Nora Corbett: Jasmine #5

Végülis úgy alakult, hogy mégis mi hoztuk el a képet nagybátyámnak, így láttam az ajándékozott és nagybátyám reakcióját is. Nagybátyám nagyot nézett a keretezés ára hallatán, csak ezt fizettettem ki vele. Tényleg nem volt olcsó, pedig a legegyszerűbb keretet választottam. Viszont a nagynénémnek nagyon tetszett, úgy láttam:)

De azt hiszem, nem szeretnék többet így időre hímezni...

Nora Corbett: Jasmine #4

Már egy hete elkészültem a tündér hímzésével, de még nem vitt rá a lélek, hogy nekiüljek blogolni... Egy-két napig még nagyon fáradt voltam utána, nem volt kedvem semmihez esténként, ráadásul le is betegedtem - megint. Egy ideig még azon idegeskedtem, hogy juttatom el a nagybátyámhoz, hisz már csak 26-án megyünk arrafelé, de úgy néz ki, ez a gond is megoldódott. Mutatok egy képet a kész tündiről - kontúrral, ezüstszállal és gyöngyökkel együtt. A gyöngyök "mezeiek", bár zöldből lett is volna Mill Hill itthon, de fogalmam sincs, hova tettem. Rendet kéne már csinálnom a kreatív cuccaim között...

Nora Corbett: Jasmine #3

Hát akkor kész lennék a tündér hímzésével... Sajnos nem szeretek határidőre hímezni, nagyon nehezen szántam rá magam minden este a munkára. Persze azért élveztem is, de amint leadom a keretezőhöz, egy ideig pihenni fogok, úgy érzem. Remélem holnap Panni végre megajándékoz egy kis délutáni alvással, ami az utóbbi két napban nem volt jellemző, és befejezhetem végre a képet. Még egy kis kontúr hiányzik és pár gyöngy. 

Nora Corbett: Jasmine #2

Haladok a tündérkével, bár néha úgy érzem, felesleges sietnem, úgysem lesz kész két hét múlva, hogy be is kereteztethessem. Sajnos nincs minden este kedvem hímezni, napközben pedig más elfoglatságom van. Most itt tartok:

Nora Corbett: Jasmine #1

Mostanában megint egyre többet hímzek, amit nagyon élvezek. Nagybátyám kért nagynéném számára karácsonyra egy képet, én Nora Corbett Jasmine-jét választottam. Valamiért ajándékba mindig tündéreket hímzek:) Erre a csillivilli hímzővászonra hímeztem, mint a másik két tündért. Nem volt nehéz kiválasztanom, melyik tündér legyen a sok közül, mert már csak Jasmine fér az anyagra, így is le kell hagynom majd pár gyöngyöt. Másfél hét hímzés után jutottam ide:

Szeretném december elsejéig befejezni, mert kereteztetni is kell, remélem elkészül. Bele kell még húznom...

Nora Corbett: Lilly (5)

Végre ezt a képet is bekereteztettem. Egy nagyon kedves ismerősnek-rokonnak készült, viszonzásképpen a sok jóért és szépért, amit mi kaptunk tőle:) Remélem tetszeni fog neki és minél hamarabb jöhet babalátogatóba, hogy megkapja a képet.

Nora Corbett: Lilly (4)

Igen, még mindig Lilly:) Egy kicsit én is unom már, de mindenképpen meg akartam mutatni a gyöngyözött végeredményt, mielőtt beviszem a keretezőhöz. Ami kicsit várat magára, mert a Bistróval együtt akarom bevinni, amit egyszerűen nem találok... Lehet mégis túl sok ez a három szoba? Remélem hétvégén előkerül már, de így sem vagyok benne biztos, hogy tudok hímezni, az egyik "majdnemtörött" ujjam egyfolytában beakad reggelre, és jócskán fáj is. Remélem szülés után elmúlik...

Szóval a Lilly még csak kontúrozva:

És gyöngyözve:

Már második hete vagyok itthon, és bevallom, nagyon hiányzik a munka. Nem konkrétan a vállalat, ahol eddig dolgoztam, hanem magában a MUNKA, a könyvelés, a papírok, a gondolkodás, a mailek, az emberek körülöttem. Minden nap nézem az állásajánlatokat, és azt hiszem, ha találnék egy otthon végezhető könyvelői munkát, nem teketóriáznék és azonnal küldeném a jelentkezésemet... Tudom, sokan megrökönyödnek ezen, de ez az én életem. Én így szeretném csinálni. És bírni is fogom...

