Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai


A történet az 1900-as évek elején játszódik és egy fiatal lány életét mutatja be, akit egy szegény kis faluból nővérével együtt eladnak Kiotóba, a Gion negyedbe gésának. Az akkor még Csijo nevű 9 éves lány egy egészen más világba csöppen, ahol a nők gyönyörűen kikészítve, csodálatos kimonóban és legyezővel sétálgatnak az utcákon. Csijónak nagyon szép szürkéskék szeme van és már fiatal korában is kecses, szép kislány, ezért úgy gondolják, hogy különleges gésa válhat belőle. Beíratják ezért egy gésanevelő iskolába, de szökési kísérlete és gyakori összetűzései miatt az okija idősebb gésájával kiveszik az iskolából és szolgának nevelik tovább. Egy rosszul sikerült nap után a folyó partján sírdogál. Itt találkozik az „elnökkel“, aki éppen gésákkal sétálgat. Csijóra hatalmas benyomást tesz, és úgy dönt, hogy ha az az egyetlen mód, hogy az elnökkel legyen, ha belőle is gésa lesz, akkor megtesz mindent, hogy azzá is váljon.


A könyv tipikusan az az olvasmány volt, amit minél lassabban olvastam, hogy tovább élvezhessem. Tökéletes betekintést nyújt a keleti kultúrába, részletesen bemutatja a teaszertartásokat, a gésa öltözetét és „kikészítését“ és azt, hogyan szórakoztatják a férfiakat. Megtudjuk, hogy egy gésa nem lehet szerelmes bárkibe, és a mizuage (a szüzesség) elvesztése sem történhet bárki által. Annak van a mizuagéra joga, aki a legtöbbet kínál érte. Egy gésa egyéb szolgáltatásait is csak az élvezheti, aki a dannája (eltartója) lesz. Természetesen danna sem lehet akárki, csak az, aki a legjobb feltételeket nyújtja a gésáért cserébe, tehát minél többet fizet az okijának. Csak ajánlani tudom ezt a könyvet, főleg azoknak, akiket érdekel a keleti kultúra.


A könyvből film is készült, nézzétek meg!


És akinek ez még nem elég, Évi turmixadagjában találtam erre a kötött gésára:) A leírás itt található.



7 comments:

nöné povedal(a)...

Ha még tovább ajánlgatsz könyveket, kötés-horgolás helyett csak olvasni fogok:o) A Te hatásodra olvastam el így 42 éves fejjel a Szilvási könyvet (valahogy kimaradt tizenéves koromból), az Egymás szemébent. Nagyon tetszett! Köszönet az ajánlatért!

Anonymný povedal(a)...

En csak a filmet làttam, de tobben mondtàk, hogy a konyv sokkal jobb. A film viszont nagyon tetszett (bàr nekem nagy kedvencem a Zold papaya illata, azt nem tudta felulmùlni). Pont nèhàny nappal ezelott làttam egy dokumentumfilmet a mai gèsàkròl, hogy kèpzik oket, hol dolgoznak, mennyit keresnek, stb. Nem gondoltam volna, hogy mèg most is lèteznek, pedig mèg ma is tisztelt foglalkozàs Japànban, a szòrakoztatòipar egyik fontos àga. De manapsàg leginkàbb csak rèszmunkaidoben uzik, ès termèszetesen csak bizonyos rèszeit az eredeti szakmànak. :-)

Christine povedal(a)...

Én azért igyekszem valamilyen egyensúlyt létrehozni a kreatívkodás és az olvasás között:) Nyugodtan kezdj hozzá ehhez a könyvhez is, garantálom, hogy tetszeni fog!

Nem tudom elhinni, hogy most is léteznek még gésák:O Annyira más kultúra, kicsit olyan naivnak gondolom őket:) És el nem tudom képzelni ezt a részmunkaidős dolgot, mondjuk napközben kemény üzletasszonyok, estére pedig szépen kikészítik magukat és mennek szórakoztatni? Azt a dokumentumfilmet én is szívesen megnézném...

Anonymný povedal(a)...

Én is olvastam évekkel korábban és aztán láttam a filmet. Úgy rémlik, hogy a könyvben sokkal jobban átérezzük azt a szenvedést és megaláztatást, amiben része van Csijo-nak. És talán a filmben kevésbé érezhető, mennyire az elnök miatt tesz a lány mindent. Tetszett mindkét formában, de főleg a könyv!

Anonymný povedal(a)...

Pont azt a dokumentumfilmet nem talàltam, de itt egy màsik, egy interjù egy gèsakèpzos lànnyal.
Elso rèsz:
http://www.youtube.com/watch?v=cUFxG9GkvQw
(Ez hàrom rèszes.)
Itt a BBC-s dokumentumfilm:
http://www.youtube.com/watch?v=KrDGTUm2vBc&feature=related
Sokrèszes, de az elso rèszrol màr mehetsz tovàbb a tobbire.
Ha beirod a keresobe, hogy maiko, geiko vagy geisha, nagyon sok film jon mèg elo.

Aranyalma povedal(a)...

Akárhányszor a könyv, vagy az abból készült film van terítéken, valahogy mindig a könyv nyer. Ennek ellenére mégis a filmet láttam, a könyvet még nem is vettem a kezembe. Az biztos, hogy nagyon sokáig a hatása alatt voltam...
Hogy mennyire tudnám az olvasást és a varrást egyensúlyban tartani... szerintem semennyire. Ha olvasni kezdek, akkor megáll az élet körülöttem, szinte semmi mással nem foglalkozom. Csak alapszinten veszek részt a "társasági életben", abszolút az aktuális olvasmányra vagyok ráhangolódva. Emiatt aztán nem is vagyok ilyenkor a család kedvence, viszont csodálják a képességemet. Én meg azt, hogy ők nem képesek ilyenre... :))

Christine povedal(a)...

Köszönöm a linkeket, holnap azokat fogom nézni DVD helyett:) Nagyon érdekel a gésák élete...

Aranyalma, csodálom, hogy így tudsz olvasni, nekem elég gyakran elkalandoznak a gondolataim olvasás közben. Néha vissza kell lapoznom, mit is olvastam. Pedig régebben csak úgy faltam a könyveket, teljesen bele tudtam élni magamat a történetbe, de mostanában már nem megy... Sokat jár az agyam más dolgokon.

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon