió részletet kell kidolgozni, felvarrni, hímezni. Ettől függetlenül szeretem csinálni:)

Mára csak ilyen gyors bejelentkezéshez futotta:)

Manó, ujjbábok, miegymás

Az utóbbi két hétben sem tétlenkedtem. Tulajdonképpen esténként sosem tétlenkedek, általában mindig van horgolótű a kezemben, de a munka miatt most nem volt lehetőségem feltenni a blogra az elkészült dolgokat. Igyekszem most előre dolgozni és inkább tovább fennmaradni este, hogy november végére elkészüljek a karácsonyi megrendelésekkel. Most már nem is fogadok el új megrendeléseket, decemberben már pihenni szeretnék, januártól pedig meglátjuk, mivé növi ki magát ez a hobbi, fogom-e folytatni, vagy sem. Biztos hiányozna és fájna érte a szívem, ráadásul a horgolás megnyugtat, közben sokat jár az ember agya, és jobb is néha, mint tétlenül bámulni a TV-t. De ebben a formában munka mellett nem lehet sokáig csinálni.

Ennyit a filozofálgatásból, jöjjön a pár elkészült munka.

Először is egy karácsonyi manót készítettem megrendelésre RoKiKi mintája alapján. Nem túl bonyolult minta, de a sapkájának csak nem bírtam a végére érni:) Ráadásul újra is kellett varrnom, mert valamiért figyelmetlen voltam, és az orra fölé varrtam a sapkát, a mintában viszont az orrára kellett húznom, amire a megrendelő figyelmeztetett, mikor küldtem neki a képet. Még az ilyen visszaigazolást is szívemre tudom venni, pedig csak kifejtettem a varrást, horgoltam a sapkájához még két-három szélesebb sort, visszavarrtam és kész is volt, de azóta bánt, hogy elrontottam. Maximalista vagyok, na. Bárcsak másban is az lennék:D

Aztán következett 10 ujjbáb, egy süni és egy polip, mind egy megrendelés. A süni és a polip egy estés munka, de az ujjbábokkal most nagyon sokat dolgoztam. Mostanában valahogy minden tovább tart, mintha lelassultam volna. Muszáj lesz belehúznom, hogy tartani tudjam a tervet:)

Szenci Almanapok 2018.10.6.

Szenc már évek óta részt vesz a Pozsony-megyei Almanapokon. Ez egy kisebb vásár, ahol szenci szervezetek képviseltetik magukat, mindenféle almából készült finomságokat árulnak, a bevételt pedig jótékony célra fordítják.

foto: szenc.sk

Az ovink is részt vesz minden évben, az anyukák rengeteg mindent készítenek, hogy aztán a befolyt pénzből Mikulás- és karácsonyi ajándékokat, játékokat vehessen az ovi. Tavaly nem voltunk itthon azon a hétvégén, most viszont mi is bevetettük magunkat. 6 sünivel készültem, ami mint kiderült, kevésnek bizonyult, mivel a saját ovis anyukáink már sorban álltak értük, mire mi szombat reggel odaértünk. Oké, az almához vajmi kevés köze van a süniknek, volt is a családban értetlenkedés, amikor apuci mondta, hogy a sünik igazából húsevők, csak hogy nézne ki, ha a mesékben kukacot és bogárkákat hordanának a hátukon... Sebaj, csak kiheverjük az információt (régen volt biológiám:D). Még csak nem is őszi állat, hisz ősszel bekuckolja magát és téli álomra szenderül. Mindegy, megtetszett, elkészítettem, és végülis lett pénze belőle az ovinak.

A mintát itt találjátok (angol):

Én az orrához Jeans fonalat használtam 3-as horgolótűvel, a "tüskéihez" pedig Himalaya Dolphin Babyt 4-es tűvel.

Sok-sok gyönyörűen díszített mézeskalács, muffin, pite, süti, sült tea, birsalmalekvár várta a vevőket az asztalokon. És mint kiderült, sok horgolós anyuka is van az oviban:) voltak horgolt tökök, almák, almás könyvjelzők, hajcsatok is.

foto: szenc.sk, a magyar ovi standja

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sokan érdeklődnek a program iránt. Sokan nagy ételes dobozzal jártak, és abba vették a sütiket hétvégére. Jövőre mi is úgy készülünk:) Akkor már két szervezetet kell támogatnunk mind sütivel (vagy horgolmánnyal), mind vásárlással, hisz Panni már iskolás lesz. Rohan az idő.

Volt kulturális program, a Möggyes magyar néptánccsoport tetszett nagyon a gyerkőcöknek, Panni is szívesen menne hozzájuk táncolni.

foto: szenc.sk

Ezeket a süniket pedig most hétvégén készítettem Peti csoporttársai anyukáinak kérésére. Bár majdnem szabotálva lettek a sünik, mert a barna fonalam és a horgolótűm szőrén-szálán eltűnt, lehet valamelyik gyerkőc próbál sutyiban horgolni valamit a szobájában:) Még jó, hogy találtam egy másik horgolótűt hasonló méretben, de mivel a számok a tűkről lekopnak, azt sem tudom, hogy ugyanazzal a tűvel foyltattam-e őket, bár méretben nem volt túl nagy különbség... Kiváncsi vagyok, hol fogom őket megtalálni:)

Ujjbábok

Még tavaly egy montessori csere alkalmával készítettem el az első horgolt ujjbábokat, foglalkozásokat. Szeptemberben aztán újra előkerültek valahonnan ezek a kis bábocskák, és egy hölgy megkérdezte, tudnék-e készíteni állatkákat is. Kipróbáltam. Először vékony horgolócérnával kezdtem, hadd legyenek minél élethűbbek, kidolgozottabbak, de rá kellett jönnöm, hogy azon kívül, hogy az ujjaimat tönkreteszem vele, senki sem fizetné meg azt a munkát, amit beleöltem. Így maradtam a jól bevált YarnArt Jeans nevű fonalnál, amit máig is használok a játékok horgolásához.

Megálmodtam és meghorgoltam egy alapot, amit minden ujjbáb elkészítéséhez használok, a fülek, orrok, szárnyak más minták felhasználásával, variálásával, kicsinyítésével készültek. Minden figura több változtatáson is átment, míg megtaláltam a megfelelő méretet és kinézetet. Vannak, amiken még dolgozni kell, mások már átmentek a maximalista rostámon.

Azt kell mondanom, elég nagy népszerűségnek örvendenek a kis ujjbábjaim, hisz tegnap este kezdtem el a 163.-at:)

Nem fogom most mind a 162 ujjbábot vagy a megrendelt állatkupackát megmutatni, úgyis ismétlődni fognak még. Ez volt az utolsó 10 állatka, amit egy óvónéni rendelt a gyerkőcöknek, tegnap érkeztek meg hozzájuk.

Az oroszlán és a papagáj pedig a személyes kedvenceim.