Nora Corbett: Lilly (2)

A tündit eredetileg a múlt hétvégi selmeci akciónkra szerettem volna vinni - bekeretezve. De mint tudjuk, ember tervez, Isten végez, a jó munkához idő kell, stb, stb.
Azért végre elkészültem a szoknyájával, és belekezdtem a szárnyaiba is. Egyelőre nekem fura a barnás árnyalatokhoz a lila szárny, ráadásul a ruhája felső részében zöld is lesz, de biztos szép lesz. Bízom Nora Corbett ízlésében:) Pár napja itt állok, hétvégén megpróbálok vele haladni, esetleg befejezni:

Nora Corbett: Lilly (1)

Egész hétvégén pocsék idő volt nálunk, és amúgy is kifáradtam a sok intézkedésben, úgyhogy úgy döntöttem, vasárnap reggeltől estig hímezni fogok. Annyiból jó volt, hogy nagyon sokat haladtam, viszont most egy időre megcsömörlöttem a hímzéstől...

Egy újabb Nora Corbett tündérkébe fogtam - megint ajándékba szánom. Mostanában minden tervem valami ajándékhoz kapcsolódik. A Bogitól kapott csilli-villi anyagra szerettem volna most is hímezni, mint az első tündit is. Olyan képet kellett ezért választanom, ami bőven ráfér az anyagra. A Lilly nevű tündérkére esett választásom, és egyelőre nem bántam meg. A színek is tetszenek, a forma is, haladós is. A hímzés háromnegyedét tényleg vasárnap készítettem:)

 

Remélhetőleg ilyen lesz, ha elkészül:

 

Nora Corbett: Lilac (5)

Igen, elkészültem vele:)

Tulajdonképpen az elejétől fogva tudtam, hogy ajándék lesz, párom anyukájának készítettem születésnapjára. De mivel ő erről nem tudott (100%-osan), nyugodtan hímezgettem előtte is. Miután megérkeztek a gyöngyök, nem hímeztem többet a tündért nyilvánosan... Nehéz is volt tagadni, még a születésnapja előtti napon is rákérdezett, mi van a tündérrel. Nem igazán van kedvem mostanában azt hímezni... volt a válasz. Másnap aztán le is lettem tolva, miért hazudozok:)

Akkor íme az én kis tündérem, amit nehéz szívvel engedtem ki a kezeim közül... (de még van kb. egy tündérre való gyöngyöm:))

Megjöttek...

... a fonalaim:) Másfél hét alatt megérkeztek Angliából a fonalaim és a Mill Hill gyöngyök. Rendeltem még melléjük gyöngyvarró tűt és láthatatlan fonalat, amit azért könnyen megtaláltam a zacskóban. Pár napig csak nézegettem a zacskó tartalmát, aztán tegnap végre hímeztem is egy kicsit.

Nora Corbett: Lilac (4)

Peti panaszkodik, hogy rég írtam és nincs mit olvasnia (pedig ott van neki a Katedrális, elég vaskos könyv...)

Csütörtök este befejeztem a tündi hímzését, és annyira hiányzik, hogy azóta azt sem tudom, mit hímezzek... Még aznap este megrendeltem hozzá a Kreinikeket és a gyöngyöket is, remélem minél hamarabb megérkeznek. A Sew and so oldalról rendeltem. Milyen a tapasztalatotok? Mennyi idő alatt szokták leküldeni a megrendelést?

Íme a tündim:

Elég hektikusak már ezek a napok. Rengeteget dolgozom, de közben annak is örülök, hogy nagyon jól állok eddig, valószínűleg nem kell majd március 31-én kapkodnom. Estére mindig egy csomó tervem van, mit csinálnék, de eddig minden nap hulla fáradtan estem haza, egy kicsit takarítok, aztán kidőlök. A lakás szalad, vendégeket most nem fogadunk. Nyuli nyűgös, reggel még sikoltott is egyet, nem tudom mi lehet a baja. Végignéztük az Agymenők (Big Bang Theory) első két évadát, nagyon jóóó, de a többi évad sajnos még nincs meg magyarul:( Hiányzik. Rengeteget olvasok. A kolleganőm, aki "nekem" dolgozik, terhes. Még valaki terhes, de az még titok:) (nem én), júniusban pedig lagziba megyünk. Valami rövidebb ruha kéne. Ma pedig egy idősebb bácsi összeesett az ebédlőben, ahová járunk enni, szegény ott feküdt a földön, míg körülötte járkáltak és ettek az emberek. 20 perc után jöttek csak a mentősök...

Nora Corbett: Lilac (3)

Az meg már milyen dolog, hogy reggel telefonál kedves német pajtás, hogy neki az év végi zárás holnapra kell? Még szerencse, hogy majdnem minden le van már könyvelve, de nem szeretem azt, ha azt hiszik külföldi barátaim, hogy egy könyvelőcégben csak egy céget, és épp az övéket könyveljük:)

De ha már Peti elküldte a képeket, akkor gyorsan mutatom, hogy állok a tündivel jelenleg. A kezéből is kész van egy kis rész, bár azt nem nagyon látni a képen. Tegnap azért kicsit elfogott a félelem, hogy rosszul szabtam ki az anyagot, de hat átszámolás után félig megnyugodtam, hogy rá fog férni. Teljesen csak azután nyugszom meg, ha már kész lesz a hímzés:)

Jó dolog ez a január elsejei "amit ma csinálok, azt csinálom majd egész évben"... Talán 4-5 nap kivételével (de akkor már igazán agyhalottnak kellett lennem) szinte minden nap kreatívkodtam egy kicsit, még ha csak 10 percet is. Hol ide kapok, hol oda, kötögetek babaruhát is, de jó ez így. Élvezem. Remélem kitart ez év végéig, aztán majd január elsején megint böködni fogok egész nap:)

Nora Corbett: Lilac (2)

Az van, hogy én most nagyon sokat dolgozom:)
Najóó, biztos nem annyit, mint a többi kollégám, de még decemberben megfogadtam, hogy ebben az évben nem fogok túlórázni (nem úgy, mint az elmúlt 4 évben), úgysem fizetik meg... Csak a kreatívkodásra szánt időmet veszi el, más előnyöm-hátrányom úgysem származik belőle. Úgyhogy a nap nagy részében keményen dolgozom, hogy mindennel érkezzek, így estére annyira ki vagyok lőve, hogy mégsincs kedvem kreatívkodni:) Ördögi kör ez, ez van, de már csak 2 hónapig tart... Itt-ott munkameghallgatásokra is járok (mikor máskor, akkor a jó, ha legtöbb a munka), és németeznem is kell, mert rájöttem, hogy nem is tudok annyira németül, mint gondoltam.

Azért az elmúlt két hétben gyakran kezembe vettem a tündit, és ha csak egy virágot is, de azért hímeztem. Még mindig nagyon élvezem hímezni, bár kicsit kemény az anyag, de gyönyörű x-ek születnek rajta (haha, milyen beképzelt vagyok). A hímzés felén már túl is vagyok, lassan meg kéne rendelnem hozzá a gyöngyöket.

Tegnap pedig újra kötőtűt vettem a kezembe. Persze nem a terveim egyikét csinálom, hanem egy babámnak készítek egy ősrégi Fürge ujjak alapján babaruhát. Nem akarom, hogy majd egyszer a lányom meztelenül lássa! Majd mutatom azt is, ha túljutok az első 5 soron:)))

Nora Corbett: Lilac (1)

Bár ide ritkán írok, azért alkotgatok szinte minden este. Most szükségem is van rá, a munka agyilag nagyon kimerít. Hímzés közben pedig ugye nem kell gondolkodni:) A lepkés párnámból már csak egy kis csücsök van hátra, naná, hogy félre is tettem újabb 3 évre. Egy új képbe kezdtem, nagyon kellett már ez kicsi lelkemnek, az első tündérkébe böktem a tűmet a Bogitól kapott csilli-villi anyagomra. Épp elfér rajta szélességében egy tündibündi, és ha mindegyik minta hasonló széles, akkor ezen kívül még 3 simán ráfér.

Ennél a tündinél kezdtem el "rendesen" hímezni, azaz először balról jobbra, aztán jobbról balra, hogy a munka visszája szép csíkos legyen, de nagyon lassacskán ment, mindig elvesztettem a fonalat, és különben is, keretezve lesz a kép, a visszáját senki sem látja. Az én technikámmal is csíkos a visszája, csak éppen vízszintesen. Szóval az alsó sötétzöld szín után váltottam a saját technikámra. Jobban is megy, és jobban is élvezem. Íme az állás egy hét este-öltögetés után:

Ha így folytatom, lassan meg is rendelhetném a csillifonalakat és a gyöngyöket...

3 képből rakta össze párom ezt az egyet, a jobb alsó sarkában látszik egy kicsit, milyen csillivilli az egész anyag.